| Bevezetés | |
| Képzelete | 11 |
| A képzelő erő szerepe regényíróknál | 13-36 |
| Vas Gereben képzelete | |
| Hogy látja a tárgyakat? | |
| Nem szereti a részletes leírást | |
| Az ötvenes évek divatja a leírásokban | |
| Leírásainak módszere | |
| Komikus hasonlóságokat fedez föl | |
| Képzeletének nyugtalansága | |
| Torlódó hasonlatai | |
| Mikor művész a leírásban? | |
| Érzékenysége | |
| Szélsőségei | |
| Leírásainak szemléltető ereje | |
| Hogy látja az embereket? | |
| A képzelő erő szerepe a jellemzésben | |
| Mindig élő alakokat mutat be | |
| Módszere a jellemzésben | |
| Szeszélyessége | |
| Hogy jellemez ötletekkel? | |
| Részletező jellemzése | |
| A képzelet behatol a lélekbe | |
| Balogh Mihály | |
| Nem szereti a betegeket és őrülteket | |
| Az éghajlat hatása a képzeletre | |
| Külünbség az északi és déli ember képzelete közt | |
| Egy rögeszmés jellemzése | |
| Módszere a hangulatkeltésben | |
| A képzelet sokfélesége | |
| Dickens, Balzac, Turgenyev, Scott Walter, Hugo Viktor és Jókai | |
| Vas Gereben képzeletének főjellemvonásai | |
| Magyarsága | 37-60 |
| A magyar faj különállása az európai népek közt | |
| A magyar faj sajátságai | |
| Zrínyi, Petőfi, Arany, Tóth Ede és Jókai | |
| Az iró csak saját népének lelki gépezetét ismerheti | |
| A magyar vérmérséklet és testalkat | |
| A magyar faji sajátságainak alakulása ezer éven át | |
| Az éghajlat, életmód, politikai helyzet hatása a kedélyre | |
| A nép tartotta meg az ősi jellemvonásokat | |
| Petőfi és Vas Gereben | |
| A magyar nép rajongó szeretete | |
| Ódai hevület a nép magasztalásában | |
| Arany és Vas Gereben | |
| Hogy cselekszik a magyar ember | |
| Toldi | |
| A fürgedi béres | |
| Reálitása a nép pszikologiájában | |
| A bűn pszikologiája és a tisztesség pszikologiája | |
| Lélektani mozaikdarabok | |
| Eredetisége | |
| Nem voltak mesterei | |
| A népies irány irodalmunkban | |
| Jókai és Vas gereben | |
| A népet jobban senki sem ismerte | |
| Hasonlítások | |
| Abonyi, Baksay, Mikszáth, Eötvös Károly, Gárdonyi, Tömörkény | |
| Szellemi rokonsága Petőfivel és Aranynyal | |
| Felfogása a magyar népről | |
| A természetes ész és czivilizáczió | |
| Törekvése az igazságra | |
| Tárgya | 61-82 |
| Miből merít az író? | |
| Születése | |
| Gyermekkora | |
| Neveltetése | |
| Magaviselete | |
| Az iródeák | |
| Első irói kisérlete | |
| Hányattatása | |
| Ujabb iskolázása | |
| Diplomát szerez | |
| Megtelepszik Győrött | |
| A márcziusi mozgalmak | |
| A forradalmi néplap szerkesztője | |
| Menekülése Deák Ferenczczel | |
| Bujdosása | |
| Elfogatása | |
| Szabadulása | |
| Az irók a szabadságharcz után | |
| A nemzet közhangulata | |
| Miért fordul a multhoz? | |
| A korszellem változásai | |
| Regénysorozatának terve | |
| A mult képeinek megörökítése | |
| Történeti adatai | |
| Az élőszó | |
| Ismerte az alakokat | |
| Minő képeket örökített meg? | |
| A jobbágyság felszabadításának eszméje | |
| A nemesség és a nép felfogása | |
| Miért volt közönyös a nép? | |
| Vas Gereben felfogása az előjogokról | |
| A társadalom átalakulása | |
| Beöthy Ákos | |
| Bartók Lajos | |
| Korrajzainak főjellemvonása | |
| A magyar faj hibái és erényei | |
| Mivé lett a magyar | |
| Tolnai Lajos | |
| Ugron Gábor | |
| Bartha Miklós | |
| Az iró köre | |
| A haza határait nem lépi át | |
| Minden nagy iró hazájában marad | |
| Zola felfogása | |
| Jókai | |
| Az iró csak nemzeti talajban nőhet nagygyá | |
| Czélja | 83-115 |
| A művészi és az erkölcsi törvény viszonya | |
| A két törvény hullámszerű emelkedése és esése | |
| A franczia és angol irodalom példája | |
| A javító czélat Vas Gerebennél | |
| Az erkölcsi törvény tisztelete | |
| Óvakodik az erkölcstelenségtől | |
| Dickens és Thackeray | |
| A naturalisták és az erkölcsi törvény | |
| A művészi és erkölcsi igazság | |
| Hogyan javít? | |
| Élczelő természete | |
| A Darázsfészek | |
| Szatirikus apróságai | |
| A tudós társaság | |
| Vas Gereben és Tolnai Lajos | |
| A szatira általában | |
| Vas Gereben szatirájának természete és módszere | |
| Támadásai | |
| A századeleji népnevelés | |
| Tujder | |
| Az ügyvéd meghatározása | |
| Támadása a pazarlók ellen | |
| A nagyravágyás ostorozása | |
| Óváry | |
| Vámosy | |
| Igazságszolgáltatása | |
| Szatirájának rendszere | |
| Büntetésének fokozatai | |
| A maradiság kigúnyolása | |
| Tapadó bácsi | |
| Petőfi és Vas Gereben szatirája | |
| A magyar nemes | |
| Apró vesszőcsapásai | |
| Az ősi czimerek | |
| A pörösködés szatirája | |
| A két szomszéd | |
| Keszi Balázs és hagyatéka | |
| Kardos István és végrendelete | |
| A méltóságos asszony | |
| Kiméletlensége | |
| Mit szeret jobban? | |
| Alakjai | 116-131 |
| Hogy látja az embereket? | |
| Aránytalanságai | |
| Felosztás | |
| Ősmagyar alakok | 116-131 |
| Baltay | |
| Szokásai | |
| Ősi vonásai | |
| Bogarai | |
| Átváltozása | |
| A patriarkális tipusok | |
| Egyénitő ereje | |
| Szántay Zsigmond | |
| Kállay Miklós | |
| A patriarkális hatalom | |
| Józsa Gyuri | |
| Műveletlensége | |
| Furcsaságai | |
| Következetesség a lélektani bizarrságokban | |
| Sörös Mihály | |
| Jelleme | |
| Tanulmány az emberek haszonleséséről | |
| Kardos István | |
| Elégia az emberi javak haszontalanságáról | |
| Kardos Lőrincz | |
| Egyenessége | |
| Párhuzamos jellemek | |
| Öreg szolgák | |
| Arany Benczéje | |
| András | |
| Vendel | |
| Árnyékalakok | 134-139 |
| Homályos arczképei | |
| Nagy szellemek hibái | |
| Erőtlensége | |
| Faragó Péter | |
| Pedagogiai invázió | |
| Csillag Pál | |
| Erdey | |
| Koltay | |
| Az önkritika hiánya | |
| Szerelmesek | 139-145 |
| Az erkölcsi czélzat békói | |
| Élettelen bábúk | |
| Szerelmeseinek egyformasága | |
| Egyénítés hiánya | |
| Az iró elveszti saját egyéniségét | |
| Természetellenes párbeszédek | |
| Moralista hajlamok | |
| Nőalakok | 145-152 |
| Egyszerű asszonyok | |
| Pusztayné | |
| Változatosság | |
| Schnellerné | |
| Baltayné | |
| Passziv nőalakok | |
| Ellentétes nőalakjai | |
| A Fekete kutyáné | |
| Faddiné | |
| Ranglétra a nőalakok sorozatában | |
| Gyermekek | 152-154 |
| Egyéni jellemvonás | |
| Szereti a gyermekeket | |
| Gyermekalakjai és az ifjusági iratok | |
| Egyénített gyermekalakok | |
| Torzalakok | 154-155 |
| A torzrajzot nem szereti | |
| Van-e torzalakja? | |
| Torzalakjainak helye | |
| Tujder | |
| Klein | |
| Jakab | |
| Népalakok | 155-165 |
| Egész lelki világukat feltárja | |
| Köntös Mihály | |
| Jelleme | |
| Szelleme | |
| Cselekvése | |
| Élethűsége | |
| Egy beszélgetés | |
| Legjobb alakjai | |
| Eltérése a népszinmű szokásos alakjaitól | |
| Szigligeti, Tóth Ede, Csepreghy, Géczy | |
| Nagyarányú népjellemek | |
| A Vendégríkató csárdás | |
| Beszélgetések | |
| Jelenetek | |
| Történeti alakok | 165-169 |
| Vas Gereben erőssége a korrajzban | |
| Gyöngesége a történeti alakok jellemzésében | |
| Nem tud lelkökbe hatolni | |
| Nem értjük nagyságukat | |
| Kisfaludy Sándor | |
| Széchenyi István | |
| Batthyányi Lajos herczeg | |
| Festetich György | |
| Földváry Gábor, Fáy András és Keglevich Miklós | |
| Az alakok eltörpülnek | |
| Miért érdektelenek? | |
| Csak egy-egy pillanatra elevenülnek meg | |
| Mit tartott rólunk az iró | |
| Szerkezet | 170-178 |
| Gyöngesége a szerkesztésben | |
| Regényei összeillesztett rajzok | |
| Hogy ír? | |
| Zabolátlan képzelete | |
| Kitérései | |
| Ismerte gyöngeségét | |
| Vallomása | |
| A korrajz széttöri a műformát | |
| Régi jó idők | |
| Főcselekvénye | |
| Mellékcselekvényei | |
| Epizódjai | |
| Értéke | |
| Regényeinek szerkezeti hibái | |
| Nemzet napszámosai | |
| Az epizódok becse | |
| Nagy idők, nagy emberek | |
| A korkép értéke | |
| Az Egy alispán és Dixi fogyatékosságai | |
| Megpróbálta egyeséges cselekvényt szerkeszteni | |
| Pörös atyafiak | |
| Szerkezete | |
| Miért van elhibázva? | |
| Adomszerű fordulatai | |
| Furfangos fogásai | |
| A véletlen szerepe a be- és kibonyolításban | |
| Az erkölcsi czélzat békiói a szerkezetnél | |
| Életúnt ember | |
| Jurátus élet | |
| Ráadás | |
| Élethűsége | 179-183 |
| Önelbeszéltető modor | |
| Példák a világirodalomból | |
| Garasos arisztokráczia | |
| Az élet hű másolata | |
| A regény értéke | |
| Előadása | |
| Mivel ejt csalódásba? | |
| A valószerűség | |
| Dickens példája | |
| Vas Gereben hasonló vonása | |
| A regény s az élet viszonya | |
| Történeti szempont | 184-188 |
| A korrajz | |
| Meghatározása | |
| Az író szerepe | |
| A regény, mint történeti mű | |
| Egy példa | |
| A korkép természete | |
| Értéke | |
| Részletei | |
| Egysége | |
| Elevensége | |
| Értéke történeti szempontból | |
| Macaulay módszere | |
| A történet átalakítása | |
| A regény átalakítása | |
| Történeti gyökerei | |
| A század jelleme | |
| A mai történetírók hibái | |
| Miért olvasták Vas Gerebent? | |
| A korrajzok hézagot pótolnak | |
| Az érdem és hiba kölcsönös ellentéte | |
| A nyelv és stil | 189-193 |
| Nyelvének egyéni értéke | |
| Egyezik-e a népnyelvvel? | |
| A magyar népnyelv sajátságai | |
| Jókai és Vas Gereben nyelve | |
| Melyik áll közelebb a nép nyelvéhez? | |
| Egy falu, két bakter | |
| Hogy beszél a magyar ember? | |
| A magyar nyelv szépségei | |
| Vas Gereben nyelvének természetessége | |
| A népiesség divatja | |
| Izléstelenségei | |
| Találunk-e durvaságot? | |
| Hogy beszélnek az urak és a parasztok? | |
| Ellentéte Eötvös Józseffel | |
| Stilje | |
| A képzelet szerepe | |
| Szökellései | |
| Egyező-e a magyar stillel? | |
| Élczes természete | |
| Irói pályája | 194-203 |
| Miből merít? | |
| Mindent átélt, a mit leírt | |
| A világirodalom példáia | |
| Petőfi, Burns, Byron, Murger, Dickens | |
| Képzeleti dolgot sohasem írt | |
| Alkothatott-e zavartalanul? | |
| Életkörülményei | |
| Hogy alkot a lirikus? | |
| Hogy az epikus | |
| Arany, Jókai, kemény, Eötvös József | |
| Vas Gereben küzdelemi a megélhetésért | |
| Szétforgácsolja tehetségét | |
| Lapokat alapít | |
| Sikertelen vállalatai | |
| Népszerűségének csökkenése | |
| Családi bajai | |
| Novellagyűjteményei | |
| Színművei | |
| Regényeinek megjelenési időrendje | |
| Tehetségének hanyatlása | |
| Életviszonyainak ziláltsága | |
| Kedvtelései | |
| Szerepe a társaságban | |
| Adomázó természete | |
| Zabolátlan képzeletének ötletei | |
| Élczeinek bősége | |
| Adomagyűjteményei | |
| Jelleme | |
| Vérmessége | |
| Halála | |
| A sors szeszélye halálában | |
| Eltemettetése | |
| Hamvait hazahozzák és ujra temetik | |
| Vas Gereben és kortársai | 204-209 |
| A kritika és közönség hatása az írókra | |
| Előnyös-e vagy hátrányos? | |
| Kölcsey | |
| A nagy szükség és a nagy bőség következményei | |
| Murger és Scott Walter | |
| Vas Gerebent a közönség szereti | |
| A kritika mostohán bánik vele | |
| A népszerűség fogalma külföldön és nálunk | |
| Vas Gereben népszerűsége | |
| Lázas sietsége a munkában | |
| Mennyi idő alatt írta regényeit? | |
| Panaszai a viszonyok ellen | |
| A kritikával nem törődik | |
| Népszerűségének csökkenése | |
| Kifakadásai a kritika ellen | |
| A kritika helytelen értelmezése | |
| Kortársai igazságtalanok iránta | |
| Eredetisége | |
| Nem tanult senkitől | |
| Részvétlenség | |
| Politikai okok közrejátszása | |
| Elhallgatják érdemeit | |
| Hibáit előtérbe tolják | |
| A jelen és a jövő | 210-215 |
| Mennyit ér a költő? | |
| Egyéniségének súlya | |
| Fölismerték-e jelentőségét? | |
| Igazságot szolgáltattak-e neki? | |
| A mai nemzedék mit tud róla? | |
| Váli Béla datai | |
| Arany János egy birálata | |
| Az irodalmi ítéletek nálunk és külföldön | |
| Objektivitás hiánya | |
| Schmidt Julián, Gotteschall, Taine, Carlyle | |
| Az irodalmi ítéleteket az idő állapítja meg | |
| Shakespere hajdan és ma | |
| Scott Walter egykor és ma | |
| Zrínyi és Gyöngyösi | |
| Petőfi és Hiador | |
| Ktona József és Bajza Jenő | |
| Milyen legyen a kritika | |
| Péterfy Jenő tévedése | |
| Az idő megrostálja az ítéleteket | |
| A jövő mit fog mondani? | |
| Kemény, Tolnai, Jókai | |
| Mit fog mondani Vas Gerebenről? | |
| Az igazság jövő diadala | |
| Beöthy Zsolt és Jókai | |
| Vas Gereben a jövő tükrében | |
| Miért lesz nagy? | |
| Vonatkozása Katonával, Petőfivel és Aranynyal | |
| Mi a költői alkotás? | |
| Tehetségének nemzeti gyökerei | |
| Helye irodalmunkban | |
