Bánk Bán

Fülszöveg

KATONA JÓZSEF
(Kecskemét 1791 - Kecskemét 1830)
Igen művelt takácsmester fiaként született. Iparos ember létére az apa négy latin osztályt végzett, vonzották a történelmi tárgyú könyvek, sőt versírással is próbálkozott. Nagy családszeretete és tudásszomja ösztönözte fiai taníttatására.
így József nevű fiát is tanulásra késztette. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába, 11 évesen került a pesti Piarista Gimnáziumba. Cseregyerekként az egyetemi könyvtár szolgájánál — Rocsnik Ignácnál — kapott elhelyezést.
1813-ban végezte el a jogot és 1816-ban letette ügyvédi vizsgáit. Először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önállóan dolgozott. Ezekben az években már rendszeresen tanulmányozta a történelmet és színielőadásokra járt. Békési József álnéven maga is játszott. Déiyné Széppataki Róza iránt érzett szerelme sokáig a színházi életre terelte figyelmét.
A drámaírást is próbálta elsajátítani, bár kezdetben német műveket fordított, majd lovagregényeket dramatizált.... Tovább

Fülszöveg

KATONA JÓZSEF
(Kecskemét 1791 - Kecskemét 1830)
Igen művelt takácsmester fiaként született. Iparos ember létére az apa négy latin osztályt végzett, vonzották a történelmi tárgyú könyvek, sőt versírással is próbálkozott. Nagy családszeretete és tudásszomja ösztönözte fiai taníttatására.
így József nevű fiát is tanulásra késztette. Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába, 11 évesen került a pesti Piarista Gimnáziumba. Cseregyerekként az egyetemi könyvtár szolgájánál — Rocsnik Ignácnál — kapott elhelyezést.
1813-ban végezte el a jogot és 1816-ban letette ügyvédi vizsgáit. Először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önállóan dolgozott. Ezekben az években már rendszeresen tanulmányozta a történelmet és színielőadásokra járt. Békési József álnéven maga is játszott. Déiyné Széppataki Róza iránt érzett szerelme sokáig a színházi életre terelte figyelmét.
A drámaírást is próbálta elsajátítani, bár kezdetben német műveket fordított, majd lovagregényeket dramatizált. Történelmi tárgyú színműveit tudományos munkákra alapozta. Egyik ilyen darabja az ötfelvonásos szomorújáték a Jeruzsálem pusztulása (ISl^y. Ugyanebben az évben az Erdélyi Múzeum nevű újság pályázatára írta a Bánk bán című drámáját. A győztes művet a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitóján szándékoztak bemutatni. A beérkezett 12 pályamű értékelésekor Katona művét meg sem említették.
Elkeseredésének tudható be, hogy több drámát már nem írt az irodalmi közvélemény érdektelensége miatt. 1816-ot követően verssorozattal próbálkozott. 1819-ben barátjának — Bárány Boldizsárnak — a bírálatát figyelembe véve átdolgozásra került a Bánk bán. Azonban ezt követően sem adták elő, de nyomtatását engedélyezték.
Az írói pályában csalódva fogadta el Kecskeméten a főügyészi hivatalt. Fő művét szülővárosának ajánlotta. Korai, hirtelen halála akadályozta meg abban, hogy a város történetét teljesen feldolgozza. A Bánk bán elismerése csak ezután kezdődött Arany János és Gyulai Pál méltató írásainak hatására. így e remekmű is azok közé tartozik, melyek keletkezésük idején nem arattak sikert, de még századokkal később is időszerűek maradtak.
Jelentősebb művei: Luca széke, Ziska (1813), Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? (1821). Vissza