A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Összehasonlító közgazdaságtan I-III.

Tartalom

I. kötet
A gazdasági rendszerek összehasonlító elméletének tárgya és módszere9
Kis fogalommagyarázat10
Az összehasonlító közgazdaságtan tárgya11
A gazdasági rendszerek összehasonlító elméletének alapfogalmai12
A rendszer12
A gazdasági rendszer13
A gazdasági szabályok és intézmények14
Az intézmények stbilitása16
A gazdasági szervezetek16
A gazdasági rendszerek összehasonlításának keretei18
A gazdasági rendszerek és a politikai rendszerek összefüggése19
Gregory és Stuart négy karakterisztikus belső jellemzési renszere19
A gazdasági rendszerek tipizálása23
A gazdasági rendszerek azonosításának problémái26
Reál- és ideál-rendszertípusok27
Egyes tipizálási módszerekről röviden28
Példa a gazdasági rendszerek összehasonlító megközelítésére36
Napjaink új kihívásai39
A szocialista rendszer összeomlása39
Az átmenet közgazdaságtana40
Összefoglalás42
Hivatkozások44
A feudalizmus "materialisztikus" meghatározásának ismérvei45
Egyszerűsített hipotetikus példa a szemétszállítás statiszikai megközelítésére47
A modern kapitalizmus gazdasági rendszere49
Elméleti alapfogalmak4
A gazdasági rendszer49
A gazdasági rendszer mint társadalmi alrendszer49
Tulajdon50
A piaci koordináció51
A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata52
Állam és piac a modern kapitalizmusban53
A vegyes gazdaság53
Tulajdon a vegyes gazdaságban53
Koordináció59
Összefoglalás73
Hivatkozások75
A tőkés piacgazdaság történei típusai77
Piacgazdasági formák77
A modern piacgazdaság történeti alakzatai78
Az állami beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulása83
Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus86
Összefoglalás96
Hivatkozások98
Államon innen, piacon túl99
Legjobb védekezés a támadás!99
Rugalmas specialiáció - piaci sikerek102
A regionális gazdaságok újraéledése102
A régiók szerveződésének közös vonásai - a hálózatok előnyei104
A rugalmas specializációé a jövő?106
Következtetések109
Hivatkozások111
Új intézményi közgazdaságtan - a gazdasági elemzés kiterjesztése112
Együttműködés, játék, konfliktus112
Önérdekeiket követő faktorok együttműködése113
Kétszereplős játék113
N személyes játék - a közelgő tragédiája115
A hatalom és az állam117
Új intézményi közgazdaságtan - intézményi elemzés a neoklasszikus elmélet bázisán121
Közgazdaságtan és intézmények122
Kik azon az institucionalista közgazdászok?122
Homo oeconomicus vagy homo sociologicus?124
Az új intézményi közgazdaságtan: az individualizmus elfogadása és kitágítása124
Hiszterézis: egyéni döntések és intézményi keretek126
Analitikus (redukcionista) és leíró - holisztikus megközelítés129
Az imperialista tudomány130
Az új intézményi közgazdaságtan közeledése a valósághoz131
Hivatkozások134
A modern gazdaság fejlődése és az ökológiai kihívás137
Ökonómiai irányzatok és az ökológiai kihívás137
A környezetrombolás tendenciájának felerősödése és a "főáramlatú közgazdaságtan" válaszai137
A főáramlaton túlmutató válaszok138
A fenntartható gazdasági fejlődés139
A természeti környezet gazdasági funkciói139
Externáliák és a kibocsátási szint141
Az állam kudarca a környezetvédelemben143
Neoklasszikus környezetpolitikák144
Ökológikus modernizáció és a demokrácia útvesztői145
A mezoszféra előretörése a modern gazdaságokban és az ökológiai kihívás148
Felelős régiók - regionális szolidaritások148
Hivatkozások150
II. kötet
Türei Sándor: A szocialista gazdaság berendezdésének alapjai9
Miért fontos vizsgálnunk a szocialista gazdasági rendszert9
A szocializmus általános jellemvonásai9
A tulajdon10
A tulajdonosi struktúra15
Az állami tulajdon mesterségesen fenntartott súlyának néhány következménye16
Az állami tulajdon tartalma18
Koordinációs mechanizmus19
A bürokratikus koordináció20
A bürokratikus koordináció szerepe a szocialista gazdaságban21
A tervezés22
Terv versus piac22
A piac, mint a gazdasági cselekedetek összehangolásának alapintézménye25
A terv, mint a koordináció alapintézménye28
A hagyományos tervgazdálkodási rendszer29
A terv jellege, kialakulása30
A tervezés sajátosságai és ennek néhány következménye32
A tervutasításos irányítás defektusai33
A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben34
Naturális és pénzügyi tervezés34
Tervezés és a gazdaság dirrekt bürokratikus koordinációja35
A hagyományos szocialista gazdaság autark jellege35
Miért szükségképpek autark a szocialistagazdaság?35
Az autarkia következményei36
Árrendszer37
Jövedelemelosztás és redisztribúció39
A költségvetés a szocialista gazdaságban39
Redisztribúció a vállalati szférán belül42
Lakossági jövedelmek és a költségvetés43
A szocialista hiánygazdaság45
Hiánymagyarázatok46
Szabályozási mechanizmusok az erőforráskorlátos gazdaságban42
Mennyiségi alkalmazkodás és vegetatív szabályozás42
Norma szerinti és tűrési határ szerinti szabályozás50
A beruházási folyamat51
Intézményi keretek51
A beruházási volumen52
A beruházási folyamat szabályozódásának következményei52
Beruházási ciklusok54
A beruházások eloszlása54
Foglalkoztatás a szocialista gazdaságban55
Munkaerőpiac keresletkorlátos gazdaságban55
Munkaerőpiac az erőforráskorlátos gazdaságban56
Inflációs feszültségek és tendenciák58
Hatékonyság, versenyképesség59
A szocialista rendszer gyors növekedésének forrásai60
A hagyományos szocialista rendszerek kiherenciája63
Felhasznált irodalom64
Hámori Balázs: Piaci szocializmus - avagy megreformálható-e a szocialista rendszer?67
A szocializmus versenypiaci modellje - a piaci szocializmus elméleti előfutárai67
Miként jutott el a szocialista gazdaság a radikális reformig68
"A" és "B" típusú reformok. Reform vagy forradalom?69
"A" típusú reformok - a központosított tervgazdaság megjavításával kapcsolatos illúziók70
Radikális reform71
Az intézmények deformálódása és a hatékonysági problémák - a radikális reform sürgető szükségessége71
Búcsú a tervgazdaságtól - a tervmutatók eltörlése73
Tervezési rendszer felbomlóban74
Tervmutatók helyett indirekt szabályozók74
A Montias-teoréma76
A kampány és a puccs: "tervgazdaság-konform" irányítási módszerek a piaci szocializmusban77
Elmozdulások a tulajdonjogok gyakorlatában78
A központi hatalom eróziója - a párturalom fenntartása mellett78
Az állam és a vállalat viszonya a tulajdonjogok nézőpontjából80
Nagyvállalati lobbyk - a "klán" mint az állam tulajdonostársa80
A vállalat és az állam nyílt osztozkodása a tulajdonosi kompetencián: az önigazgató vállalat82
A szövetkezetek államosítása és magánosítása: a reformszocializmus ellentmondásos82
Kistulajdon és kisvállalakozások a reformhullámban
Működik-e piaci önszabályozás a piaci szocializmusban84
Az oligopolista szerkezet piacfejlődést akadályozó hatása84
Két rossz közül mindkettőt: adminisztratív ármeghatározás és árdiktatóra85
A pénz és a monetáris szabályozás a korlátozott vállalati önállóságon nyugvó gazdaságban86
Disztribúció és redisztribúció95
Osztozkodás az állam és a vállalatok között95
Bérek, keresetek96
Jövedelmek a második, illetve a fekete gazdaságban96
A társadalmi juttatások (transzferek)100
A társadalmi juttatások paradoxona101
Felhasznált irodalom104
Türei Sándor: A posztszocialista átmenet107
A szocialista rendszer összeomlása107
Az összeomlás gazdasági háttere
Növekedési tényezők - növekedési források kimerülése108
Kihívások111
Politikai gátszakadás112
A szocialista rendszer hagyatéka113
Termelési szerkezet113
Méretstruktúra113
Tulajdonosi szerkezet114
Jövedelemelosztás114
Árak114
Koordináció114
A gazdaságirányítás intézményi és szabályozási rendszere115
Hatékonyság, hatékonysági szóródás115
Foglalkoztatottság115
Környezet116
Társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi rendszer116
Gazdasági egyensúly116
Lakossági mentalitás, értékek116
Összefoglaló megjegyzések117
A gazdasági rendszer megváloztatásának középponti lépései117
A rendszerváltó lépések118
Liberalizálás118
A tulajdon és a jövedelem decentralizációja118
Szervezeti és jogi igazodás119
A liberalizálás piacgazdaságot kialakító következményei119
A gazdaság alapvető döntéshozói120
Verseny120
Piaci önszabályozás I.120
Nyitott gazdaság120
Piaci önszabályozás II.121
Az állam és a gazdaság viszonyának megváltozása121
A gazdaság motivációs rendszerének átalakulása121
A lakosság új gazdasági szereplők elfoglalójává válása122
A tulajdonosi szerkezet átalakulása122
Egy szelekciós folyamat beindulása122
Gazdasági folyamatok a tranzíció időszakában123
A gazdaság visszaesése123
A posztszocialista gazdaságok visszaesése124
A visszaesést mérséklő hatások127
Munkanélküliség129
A munkanélküliséget növelő hatások131
A munkanélküliség növekedését mérséklő hatások131
Infláció132
Az inflációt fokozó tényezők133
Az inflációt mérséklő hatású tényezők137
Gazdasági egyensúly139
A költségvetés egyensúlya139
A külgazdasági egyensúly140
A gazdasági átmenet alternatív útjai142
A párhuzamos piac143
Az átmenet kelet-európai típusa145
Radikális versus graduális út145
A sokkterápia147
Felhasznált irodalom151
III. kötet
Falusné Szikra Katalin: A németországi szociális piacgazdaság9
Bevezetés9
A piac szerepe11
Az állam gazdasági szerepe15
A társadalmi érdekegyeztetés16
A tulajdonviszonyok17
A szociálpolitikai rendszer18
Növekedés. Célok és eredmények20
Felhasznált irodalom23
Ferber Katalin: Japán gazdasági rendszere. Az önvédelem gazdaságpolitikája25
Bevezető25
A japán gazdasági rendszer25
Tradíció és modernitás27
A munkaerő és képzése27
A vállalat29
Kisméretű vállalatok29
A japán vállalati gazdálkodás sajátosságai29
Az agrárszektor30
A japán gazdaságirányítási rendszer31
A japán gazdaság elemzése32
Népesség32
A munkaerő képzése, oktatása32
A vállalat33
Az állami intézményrendszer és a gazdaságpolitika34
Összefoglalása36
A gazdasági szerkezet és a gazdaságirányítás jellemzői36
Mezőgazdaság36
Az ipar37
Japán gazdasági növekedése38
Pénzügyi szektor: jegybank, pénzintézmények39
Az érdekegyeztetés mechanizmusa40
A társadalmi egyenlőség, illetve egyenlőtlenség kérdéséhez41
A gazdaság infrastrukturális szerkezetének két szűkös tényezője46
A yen árfolyamváltozása, a külföldi tőkeexport47
Külföldi befektetések47
Felhasznált irodalom52
Horváth József: Az angolszász liberálkapitalizmus53
Bevezetés53
Az angolszász tőzsdei kapitalizmus53
Miért fejlődik a kapitalizmus a tőzsdei kapitalizmus irányába?55
Milyen következményei vannak ennek a fejlődésnek a gazdaság működése szempontjából?58
Hová fejlődik a tőzsdei kapitalizmus?67
Az angolszász modell működését befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek69
A munkaadók és a munkavállalók viszonya (industrial relations)70
Az állam szerepe a munkaerőpiacon77
Jóléti intézmények78
Az állam mint munkaadó és tulajdonos80
Az állami szabályozás szerepe81
Felhasznált irodalom83
Kocsis Éva: Az osztrák modell a szociális partnerség szerepe Ausztria gazdasági életében85
Bevezetés85
A gazdasági és társadalmi partnerség intézménye Ausztriában86
Változó prioritások az osztrák gazdaságpolitikában93
A szociális partnerség és Ausztria integrációs törekvései99
"Vége vagy fordulat?"104
Felhasznált irodalom106
Kollár Zoltán: Latin-amerikai gazdasági rendszerek107
A latinamerikanizáció jellegzetességei109
A latin-amerikai kapitalizáció: megkésett, függő, periférikus109
Adalékok a latin-amerikai etatizmus struktuális szerepéhez109
A szervetlen kapitalizáció meghatározója: függőség a külföldi tőkétől110
A latin-amerikai kapitalizáció: erőtlen, korlátozott expanziójú rendszere112
A latin-amerikai kapitalizáció: a makrogazdasági (intézményi) és mikrogazdasági tényezők inadekvát rendszere113
A latin-amerikai gazdaság működése - gazdasági folyamatok tükrében114
Export115
Iparosítás115
Beruházás116
Felhasznált irodalom120
Könczei György: Svédország, avagy a jóléti modellállam példája125
Bevezetés125
A gazdaság125
A jóléti állam fejleményei131
Ami változott és ami nem140
Összefoglalás: paradigmaváltásról és egyebekről142
Felhasznált irodalom144
Mosolygó Zsuzsa: A francia államkapitalizmus147
Bevezetés147
A francia állami szektor szerepe a gazdasági rendszerben148
Az államositási hullámok és hatásaik a francia gazdaságban148
Privatizációs irányváltás. 1986-tól napjainkig154
Az állami szektor160
A francia nemzetgazdasági tervezés161
A francia államkapitalizmus, mint modernizációs kisérlet167
Felhasznált irodalom169
Tálas Barna: A kínai reformszocializmus173
Bevezető173
A kínai reformszocializmus elméletének és gyakorlatának a kialakulása175
Az első szakasz (1978 december - 1984 szeptember)176
A második szakasz (1984 október - 1991 december)178
A reformfolyamat megtorpanása 1989-ben180
A harmadik szakasz (1992-től 2000-ig)181
Összefoglalás183
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszerének intézményi alapstruktúrája184
A párt és az állam szerepe184
A terv és a piac szerepe186
Egyéb, "harmadik típusú" allokációs mechanizmusok szerepe189
A társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusai191
A tulajdonviszonyok alakulása192
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszere eddigi működésének értékelése194
A fő gazdasági-társadalmi célok hierarchiája194
Az átmeneti gazdasági rendszer teljesítményének makrogazdasági elemzése197
A kínai reformszocializmus gyakorlatában felmerült, megoldandó problémák204
Felhasznált irodalom207
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem