Körmend a középkorban

Előszó

Körmend középkori történetének írója nincs könnyű helyzetben. A Körmendre vonatkozó források száma nem túlságosan nagy, a város középkori levéltára nem maradt meg. Megkönnyítik a kutató munkáját Iványi Béla 1942-1943-ban megjelent tanulmányai és 1962-ben készült kéziratban maradt munkája, amelyek a Körmendre vonatkó fontosabb adatokat csokorba kötik. Legutóbb Tóth István György Századokban megjelent cikke foglalkozott Körmend településtörténetével és érintette Körmend 1526 előtti történetének egyes kérdéseit is. A magyarországi várostörténeti irodalom szintén említi egy-egy jogi, gazdasági vagy társadalmi kérdés tárgyalása során Körmendet.
A Körmend helynév eredetét a nyelvtudomány mind ez ideig nem tudta egyértelműen tisztázni. Kiss Lajos etimológiai szótárában összegezve az eddigi kutatások eredményeit úgy foglal állást, hogy talán a csagatáj "kärmän" vár, város jelentésű főnévvel kapcsolható össze, és kevésbé meggyőzőnek látszik az ősszláv "kremy" kovakő, kvarckő jelentésű szó származékaiból való eredeztetés. A helynév megfejtése és a település kialakulása szempontjából úgy véljük nem lényegtelen az a körülmény, hogy a legkorábban a 13. századi-14.század eleji forrásokban Curmend, Kurmend, Kurmund, Curmund formában említett Rába-parti Körmend településhez hasonló nevű településekkel az ország más vidékein is találkozunk. Vissza