1.124.801
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Bányászat, energiaipar, vegyipar 1945-1965
A Nehézipari Minisztérium iparágainak fejlődése a felszabadulástól napjainkig
Budapest
| Kiadó: | NIM Műszaki Dokumentációs és Fordító Iroda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 110 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrált. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az elmúlt húsz évben történelmet írt az ország dolgozó népe. Jelen kiadvány tárcánk iparágainak e történelmi időszak során végbement fejlődését kívánja dokumentálni. A második világháború előtt... TovábbElőszó
Az elmúlt húsz évben történelmet írt az ország dolgozó népe. Jelen kiadvány tárcánk iparágainak e történelmi időszak során végbement fejlődését kívánja dokumentálni. A második világháború előtt hazánk iparára a műszaki elmaradottság nyomta rá bélyegét, és versenyképességét csak a munkaerő nagymértékű kizsákmányolása tette lehetővé. Meglévő - nagyon kevés - nyersanyag-kincsünket is elsősorban a külföldi tőke használta ki.Iparunk általános helyzete volt jellemző azokra az iparágakra is, amelyek ma tárcánk irányítása alá tartoznak. A mostoha geológiai adottságú, kis kapacitású, korszerűtlenül felszerelt bányák; a kis teljesítőképességű és egymástól elszigetelten termelő hőerőművek; a külföldi tőkeérdekeltség kezében levő kőolajipar; a többségében kisipari jellegű és ugyancsak jórészt külföldi tőkeérdekeltségű vegyipar voltak a jelenlegi NIM iparágak elődei. Túl ezen, bányáink, erőműveink és gyáraink súlyos veszteségeket szenvedtek a fasiszta megszállás és a második világháború pusztításai nyomán.
A felszabadulás után szinte reménytelen helyzetben virágzott ki dolgozó népünk élniakarása. Az első hároméves terv megvalósításával, 1949-re befejeződött a háborús károk helyreállítása, elértük az utolsó békeév termelési színvonalát. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá bányászaink hősies helytállása az emlékezetes „széncsaták" során.
A háboríts károk helyreállítása után a NIM iparágaiban is megindult az a hatalmas méretű fejlődés, amely a hazánk felszabadulása óta eltelt húsz esztendőnek a legfőbb jellemzője. Ezt tükrözi, hogy a tárca 1964. évi ipari termelési értéke az 1949. évinek több mint ötszöröse. Ezen belül az egyes iparágak fejlődési mértéke - a velük szemben támasztott népgazdasági igények különbözősége, valamint az eltérő fejlesztési célkitűzések következtében - természetesen nem azonos. Megállapítható azonban, hogy a Nehézipari Minisztérium iparágai teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket a társadalmi átalakulás, a szocializmus alapjainak lerakása és építése időszakában tőlünk a népgazdaság jogosan elvárt.
A további fejlődés alapja ma már a nem csak mennyiségben többszörösére növekedett, hanem műszakilag is egyre korszerűbb, a termelés gazdaságossági követelményeit is egyre inkább kielégítő nehézipar, amely így a szocializmus felépítésének egyik biztos bázisát képezi. Vissza
Tartalom
Előszó 3Bevezetés 5
BÁNYÁSZAT 7
A szénbányászat 8
A szénbányászati termelés alakulása 8
Mennyiségi fejlődés 8
A minőség alakulása 10
A széntermelés fajtánkénti megoszlása 11
A fogyasztói igények alakulása 11
A széntermelés minőségi jellemzői 11
Szénelőkészítés 12
A szénbányászat műszaki színvonalának fejlődése 13
A szénvagyonnal összefüggő kérdések 13
A szénmedencék termelőkapacitásának fejlesztése 17
A szénbányászat műszaki fejlesztése 22
A művelődéstechnológia fejlesztése 22
A gépesítés fejlesztése 24
A dolgozó ember szénbányászatunkban 25
Létszám-alakulás 26
Teljesítmények, műszakarányok 28
Bányabiztonság, munkásvédelem 29
Bányagépgyártás 31
Brikettgyártás 32
Érc- és ásványbányászat 33
Az érc- és ásványbányászati iparág kialakulása 33
Földtani kutatás 33
A műszaki színvonal fejlődése 34
A termelés alakulása 37
Uránércbányászát 41
ENERGIAIPAR 43
Villamosenergia termelés és elosztás 44
Az ország villamosenergia helyzete a második világháború után 44
A teljesítmény- és az energiaigények gazdaságosabb kielégítése 44
Új erőművek létesítése 46
A távvezetékhálózat fejlesztése 50
Műszaki-gazdasági fejlődés 51
Termelékenység 52
„Menetrendes" villamosenergia-gazdálkodás 53
Nemzetközi kapcsolatok 53
A fejlődés távlata 55
Energiagazdálkodás 56
VEGYIPAR 61
Szénhidrogénipar 63
A kőolaj- és földgázbányászat fejlődése 63
A szénhidrogén-bányászat általános értékelése 63
A kőolajtermelés fejlődése 67
A földgáztermelés alakulása 69
Szénhidrogén-import 70
Szociális fejlődés 70
Szénsavtermelés 70
Kőolaj feldolgozás 71
A kőolajipari gépgyártás fejlődése 75
Alumíniumipar 77
A vertikális alumíniumipar általános jellemzése 77
A bauxitbányászat fejlődése 77
A timföldgyártás alakulása 79
Az alumíniumkohászat fejlődése 82
Az alumíniumfélgyártmányok termelése 83
Egyéb eredmények 85
Szűkebb értelemben vett vegyipar 86
Általános jellemzés 86
A fejlesztés főbb irányelvei 86
A fejlődés mennyiségi és minőségi jellemzése 88
A vegyipar nemzetközi kapcsolatainak alakulása 91
A koncentráció és a területi elhelyezkedés változása a vegyiparban 92
A vegyipar helyzetének alakulása a népgazdaságban 94
A fontosabb iparágak fejlődése 95
Műtrágyaipar 96
Szervetlen alapanyag ipar 98
Szénfeldolgozó vegyipar 99
Lakk-, festék ipar 99
Fotoipar 100
Ipari gázgyártás 101
Műanyag- és vegyiszál-ipar 101
Egyéb szerves alapanyag és közbenső termékek 104
Gumiipar 104
Gyógyszeripar 105
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal