A bűnügyi technikus kézikönyve

Szerző

Szerkesztő

'Barna Tamás: A bűnügyi technikus kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Belügyminisztérium Tanulmányi és Módszertani Osztálya
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	300 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	135 fekete-fehér fotóval, ábrával illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyomozószervek feladata a bűntetteik gyors és alapos felderítése, azok elkövetőinek felelősségre vonása, és - a Magyar Népköztársaság büntető törvényeinek helyes alkalmazása eredményeképpen - a bűntettek megelőzésének és a bűnözés csökkenésének előmozdítása. A bűntett gyors és alapos felderítése azt jelenti, hogy a nyomozás során megállapítjuk az összes olyan ténybeli adatot, amelyek lehetővé teszik annak bizonyítását, hogy történt-e bűncselekmény, ki, milyen körülmények között követte el ezt a cselekményt, milyen jogi minősítés alá esik maga a cselekmény, mekkora az okozott kár, mekkora az elkövetett bűncselekmény és a bűncselekményt elkövető személy társadalmi veszélyessége, milyen körülmények segítették elő és tették lehetővé a bűncselekmény elkövetését. Ahhoz, hogy ezeket a körülményeket meg tudjuk állapítani, meg kell keresnünk, fel kell kutatnunk és megfelelően rögzítenünk kell a bizonyítékokat.
A bűncselekmény nyomokat hagy maga után mind az anyagi világban, mind az emberek tudatában. Ezeknek a nyomoknak a felkutatása teszi lehetővé a bűncselekménynek, mint múltban lejátszódott eseménynek a felderítését, körülményeinek a feltárását. A nyomozás akkor vezet eredményre, ha mind az emberek tudatában maradt nyomokat, mind az anyagi világban hagyott nyomokat pontosan felderíti. Az emberek tudatában maradt nyomokat elsősorban a kihallgatások hivatottak felderíteni. Egyoldalú, nem teljes azonban az a nyomozás, amely csak erre a nyomozási cselekményre szorítkozik, és nem igyekszik az anyagi természetű nyomok beszerzésére, s azok felhasználására is. Az anyagi nyomok, vagy másképpen tárgyi bizonyítékok felkutatása és rögzítése technikai ismereteket és technikai felszerelést követel. Tárgyi bizonyítékul - mint a Büntető Eljárás 73. §-a kimondja - az a dolog szolgál, amelyet a bűntett elkövetésénél eszközül használtak, amelyre vonatkozóan a bűntettet elkövették, vagy amelyet a bűntett elkövetése útján hoztak létre, továbbá minden olyan egyéb dolog is, amely az ügy eldöntéséhez szükséges tény bizonyítására egyébként alkalmas. Vissza

