Magyar történeti szóalaktan I.

A szótövek

Szerző

'Bárczi Géza: Magyar történeti szóalaktan I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	67 oldal
Sorozatcím:	Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Tudjuk, hogy a nyelv anyaga egységekbe tagolható. A természetes, reális egység a mondat. A mondat építő kövei a szavak, kötő habarcsa a ragok, névutók és kötőszók, a szavak, ragok, névutók, kötőszók viszont hangokból állanak. Ezek, noha még elemezhetők (pl. képzési mozzanataik megkülönböztethetők), tovább már nem bonthatók. A legkisebb elem tehát, amelyből a nyelv anyaga épül, a hang. Ennél nagyobb, világosan megkülönböztethető egység a szó, még nagyobb a mondat. A nyelv gyakorlati alkalmazásában a mondat az igazi realitás, a valóságos egység. Minden nyelvi elemnek két arca van : külső alakja és belső tartalma, funkciója. A szónak is van tehát külső alakja, a hangteste, pl. kert, ház (k-e-r-t, h-á-z) és funkciója, jelentése. A szavakat a szótan tárgyalja : alakjukkal a szóalaktan, funkcionális szerepükkel a szójelentéstan foglalkozik.

Tartalom

TARTALOM
Bevezetés 3
1. A szó 3
2. A szófajok 4
3. A szófajok változásai 5
4. A szó szerkezete 6
5. A morfémák 6
A szókincs bővülése 8
1. A szókincsbővülés módjai 8
2. A hangrendi át csapás 9
3. A szóvegyülés - 10
4. Összetétel, képzés, elvonás
5. Tőszó - származékszó, egyszerű szó - összetett szó 11
6. Átmeneti kategóriák 12
A szótövek 17
1. A tövekről általában 17
2. A tárgyalás módja 17
I. A névszótövek 17
1. Az egyalakú tövek 18
2. A többalakú, változatlan tőhangzójú tövek 20
3. A hangzónyújtó tövek 24
4. A hangzótoldó - hangzó vesztő tövek 28
A szerelem szerelmet típus 29
A korom ~ kormot típus 30
5. A hangzórövidítő tövek 31
6. Az apa ~ apja, néne ~ nénje típus 34
7. Az a/pró ~ apraja, mező ~ mezeje típus 35
8. A bíró ~ bírák típus 36
9. A borjú ~ borja típus 38
10. A v tövű névszók 39
A) Egytagúak 40
B) Többtagúak 41
11. A h tövű névszók 42
12. A tövek keveredése 43
II. Az igetövek 43
1. A többalakú változatlan tőhangzójú tövek 44
2. A hangzónyújtó tövek 45
3. A hangzótoldó-hangzó vesztő tövek 47
A tékozol r^ tékozló típus 48
Az őriz ~ őrzünk típus 49
4.A v tövű igék 50
5. A vei váltakozó v-tövű igék 53
6. Az Z-lel váltakozó v tövű igék / 53
7. Az 02-szel bővülő v tövű igék . 54
8. Az sz-szel és d-vel bővülő v tövű igék . . . . . . . . 58
Rövidítések 64