| Esztergom a magyar államiság bölcsője | 9 |
| Az esztergomi vár államalapításunk bölcsője | 10 |
| Esztergom földrajzi környezete | 11 |
| Barlangok Esztergom környékén | 11 |
| Vízrajz | 12 |
| Éghajlat | 12 |
| Kérdések | 12 |
| Esztergom a kezdetektől az Árpád-ház kihalásáig | |
| (-1301) "Esztergom, az ország fővárosa" | 13 |
| Az őkortól a keltákig | 13 |
| A kőkorszak embere | 13 |
| A fémkorszak kultúrái | 13 |
| Életmód | 15 |
| Kérdések | 15 |
| A római kor és a népvándorlás kora | 16 |
| Táborok | 16 |
| Limes | 16 |
| Útvonalak | 16 |
| Azalok | 17 |
| Solva mansio | 17 |
| A kőtábor élete | 17 |
| Települések | 18 |
| Római villák | 18 |
| Temetkezés | 18 |
| Avarok | 19 |
| Kérdések | 19 |
| A honfoglalás és az államalapítás kora | 20 |
| Géza fejedelem | 20 |
| Szent István | 20 |
| Államszervezés | 20 |
| Települések és templomok | 21 |
| Vármegye | 22 |
| Királyi városok | 22 |
| Kérdések | 19 |
| A honfoglalás és az államalapítás kora | 20 |
| Géza fejedelem | 20 |
| Szent István | 20 |
| Államszervezés | 20 |
| Települések és templomok | 21 |
| Vármegye | 22 |
| Királyi város | 22 |
| Kérdések | |
| III. Béla kora | 24 |
| III. Béla palotája | 24 |
| A Nagy palota | 25 |
| A Kis palota | 25 |
| Szent István terem | 26 |
| Várkápolna | 27 |
| Kérdések | 22 |
| IV. Béla és a tatárdúlás | 28 |
| Víziváros | 28 |
| Külvárosok | 28 |
| Béla sírja | 31 |
| Tárgyi emlékek | 31 |
| Kérdések | 31 |
| Összefoglalás | 32 |
| Esztergom az anjou királyok uralkodásától a törökök kiűzéséig (1301-1685) | |
| "Esztergom virágzó egyházi, politikai, gazdasági, kulturális központ" | 33 |
| Esztergom az Anjouk és Zsigmond király idején | 33 |
| Esztergom az Anjou királyok korában | 33 |
| Freskók | 33 |
| Telegdy érsek városfejlesztő tevékenysége | 34 |
| Esztergom Zsigmond király korában | 34 |
| Kolozsvári Tamás: Kálvária oltár | 35 |
| Széchy Dénes érsek (1140-1465) tevékenysége | 36 |
| Vitéz János és Bakócz Tamás tevékenysége | 36 |
| Vitéz János esztergomi érsek | 36 |
| Bakócz Tamás esztergomi érsek | 40 |
| Kérdések | 42 |
| A középkori Esztergom és vára | 43 |
| Vár | 45 |
| Szent Adalbert-templom | 45 |
| Érseki palota | 47 |
| Képtalanház (monstor - Monasterium Sancti Adalberti) | 47 |
| A nagyprépost háza | 48 |
| Kapuk | 48 |
| Kérdések | 48 |
| A középkori város | 49 |
| Víziváros | 49 |
| Királyi város | 52 |
| Kérdések | 57 |
| Esztergom török kézre kerül | 58 |
| Kérdések | 57 |
| Esztergom ostromai és felszabadulása (1594-1685) | 63 |
| A török Esztergom | 67 |
| Kérdések | 67 |
| Összefoglalás | 68 |
| Esztergom a török uralom utáni újjáépítéstől Trianonig (1685-1920) "Fények és árnyékok" | 69 |
| Esztergom újjáépítése a XVIII. században | 69 |
| Esztergom közigazgatása és társadalma | 69 |
| Kérdések | 73 |
| Esztergom a reformkorban (1825-1848) | 74 |
| Rudnay Sándor érsek | 74 |
| A bazilika építése | 75 |
| Kérdések | 77 |
| Esztergom 1848-49-ben | 78 |
| Az utolsó rendi országgyűlés | 78 |
| A forradalom hatása Esztergomban | 78 |
| A nemzetőrség megszervezése | 79 |
| A nemzetőrök felfegyverzése | 79 |
| A város egyesítése | 80 |
| A nemzetőrök Komáromban | 81 |
| Kossuth Esztergomban | 81 |
| Harcban a szabadságért | 82 |
| Kérdések | 83 |
| Az önkényuralom időszakában (1850-1867) | 84 |
| Esztergom megye és város közigazgatása az önkényuralom alatt | 84 |
| Esztergom város gazdasági élete | 84 |
| Esztergom társadalma, lakossága | 86 |
| Vallásfelekezeti megoszlás | 86 |
| Oktatásügy, iskolák, kultúra | 88 |
| Kérdések | 89 |
| A kiegyezéstől 1920-ig | 90 |
| Politikai változások | 90 |
| Népesség és társadalom | 91 |
| A kulturális élet | 94 |
| Kérdések | 95 |
| Összefoglalás | 96 |
| Esztergom Trianontól a rendszerváltoztatásig (1920-1990) "Baljós XX. század" | 99 |
| Esztergom 1920-1939 között | 99 |
| Trianontól az első bécsi döntésig (1920. június 4. - 1938. november 2.) | 99 |
| Ipar | 99 |
| Politikai élet, országgyűlési és helyhatósági választások | 100 |
| Polgármester- és képviselőválasztás 1929-ben | 103 |
| Az első bécsi döntéstől a II. világháború kitöréséig (1938. november 2. - 1939. szeptember 1.) | 103 |
| Esztergom a II. világháború éveiben (1939. szeptember 1. - 1945. március 21.) | 104 |
| Kérdések | 106 |
| Esztergom 1945 és 1956 között | 107 |
| Esztergom, a rangja vesztett város (1945 áprilisától, 1949 december 31-ig) | 107 |
| A demokratikus pártok és tömegszervezetek megalakulása | 107 |
| Esztergom megaláztatása: 1950-1956 | 109 |
| Ipar-mezőgazdaság | 109 |
| Közigazgatás | 110 |
| Településfejlesztés | 110 |
| Kérdések | 110 |
| Esztergom 1956. október 23. és november 4. között | 111 |
| A katonai helyzet | 111 |
| A Széchenyi téri tüntetés | 111 |
| A "sötét péntek" | 111 |
| Kérdések | 113 |
| A tanácshatalom visszaállítása (1956-1990) | 114 |
| A szocialista nagyipar létrejöttétől a multinacionális tőkés cégek letelepedéséig | 114 |
| Közoktatás, felsőoktatás | 115 |
| Közművelődés, kulturális intézmények, művészeti élet | 115 |
| Kérdések | 116 |
| Esztergom a szabad választásoktól a Millenniumig (1990-2001) | 117 |
| Esztergom közigazgatása, önkormányzata | 117 |
| Gazdaság és társadalom | 118 |
| Egyház | 119 |
| Egészségügy | 119 |
| Oktatás | 120 |
| Kultúra, közművelődés | 120 |
| Kérdések | 120 |
| Összefoglalás | 121 |
