| E munka bemutatása | 7 |
| Hun-magyar testvériség Kárpátországban | |
| Mit találunk a kézikönyvekben a hunokról és a magyarokról? | 13 |
| Kik a hunok? | 13 |
| Kik a magyarok? | 17 |
| Beszélhetünk-e hunmagyar testvériségről? | 25 |
| A hunok nyelvemlékei | 27 |
| Milyen nyelven beszéltek a hunok? | 27 |
| Mit tudunk a hun vagy székely írásmódról? | 29 |
| Szemelvények a székely-magyar rovásírás emlékeiből | 34 |
| A hunok rovással írt magyar nyelvű okmányai | 36 |
| A kárpáti Hunország népeinek faji sajátságai és népnevei | 46 |
| Embertani megfigyelések | 46 |
| A Hungar és Magyar név értelme | 51 |
| A Székely, Kus és Turki név értelme | 56 |
| A hunok és magyarok őshazájukban: a régi keleten | |
| Első benyomásaink az Őshazáról | 65 |
| Az őshazára utaló ismert adatok | 65 |
| Az őshaza személy- és helyneveiben megőrzött magyar szókincs | 68 |
| Az őshaza történeti éghajlata és első gyarmatosai | 76 |
| Magyar volt-e a Régi Kelet kultúrnyelve? | 81 |
| A kutatások jelen állapota | 81 |
| Az úgynevezett szumír és egyiptomi nyelv eredetileg ugyanaz a nyelv | 87 |
| A szumír és egyiptomi nyelv egyformán magyar nyelv | 91 |
| Rengeteg a Kr. e. évezredekből eredő magyar nyelven írt okmány | 98 |
| Az írás eredete | 98 |
| Az őshazai írásmódok alapelvei, az olvasás és az ábécés átírás | 104 |
| Rovásjelekkel írt keleti magyar nyelvemlékek | 109 |
| Egyiptomi hieroglifákkal írt magyar nyelvelmékek | 119 |
| Ékjelekkel írt mezopotámiai magyar nyelvemlékek | 127 |
| Tiszta képírással írt magyar nyelvemlékek | 132 |
| A magyar népek őshazai hitvilága | 139 |
| Az úgynevezett termékenységi vallás | 139 |
| A napközpontú világkép | 146 |
| Hol laktak az istenek? | 149 |
| Az istennevek írása | 152 |
| Mi történik a halál után? | 155 |
| A temetkezési helyekről | 162 |
| Néhány szó a Halottak Könyvéről | 166 |
| A magyr népek őshazai államszerkezete | 170 |
| A királyi intézmény és a közigazgatás | 170 |
| A királyok trónnevei és uralkodói címei | 173 |
| Uralkodói jelvények | 177 |
| A papi intézmény | 180 |
| A vallás politizálódása | 187 |
| Az Őshaza néptörténete | 192 |
| Az őshaza északi felének benépesítése | 192 |
| Az őshaza déli felének benépesítése | 199 |
| A magyarok északra vonulása | 203 |
| A magyar-hun testvériség kialakulása Mezopotámiában | 210 |
| Testvérülés a Földközi-tenger keleti partvidékén | 214 |
| Magyar-hun testvérülés a Nílus völgyében | 217 |
| Az őshazai magyar nemzetek egyetemes békéje felé | 230 |
| Az idézett munkák jegyzéke | 234 |
| Tartalom | 239 |
| Tájékoztató és köszönetnyilvánítás | 5 |
| Küzdelem a fekete bőrű kusokkal | |
| Az afrikai kusok | 9 |
| Eredetük és szálláshelyeik | 9 |
| Sokféle népnevük | 11 |
| A magyarok meghódítják őket és keverednek velük | 19 |
| A "fekete" magyarok politikai öntudata | 24 |
| Ők képviselik Afrikában a magyar kultúrát ezer éven át | 27 |
| Kik örökölték az afrikai magyar kultúrát | 30 |
| Jegyzet az újabb Afrika-kutatások főbb irányairól | 32 |
| Az Indus-völgyi kusok | 35 |
| A nép és országa | 35 |
| Milyen nyelven beszélt az ország lakossága | 37 |
| Szövegeiket magyarul írták | 39 |
| Átvonulnak Dél-Mezopotámiába | 42 |
| Az indiai kusok Szuezben és Színaiban | 45 |
| A kusokat elűzik az egyiptomi érdekkörből | 50 |
| A közép-ázsiai vagy turáni kusok | 52 |
| Eligazodás sokféle népnevük között (szkíták, hunok, stb.) | 52 |
| A szkíták magyar nyelvemlékei | 60 |
| Magyarul olvasható szkíta szövegek | 62 |
| A parthi nevű nép magyarsága | 65 |
| A kusokkal való évezredes kapcsolataink mérlege | 68 |
| Küzdelem a nomád életformájú szemitákkal | |
| A szemiták bejövetele és elhelyezkedése a magyar őshazában | 73 |
| A szemiták eredete és népi kiléte | 73 |
| A nekik adott magyar népnevek | 77 |
| Kánaán és Szíria népei a szemiták előtt | 83 |
| Az őslakosság erőfeszítései a szemita beözönlés megakadályozására | 91 |
| A szemiták Asszíriában hont foglalnak és a "világuralom" megszerzését tűzik ki céljukul | 95 |
| Felmérik esélyeiket nyugaton: Kánaánban és Egyiptomban | 99 |
| A szemiták megszerzik a főhatalmat és leigázzák a magyar népeket | 109 |
| Forradalom Egyiptomban | 109 |
| Mózes a zsidókat asszír segítséggel kiszökteti Egyiptomból | 114 |
| Közös erővel meghódítják Kánaánt | 121 |
| A szemita "világmonarchia" megvalósítása Asszíriával | 124 |
| Az izraeliták kánaáni katasztrófája | 130 |
| Az asszírok bukása | 136 |
| Jegyzet az Ószövetség forrásáról | 139 |
| A szemiták másodszor is az egész Régi Kelet urai | 146 |
| Gyülekező helyük ezúttal Perzsia | 146 |
| A zsidók egy részét visszatelepítik a Jordán völgyébe | 149 |
| A perzsa állam szemitizálása és a médák félreállítása | 154 |
| A szemiták másodszor is uralják az egész Régi Keletet | 157 |
| Jegyzet az ó-perzsa nyelvről | 160 |
| Magyarok, kusok és szemiták a keleti történet utolsó felvonásában | 161 |
| A szemitákkal való őshazai küzdelmeink mérlege | 162 |
| Az idézett munkák jegyzéke | 165 |
| Tartalom | 173 |
| Az őshazából a magyar nyelvű népek átköltöznek Európába és ott új hazákat alapítanak | |
| A Régi Kelet népessége áttelepül Délkelet-Európába | 7 |
| A kutatások jelen állása | 7 |
| Magyar isten- és királynevek Kréta-szigetén | 10 |
| Magyar hely- és népnevek Krétában és az Égei szigetvilágban | 14 |
| Magyar nyelvű írások Kréta szigetén | 17 |
| A Balkán-félsziget magyar őslakossága | 22 |
| Kr. e. 1200 után szemita kötelékek nyomulnak be az Égei térsébe és a Balkánra | 24 |
| A görög nép és görög kultúra kialakulása | 28 |
| Jegyzet Homeros Odysseájáról | 32 |
| Európa nyugati részeibe is magyar ajkú népesség érkezett először | 36 |
| Miért nem tudtuk ezt mindezideig | 36 |
| A "fekete magyarok" bejövetele | 41 |
| A fehér magyarok első hulláma | 44 |
| Szántó-vető fehér magyarok érkezése | 53 |
| A Kelta-név az Európába költözött magyar népek összefoglaló neve | 65 |
| A nem-magyar nyelvek kialakulása Nyugat-Európában | 69 |
| Az első Kelet-Európa szintén magyar alkotás | 75 |
| A vonatkozó irodalmi tanulságok | 75 |
| A név szerint ismert első keleteurópai gyarmatosok: a Cimmerek | 78 |
| A Balti-tenger partjára vándorolt Esthoni és Fenni népek és a Jeges-tenger vidékére került Permiek | 79 |
| A Volga és Káma menti magyar néprészek | 87 |
| Az első nem-magyar nép Kelet-Európában: a Szarmaták | 89 |
| A Duna középső medencéjének benépesítése | |
| A Balkán-félszigeten át érkező úr törzsek | 99 |
| A bejövő népességre vonatkozó eddigi ismereteink | 99 |
| A helynevek felhasználása Magyarország ókori történetének nyomozásában | 103 |
| A Duna-medence népessége a bronzkor végén | 110 |
| A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe | 118 |
| A kő- és bronzkori lakosság magyar nyelven írt emlékei | 122 |
| A Duna-medence leghíresebb bronzkori írásos emléke: a tatárlaki három agyagtábla | 127 |
| Az ókori Magyarország szerepe Közép-Európa első feltárásában | 133 |
| A keleti irányból érkező turáni néphullámok | 135 |
| A turáni haza kiürítésének körülményei | 135 |
| Szkíta törzsek beköltözése a Duna-medencébe | 136 |
| A római uralom néprajzi és politikai hatása | 140 |
| Attila király az egységes dunai állameszme megfogalmazója | 144 |
| Néprajzi és politikai viszonyok a Duna-medencében Árpád fejedelem jövetelekor | 151 |
| Árpád az isteni küldetésű férfi | 163 |
| Az eredmények összegezése | 172 |
| Az idézett munkák jegyzéke | 175 |
| Szövetközi térképek | |
| Európa vázlatos térképe | 5 |
| Az Égei-tenger körzete | 9 |
| A Tyrrheni-tenger körzete | 45 |
| A magyar származású balti népek elhelyezkedése | 80 |
| A permi és volgai magyar származású népek | 85 |
| Közép-Európa földműves lakossága Kr. e. 3000 táján | 97 |
| A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe | 120 |
| Az európai Szkítaföld kiterjedése Kr. e. 400 körül | 137 |
| A történelmi Magyarország térképe | 155 |