Tartalom

Bevezetés	3
Általános tudnivalók a fényképezésről
Bevezetés	16
A fény	16
A szín	17
Az optikai kép	19
A fénykép	20
Az objektív	21
A lencsék jellemzői	21
A lencsék hibái	27
A fényképezőgép és tartozékai	32
Az Exa fényképezőgép alkatrészei	32
Objektív-, írisz-, távolságállító szerkezet	34
A zár	37
Kereső, távmérő, vagy mattüvegrendszer	38
Fényzáró doboz	41
Önkioldó és vázkioldó csatlakozó	41
Állvány-csatlakozó hely	41
Felvételszámláló és filmgátló szerkezet	41
Vaccu csatlakozó	42
Előtétlencsék és közgyűrűk	42
Színszűrők	42
A fényképezőgép kezelése	44
A gép és szerelékek gondozása	45
A fényérzékeny nyersanyag	50
A film és lemez	50
A fényérzékeny anyagok tulajdonságai	51
Színes film fényképezése	52
A feketedés	53
A tárgy megvilágítása	57
Az expozíció	57
A világítás és a felvétel expozíciójának pontos mérése	59
A kidolgozás	61
Az előhívó összetétele	61
A rögzítő oldatok összetétele	63
A negatív eljárás	64
A pozitív eljárás	66
Tárgy- és iratfényképezés
A bűnjel tárgyak fényképezése a laboratóriumban	72
Az iratreprodukció általános szabályai	74
Bűnügyi személyfényképek készítése azonosítási célokra
Bűnügyi személyfényképek készítése élő személyekről	80
A bűnügyi személyfénykép jelentősége	80
A bűnügyi személyfényképezés szabályai	80
A bűnügyi személyfénykép másolása	80
Holttest fényképezése azonosítási (felismerési) célokra	88
Helyszínrögzítési eljárások
A helyszíni szemle jelentősége	92
Krimináltechnikai feladatok a bűncselekmények helyszínén	92
A bűnügyi technikus helyszíni feladatai	94
A helyszínrögzítés módszerei	98
A helyszínen talált állapot leírása jegyzőkönyvileg	103
Helyszínrögzítés fényképezés után	106
A helyszíni fényképezés jelentősége	106
A helyszíni fényképezés fajtái	109
Környezeti fényképfelvételek készítése	110
Áttekintő fényképfelvételek készítése	116
Részletfelvételek készítése	127
Holttest fényképezése a helyszínen	132
Tárgyak fényképezése a helyszínen	137
Nyomok fényképezése a helyszínen	137
A helyszínrajz készítése	142
A helyszínrajz készítésének jelentősége	142
A helyszínrajz fajtái	142
A helyszínrajzkészítés módszere	149
A helyszínvázlat készítése szabadban	161
Helyszínvázlat készítése épületekről, helyiségekről	167
Helyszínvázlat készítésekor felmerülő egyéb kérdések	170
A végleges helyszínrajzok elkészítése	178
A nyomok felkutatása és rögzítése, összehasonlítási minták készítése
A helyszíni ujjnyomatok felkutatása és rögzítése	180
Az ujjnyomfelkutatás és rögzítés jelentősége	180
A kutatás egyes módszerei	181
Ujjnyomrögzítés porozás után	183
Ujjnyomrögzítés vegyi eljárásokkal	193
Ujjnyomrögzítés fényképezéssel	200
Ujjnyomok előhívása különleges körülmények között	205
Ujjnyomhordozó tárgyak csomagolása és szállítása	207
Ujjnyomat-felvétel élő és holt személyekről	212
Az ujjnyomatfelvételhez szükséges felszerelés	212
Az ujjnyomatfelvétel szabályai	214
Ujjnyomatfelvétel holttestről	217
A lábnyomok felkutatása és rögzítése	219
A lábnyom felkutatás és rögzítés jelentősége	219
A lábnyomok felkutatása	220
A lábnyom biztosítása	223
Lábnyom leírása	226
Benyomott lábnyomok kiöntése	226
Gipszmintázás laza poros talajban	232
Lábnyomok mintázása hóban	235
Lábnyomok rögzítése	236
Lábnyomcsapások rögzítése	238
Összehasonlítási minták készítésének szabályai	240
Lábnyom-öntvények csomagolása és szállítása	242
Az állatok és közlekedési eszközök nyomainak felkutatása és rögzítése	243
Az állatok és közlekedési eszköz-nyomok felkutatásának és rögzítésének jelentősége	243
Állatok, közlekedési eszközök nyomainak felkutatása	244
Állatok és közlekedési eszközök nyomainak biztosítása	247
Állatok és járművek nyomainak rögzítése	248
Eszköz- és szerszámnyomok felkutatása és rögzítése	250
Az eszköz- és szerszámnyomok felkutatásának és rögzítésének jelentősége	250
Az eszköznyomok felkutatása	251
Az eszköznyomok rögzítése mintázás útján	255
Eszköznyomok természetbeni biztosítása	263
Összehasonlító minták készítése eszköznyomok azonosítási vizsgálatának céljaira	266
Zárakkal, lakatokkal kapcsolatos eljárás	266
Fog- és körömnyomok felkutatása és rögzítése	267
A fog- és körömnyomok felkutatásának és rögzítésének jelentősége	267
A fog- és körömnyomokkal kapcsolatos eljárás	268
Vér, ondó és egyéb fiziológiai eredetű anyagmaradványokkal kapcsolatos eljárás	270
Vér, ondó és egyéb emberi eredetű anyagmaradványok	270
Vér, ondó és egyéb emberi eredetű foltok felkutatása	271
Hajszálak, állati és növényi eredetű rostok felkutatása és rögzítése	275
Haj- és szőrszálak, állati, vagy növényi eredetű szálak felkutatásának és rögzítésének jelentősége	275
A hajszálak, állati és növényi eredetű rostok gyakori feltalálási helyei	278
Hajszálak, szőrök, vagy növényi rostok kutatásának módjai	278
Mintavétel összehasonlítása	279
Per és egyéb mikróméretű anyagmaradványokkal kapcsolatos eljárás	280
Mikroméretű anyagmaradványok felkutatásának és rögzítésének jelentősége	280
A mikrónyomok felkutatásának módszerei	281
Mikroméretű anyagmaradványok rögzítése, csomagolása és szállítása	288
A lőfegyverek és használatukkal kapcsolatos nyomok felkutatása és rögzítése	289
A lőfegyverek használatával kapcsolatos nyomok jelentősége	289
A lőfegyver felkutatása	290
A lövedék felkutatása	291
A lőtényezők felkutatása	292
A töltényhüvely felkutatása	295

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem