A fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépisola Jubileumi Emlékkönyve 1994-2004

Előszó

Újabb 10 év...!

Úgy gondolom ennek a könyvnek az ő emlékének felidézésével kell kezdődnie.
E határmenti kisváros első középiskolája 1994-95-ben történetének 50. tanévét kezdte. Az akkori igazgató úgy érezte, ha már az általa mindennél jobban szeretett iskola eljutott ehhez a szép, kerek évfordulóhoz, illendő erről tisztességesen megemlékezni.
Ma már szinte megszokott gyakorlat, hogy az iskolák megalakulásuk akár 10., 20., 25 évfordulóján emlékkönyvet adnak ki, de tíz évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt ilyen természetes.
Ő ebben is úttörő volt.
1995. tavaszára elkészült az elmúlt 50 évet számba vevő, és akkoriban igazán ritkaságnak számító Emlékkönyv, melynek a bevezető gondolatai a következőképpen szóltak:
„Fél évszázad történelmi léptékkel mérve is nagy idő; egy kis iskola életében pedig maga a történelem. Történelem, ha kifejeződik benne a kor minden változásával, s ha maradandó értéket tud teremteni a térségben, ahol gyökeret eresztett." Az élet kegyetlen igazságtalansága, hogy ő maga, aki e sorokat papírra vetette nem élhette meg az ötvenedik életévét sem. Erzsike, - mert ki ne tudná, hogy Hudák Erzsébetről van szó az ötvenedik évforduló méltó megünneplésén, és az Emlékkönyv sikeres fogadtatásán felbuzdulva, eldöntötte, hogy nem vár egy újabb igazán kerek évfordulóra, hanem majd 10 év múlva kezdeményezi a folytatás elkészítését. A kegyetlen sors megakadályozta ebben. Mi, akik még itt vagyunk egy percig sem gondolkodtunk: Igen, Erzsikének is tartozunk azzal, hogy megírjuk a folytatást. Tudom, hogy nem lesz könnyű nélküle. Ezeket a bevezető gondolatokat most neki kellene írnia, és mennyivel könnyebben futna az ő tolla e papírokon, mint azt ahogyan az én közgazdász-tanári ilyen irányú képességem megengedi. De megpróbálom, mert szeretnék ebben is méltó utóda lenni. Vissza