150 éves a Budai Indóház és a Buda-Nagykanizsa vasútvonal 1861-2011 (dedikált példány)

Előszó

150 éve, hogy 1861. április 1-jén átadták a Déli Vasút magyarországi fővonalát alkotó Buda-Kanizsa vasútvonalat a közforgalomnak. Másfél évszázad telt el azóta, hogy az első gőzös kigördült Buda állomásról: sűrű vízgőz és füst kavarodó egyvelegében lassú mozgással keltek életre a csatlórudak. Elindult, valami megváltozott és többé már nem olyan, mint régen. Ezek azok a pillanatok, amelyek egy hosszú és a mai napig is tartó, fordulatokat, változásokat hozó történetek - de akár mondhatjuk történelemnek is - kezdetei voltak. A budai hegyektől Székesfehérváron át - a Balaton sík vizén nyugodtan úszkáló vadkacsák mellett - Kanizsáig, a korábban átadott vonalakon keresztül az Adriáig, valamint számos európai útirányba vált lehetővé az utazás az emberek számára.
A jeles évforduló alkalmából e rövid kiadvánnyal szeretnék emléket állítani mindazon vasutas és nem vasutas számára, akiknek munkája bármilyen formában is elősegítette a Déli Vasút, illetve utódjai által elért jelentős eredményeket. Voltak virágzó évek, és voltak ugyanakkor puskaporos, sötét felhőket hozó esztendők, de az élni akarás szelleme, a fejlődésre való nyitottság mindig talpra állította a vasutat.
Lányi Ernő a vasút múltjának megőrzésében vállalt hatalmas szerepet, így alkotva maradandót a vasút számára. Neve elválaszthatatlanul összeforrt a Déli Vasút történetével. Ő volt az, aki az emlékeket gyűjtötte, tervszerűen rendezte, fotózta, rajzolta, amelynek eredményeképpen egy felbecsülhetetlen értékű vasúttörténeti gyűjtemény maradt az utókorra.
Az összeállítás elkészítéséhez nélkülözhetetlen volt Zlatnyik Ferenc hozzáértő szakmai segítsége, kinek több évtizedre visszanyúló hagyományápoló munkássága számos olyan információt fedett fel, amely mindeddig nem volt széleskörűen ismeretes.
Köszönetet mondok dr. Kubinszky Mihálynak és Mezei Istvánnak a kötet elkészítéséhez adott segítségükért, hasznos tanácsaikért. Vissza