Előszó
Eredeti közlemény.
A Stefánia-Gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyermekklinika közleménye. (Igazgató: Bókay János dr, egyetemi ny. r. tanár.)
A vörösvérsejtülepedés viselkedése a heveny...
Tovább
Előszó
Eredeti közlemény.
A Stefánia-Gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyermekklinika közleménye. (Igazgató: Bókay János dr, egyetemi ny. r. tanár.)
A vörösvérsejtülepedés viselkedése a heveny fertőző betegségeknél.
Írta: Rohrböck Ferenc dr., egyetemi tanársegéd.
A citrátos vér vörösvérsejtjeinek ülepedése, mint azt először Fähreus figyelte meg, úgy a normális, mint, a physiologiás elváltozásoknál (terhesség), valamint a kóros viszonyok között különbözőképpen viselkedik. Különösen az utóbbi 4-5 év alatt rendkívül sok szerző mutatott rá e vizsgálati módszernek a különböző, főleg kóros állapotok mellett való használhatóságára. Aránylag a legtöbben iktatják a vörösvérsejtülepedés viselkedésének megváltozását a lues és a tuberculosis klinikai vizsgálati módszerei közé és a reactio megváltozásából, gyorsulásából vagy lassúbbodásából igyekeznek a betegség fennállására, illetve milyenségére és lefolyására következtetést vonni. Ellenben kevesen foglalkoznak a vörösvérsejtülepedés viselkedésének a heveny fertőző kóroknál való változásaival.
Vizsgálataink tárgya a heveny fertőző kórok közül a diphtheria, vörheny és a kanyaró volt. És pedig 11 gyermeknél (32 esetben) diphtheriánál, 8 gyermeknél (35 esetben) searlatinánál és 4 gyermeknél (8 esetben) morbillinél végeztünk vizsgálatokat. Összes vizsgálataink száma ezek szerint 75 volt.
A vérsejtülepedés meghatározása az eredeti Westergren-módszer szerint történt. Külön e célra készített 2 cm3-es fecskendővel, amely fecskendő a dugattyúján elhelyezett zárókészüléke folytán pontos mennyiségű citrátoldat felszívására képes, 3.8%-ot citrátot szívunk fel fölös, körülbelül 1 cm3-nyi mennyiségben és a fecskendőnek teljes függőleges helyzetbe hozása után annyit fecskendünk ki belőle, míg a dugattyún lévő záróléc a fecskendő hátsó végét nem érinti. Így a fecskendőben lévő esetleges légbuborékok teljesen eltávolíthatók. Mindig nagy súlyt helyeztünk a teljesen jó illő tűre, hogy főleg a vérvételnél az utólagos légbuborék felszívását elkerülhessük. Majd a megfelelő vena megkeresése után a vena punctiójával a fecskendőt teljesen teleszívtuk vérrel. A fecskendő speciális szerkezete lehetővé teszi, hogy így egyrészt a eitrátos vér higítási aránya mindig állandó (0.4 cm3 3.8%-os citrát és 1.6 cm3 vér), másrészt az összmennyiség is mindig ugyanaz marad. (Igaz ugyan, hogy Westergren szerint ily módon járva el, a higítás tulajdonképpen nem absolut pontosan 20% + 80%, mert tekintve a fecskendő hegyrészében is már jelenlévő citrátmennyiséget, a higítás tulajdonképpen 25-30%+ 75-70%, azonban ezen állandó hibaforrás mellett is a fecskendő beosztását nyugodtan megtarthatjuk.) Az így felszívott, hígított vért a fecskendőn rajtahagyott tűn keresztül a felfogó csőbe fecskendezzük ki, ügyelve arra, hogy ez ne történjék túlnagy nyomással, nehogy fölösleges léghólyagok keletkezzenek.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal