A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Rendszerváltás a felsőoktatásban

Bologna-folyamat, modernizáció

Szerző
Lektor

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 347 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-05-8118-3
Megjegyzés: Első magyar nyelvű kiadás. Tankönyvi szám: KMA4-003. Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az egyetem intézménye középkori megszületése óta változások sorozatán ment keresztül: ahogy az idők változtak, úgy változott az egyetemről, annak missziójáról, a társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól vallott felfogás is. Az első egyetemek megalapítása óta ugyanis az európai társadalmakban is óriási változások mentek végbe: társadalmi berendezkedések, ipari-technológiai forradalmak váltották egymást, világméretű konfliktusok, háborúk rengették meg a világot. E viharok közepette az egyetem mindig képes volt megújulni.
A XX. század második fele, a globalizáció azonban olyan változásokat gerjesztett, amelyek talán minden eddiginél erőteljesebb kihívást és fenyegetést jelentenek az egyetemi gondolat, az egyetemek történelmileg kialakult struktúrái számára. A piaci viszonyok ugyanis a felsőoktatás régióit sem kerülik el, és nem kímélik: ma már tudáspiacról, „academic capitalism//-ról beszélünk, ahol piackomform módon kellene viselkedni, ha más szereplők már ilyen eszközöket... Tovább

Fülszöveg

Az egyetem intézménye középkori megszületése óta változások sorozatán ment keresztül: ahogy az idők változtak, úgy változott az egyetemről, annak missziójáról, a társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól vallott felfogás is. Az első egyetemek megalapítása óta ugyanis az európai társadalmakban is óriási változások mentek végbe: társadalmi berendezkedések, ipari-technológiai forradalmak váltották egymást, világméretű konfliktusok, háborúk rengették meg a világot. E viharok közepette az egyetem mindig képes volt megújulni.
A XX. század második fele, a globalizáció azonban olyan változásokat gerjesztett, amelyek talán minden eddiginél erőteljesebb kihívást és fenyegetést jelentenek az egyetemi gondolat, az egyetemek történelmileg kialakult struktúrái számára. A piaci viszonyok ugyanis a felsőoktatás régióit sem kerülik el, és nem kímélik: ma már tudáspiacról, „academic capitalism//-ról beszélünk, ahol piackomform módon kellene viselkedni, ha más szereplők már ilyen eszközöket alkalmaznak.
„A »Bologna Club« abból a célból jött létre, hogy együtt tárjuk fel a legfontosabb problémákat, hogy azokat nyíltan vitassuk meg, és hogy megkeressük a konszenzusos megoldást. Ebből a szempontból nézve nem létezik az »Európai Oktatási Rendszer« vagy az »Európai Tanterv«, maguk az aláíró országok sem szándékoznak ilyet létrehozni. Nemzeti oktatási rendszerek és tantervek léteznek, az európai kulturális sokszínűség mély átérzése - ez a sokszínűség gazdagságot jelent, és hatalmas előnyt biztosít számunkra. Ezt az előnyt és gazdagságot azonban csak akkor leszünk képesek kölcsönösen és teljes mértékben élvezni, ha közöttünk egy szilárd burkolatú »közös összekötő utat« építünk ki. A végcél a gazdagság; a »közös út« csak egy ehhez szükséges eszköz. Meg kell építenünk." Vissza

Tartalom

I. BEVEZETÉS 15
II. EGYETEMI HAGYOMÁNYOK 24
1. A középkori egyetem 24
Az első egyetemek 25
Az irányítás középkori hagyományai 26
Miért fontos a középkori egyetem működésének ismerete? 31
2. Az újkori egyetemek 33
Az egyetem eszméje 33
Egyetemtípusok 34
Korunk kihívásai 37
Az egyetemek válságáról 38
3. Magyar felsőoktatás a XX. században 41
Hallgatói létszámok 43
Oktatók, asszisztencia 44
A tanulmányi rendszer 45
A belső irányítási rendszer 46
4. Az egyetemi autonómia kérdései 48
Autonómia, önkormányzat 49
Magna Charta Universitatum 50
Az autonómia mozgásterének változásai 52
Az autonómia helyzete hazánkban 57
5. Tanulságok 63
III. VÁLTOZÓ VILÁGUNK 65
1. A globalizált világ megatrendjei 65
Az információs és kommunikációs technológiák forradalma 65
Globalizáció, individualizáció 65
Tudásalapú társadalom 66
2. Felsőoktatási megatrendek 67
A felsőoktatás missziójának változása 67
Az állam visszavonulása 68
A társadalmi nyitottság követelménye 70
Intézmények értékelése, rangsorolása 70
Intézményvezetési trendek 73
Az életen át tartó tanulás 74
A felsőoktatás tömegesedése 74
3. Az EU versenyképessége 77
Miért fontos a mobilitás? 77
Miért fontos a hallgatói mobilitás? 79
A Bologna-folyamat mozgatórugói 81
4. A felsőoktatás versenyképessége 81
Az EU felsőoktatási versenyképessége 82
A magyar felsőoktatás versenyképessége 83
IV. A BOLOGNA-FOLYAMAT KIHÍVÁSAI 86
1. Előzmények: Sorbonne Nyilatkozat 86
Korábbi egységesítési kísérletek 86
Újabb harmonizációs kezdeményezés 87
2. A Bolognai Nyilatkozat 87
Előkészületek 87
Bevezető gondolatok 88
A célok részletesebb kifejtése 90
Zárógondolatok 93
3. A Prágai Nyilatkozat 93
Két konferencia között 93
Új hangsúlyok 94
A bolognai célokat megalapozó stratégiai akciók 95
4. Az ECTS és a kredit szerepe 97
A kredit fogalma 97
Kredittranszfer 97
Kreditakkumuláció 98
5. A Grazi Nyilatkozat 99
Bevezetés 100
Egyetemek társadalmi érzékenysége és felelőssége 101
A kutatás mint a felsőoktatás szerves része 101
Az akadémiai minőségjavítása erős intézmények révén 102
A Bologna-folyamat előrevitele 102
Mobilitás és társadalmi dimenzió 103
Minőségbiztosítás: egy európai keretpolitika 104
Egyetemek a reform középpontjában 105
6. A berlini miniszteri konferencia 105
Társadalmi érzékenység 106
A Tudás Európája felé 106
Minőségbiztosítási rendszerek 107
A diplomák rendszere 108
A mobilitás erősítése 108
Intézmények és hallgatók 109
Európa-dimenzió, vonzerő, LLL 109
V. FELSŐOKTATÁSUNK ÉS A BOLOGNA-FOLYAMAT 112
1. Helyzetkép 112
Torzult arányok 112
Hogyan alakult ki a mai struktúra? 114
Társadalmi igényekés felsőoktatási politika 115
Állami akarat, /otózhatás, spontaneitás 116
2. Megoldandó feladatok 116
A korai specializáció megszüntetése 117
A duális képzési szerkezet lépcsőssé alakítása 118
A munka világával való kapcsolat erősítése 119
Értelmiségi létre nevelés, EU-ismeretek oktatása 120
Képességek, kompetenciák, gyakorlatorientáltság 121
Szakirányú képzés, továbbképzés 122
3. Potenciális ellenállási pontok 123
Kulturális korlátok 123
Téves nézetek az autonómiáról 124
Vezetési problémák 124
A kitekintés hiánya 124
Egyéb buktatók 125
VI. LÉPCSŐS KÉPZÉS: AKADÉMIAI REFORM 126
1. Fő tendenciák az EFT-ben 126
A lépcsős képzés terjedése 127
Kreditszám, tanulmányi idő 128
A reform terjedése intézményi szinten 130
Doktori programok bekapcsolása a rendszerbe 130
Tantervek, tantárgyak reformja 131
Viták a Bachelor fokozatról 133
Összefoglalás, következtetések 134
2. Belépési követelmények 136
A post secondary belépési követelményei 136
A Bachelor szint belépési követelményei 136
A Master fok belépési követelményei 136
A PhD szint belépési követelményei 137
3. Az egyes lépcsők tartalma 137
Modularitás, kompetenciák 137
Végzettség és szakképesítés 139
A modulok hierarchiája 140
A képzési szintek modulszerkezete 142
A Bachelor lépcső modulszerkezete 142
4. Kimeneti ismeretek, képességek, kompetenciák 143
A Post secondary lépcső kimenetei 143
A Bachelor szint kimenetei 144
A Master fok kimenetei 145
A PhD/DLA szint kimenetei 146
5. Tanulmányi pályák, ki- és belépési pontok 147
Az alapképzések kapcsolódása 147
Az alapképzés és speciális képzés kapcsolata 148
A lépcsők kapcsolata a munka világával 150
6. Elvi és gyakorlati problémák 152
Kivételek 152
A célállapot hatása felsőoktatásunkra 153
A képzési szintek arányai, szakok szintenkénti száma 154
A végzettség-szakképzettség szétválasztása 157
Transzferálható tudás, munkaerő-piaci megfelelés 162
Programalapítás és -indítás szabályozása Bachelor lépcsőn 166
A megindult modernizációs folyamat kritikája 169
7. Megvalósíthatósági vizsgálat 170
Stratégiák 170
Átfutási idő 171
További kérdések, kapcsolódások 173
VII. EGYETEMI KORMÁNYZÁS 177
1. Vezetési alapfogalmak 178
A menedzsmentről általában 178
Egyetemi menedzsment 179
Leader, leadership 180
Visionary leadership 181
2. Új vezetési forma: a kormányzás 182
Ügynök-megbízott elmélet 182
A kormányzás alapkérdései 184
A nemzetek kormányzása 187
Vállalati kormányzás 190
3. Egyetemi kormányzás 197
Trendek az egyetemi irányításban 197
Az egyetemi kormányzás lényege 202
Menedzsment, leadership, governance 203
Egyetem ? vállalat 209
A tulajdonos megbízottja: az igazgatóság 209
Professzionális menedzsment: a „végrehajtói hatalom " 214
Kari szervezet: departmentelv 216
Az akadémiai szféra 220
Kitől tanulhatunk? 221
VIII. EGYETEMIRÁNYÍTÁSI MODELLEK 224
1. Az amerikai intézményirányítási modell 224
Alapkérdések 225
Az akadémiai és a stratégiai vezetés szétválasztása 228
Akadémiai struktúrák 231
2. A holland intézményirányítási modell 234
A holland felsőoktatási reform 234
Az 1997-es felsőoktatási reform 238
Szervezeti egységek 241
Az autonómia változása 242
3. Milyen legyen a hazai intézményirányítási modell? 243
A jelenlegi intézményirányítás és kritikája 243
Követelmények, alapelvek 253
A hazai kormányzási modell alapelvei 256
Az igazgatótanács 259
A „végrehajtóhatalom": a menedzsment 261
Akadémiai ügyek: szenátus/tanács 263
Az egyetemi kormányzási modellre való áttérés problémái 265
IX. A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA 270
1. Állami finanszírozás Európában és Magyarországon 270
Gazdálkodó egyetem 275
Szolgáltató egyetem 275
Vállalkozói egyetem 276
2. Tandíj, hallgatói támogatások 278
Előzmények 278
A Bologna-folyamat és a tandíj 278
A szituáció szereplői 280
A jelenlegi helyzet 284
Van-e megoldás? 285
Többcsatornás rendszer 286
3. Támogatásszerzés 291
Amerikai hagyományok és gyakorlat 291
A Fund Raising megjelenése hazánkban 294
A támogatásszerzés lélektani tényezői 298
A támogatásszerzés struktúrája 299
A támogatásszerzés célja 301
Centralizáció vagy decentralizáció? 301
Következtetések 304
X. STRATÉGIAALKOTÁS A FELSŐOKTATÁSBAN 306
1. Felsőoktatási sajátosságok 307
Felfogások az egyetemi stratégiaalkotásról 307
A stratégiaalkotás meghatározó tényezői 308
Felsőoktatási értékteremtés 309
2. Felsőoktatási alapstratégiák 309
Adaptív stratégia 310
Proaktív stratégia 311
Vállalkozói stratégia 311
A racionális vezetés stratégiája 312
Stratégiai feladatok 312
Kevert stratégiák 313
3. A hazai felsőoktatási stratégiaalkotás 314
A felsőoktatási stratégiaalkotás helyzete 314
A stratégiai megközelítés kiválasztása 315
A stratégiaalkotás menete 318
4. Helyzetelemzés, SWOT-analízis 319
Erősségek 320
Gyengeségek 320
Lehetőségek 321
Fenyegetések 322
5. Javasolt célok, stratégiai irányok 322
Pozicionálás a nemzetközi küzdőtéren 322
Milyen legyen a magyar felsőoktatás 2010-ben? 325
Stratégiák, stratégiai akciók 326
XI. ZÁRÓ GONDOLATOK 327
IRODALOM 330
INTERNETCÍMEK 338
Nemzetközi szervezetek 338
Nemzeti és regionális „Bologna Web Sites" 339
„Bologna" érintettségű szervezetek, hálózatok, projektek 339
RÖVIDÍTÉSEK 342
TÁRGYMUTATÓ 345-347

Barakonyi Károly

Barakonyi Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Barakonyi Károly könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Rendszerváltás a felsőoktatásban Rendszerváltás a felsőoktatásban Rendszerváltás a felsőoktatásban

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
6.480 Ft
4.860,-Ft 25
32 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
konyv