kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| I. | 1 |
| A Jósika-család eredete | |
| Jósika Miklós atyja és anyja | |
| Jósika Miklós gyermekkora | |
| A nagyanyák befolyása Jósika Miklósra | |
| A nagyanya halála | |
| Atya beadja a kolozsvári konvictusba | |
| Jósika első irodalmi kísérletének következménye | |
| A konvictusbeli életmód és ottani baráti köre | |
| A gymnasiumi tanulmányok | |
| A szünidei mulatságok | |
| Miklós nővérei mint játszótársak | |
| Benső barátnéja Rozália nevű nővére volt | |
| A házi rossz és jó nevelők befolyása | |
| A régi várromok iránti élénk érdeklődése | |
| A természet szépségei iránt való előszeretete | |
| Atyja elbeszéléseiből és könyvtárából megismert Erdély ereklyéit, mondáit és történetét | |
| Atyja bevezeti őt a kolozsvári főurak mulatságaiba | |
| Katonáskodás iránti előszeretet ébred föl lelkében | |
| Atyja engedelmével katonai pályára lép | |
| Ezredével Galicziába vonul | |
| A hadviselés kellemetlenségeit elfeledteti vele a pályája iránti előszeretete | |
| Hadnaggyá való előléptetése | |
| Ezredét Olaszországba vezénylik, az orosz hadjárat bevégzése után | |
| Útja közben a vidék szépségei foglalják el lelki éberségét | |
| A Mincio melletti ütközetben kitünteti magát és főhadnaggyá neveztetik ki a csatatéren | |
| Áthelyezik a Collerdó-ezredhez Bécsbe | |
| A világirodalom tömérdek bölcsészeti, történelmi és szépirodalmi termékét olvassa át szabad idejében | |
| Legkedvesebb olvasmányai a hazai történeti művek voltak | |
| Szinműírók és szinészek barátságát keresi | |
| Raymund véleménye Jósika szinművéről | |
| II. | 39 |
| Bemutatják Kállay Leóné leányának | |
| Hogyan sodortatik bele tudta és szándéka nélkül a házasodás kikötőjébe | |
| Csakis az adott szó szentsége birja reá arra, menyasszonya családjának megismerése után, hogy a nem kivánt viszonytól el ne álljon | |
| Ipja kellemetlenségei megrontják az ifjú házaspár egyetértését | |
| Jósika megkisérli nejét a szabolcsi szűrös gentryk közül elszoktatni, s igyekezik vele megkedveltetni Kolozsvár főúri társaságát | |
| Kisérleteinek eredménytelenségét látva, az elfoglaltságban keres vigaszt | |
| Első fia születése után sem javul a helyzete | |
| A családi élet ziláltsága növekedésével a mezőgazdaságban és jó könyve közt keres vigaszt és enyhülést | |
| Családi kellemetlenségei a végletekig fokozódnak | |
| Ki akar költözni Görögországba szerencsét próbálni Lord Byronhoz | |
| Birtokának bérletbe adásával oly bajba keveredik, a mely tönkrejutással fenyegeti | |
| Első nejének jellemzése | |
| Női jellemtanulmányokat tesz Jósika | |
| Emberkerülővé és életunttá teszi neje lelketlensége | |
| Neje volt-e egyedüli oka a családi élet felbontásának? | |
| Elköltözik ipja birtokáról ősi birtokára Szurdokra | |
| Szurdoki szomszédjának br. Wesselényinek hatása Jósikára | |
| Jósika első kolozsvári szabadelvű szereplései és szónoklatai | |
| Wesselényi ösztönzésére kiadja az "Irányt" | |
| Felbátorodva a sikertől, közzé teszi a "Vázlatok" czímű politikai röpiratát is | |
| Az akadémia dicsérettel jutalmazza publicistikai művét | |
| III. | 69 |
| Publicistikai sikerei után ellenállhatatlan vonzerő vonzza a szépirodalmi kisérletekhez | |
| Előveszi és kidolgozza "Zólyomit" | |
| Pulszky jóslata "Abafi" kéziratáról | |
| "Abafi" fogadtatása a sajtó és a nagy közönség részéről | |
| Az "Utolsó Bátori" akadémiai megjutalmazása | |
| A "Könnyelműek" dicsérete | |
| Részvétele az akadémia és Kisfaludy-társaság beléletében | |
| Szinpadi kisérletei | |
| Megismerkedik pesti tartózkodása alatt a széplelkű Podmaniczky Juliával | |
| Kölcsönösen megszeretik egymást | |
| Válása elé a Kállay-család kiengesztelhetetlen gyűlölettel gyűjt akadályt | |
| Lelki gyötrelmeitől írói munkásságában keres menekvést | |
| Hosszu 9 évi várakozás után végbűl elveheti aráját s azzal a szurdoki kastélyába vonul | |
| Néhány heti pihenés után beköltözködik Kolozsvárra, az 1848-iki "Nemzeti gyűlés"-re | |
| A magyar-erdélyi unio kimondása | |
| Az országos unio-bizottság tagjává kineveztetik | |
| Meghivják a Pesten székelő főrendiházba | |
| Főrendiházi tevékenysége | |
| A honvédelmi bizottmány és kegyelmi törvényszék tagjává kineveztetik | |
| Debreczenbe követi nejével a kormányt | |
| Debreczenből Pestre, majd Szegedre és Aradra kiséri a menekülő kormányt | |
| A világosi fegyverletétel után Aradról Lippára, innen Lengyelországba menekül | |
| Lipcsében találkozik nejével álöltözetben | |
| Lipcséből a rendőrség által kiutasítva, Brüsselbe költözik | |
| IV. | 96 |
| Jósikáék anyagi gondjai Brüsselben | |
| Új tűzhely alapítás | |
| Jósikáné tervei | |
| Jósika idegen nyelvű regényei | |
| Jósikáné irodalmi tevékenységének jellemzése | |
| Jósikáné az anyagi gondok megkönnyebbítése végett csipkeüzletet alapít | |
| Jósika a "Magyar Hirlap" munkatársai közé lép | |
| Mily czélzat jellemzi a hivatalos lapba irt czikkeit | |
| Jósika "Hadi törvényszéki halálitélete" | |
| Halálitéletének indoklása | |
| In effigie kivégeztetése | |
| Mi fájt Jósikának jobban e halálitéletnél? | |
| Jósika bosszankodása az irói kalózkodás ellen | |
| A brüsseli zord égalj is nehézkesiti életfeladatát | |
| Nejének kitartó lelkessége munkára készteti | |
| "Eszter" regényét névtelenül adja ki | |
| "II. Rákóczy Ferencz" és "Egy magyar család a forradalom alatt" czímű regényeinek elkobzása | |
| Külföldön írt történeti regényeinek szépsége vetekedik ifjúkori műveivel | |
| Jósika az ifjuság számára írt történeti művében egész csoportozatát mutatá be a hazafias szellem kiváló alakjainak | |
| Kossuth Lajossal szövetkezve külföldön létesitendő magyar szerkesztőség eszméjét kezdi tanulmányozni | |
| Jósika tapintatossága a sajtó-mozgalom meginditásában | |
| A külföldi lapok élénken kezdenek foglalkozni a magyar üggyel | |
| Mily segitséget kapott Jósika hazulról szellemi és anyagi tekintetben | |
| Jósika Miklós, Horn Ede és Ludvigh János sajtóbeli működésnek méltatása | |
| A külföld rokonszenvének felébresztése | |
| Az osztrák kormány mily összegeket áldoz a magyar üggyel foglalkozó külföldi lapok elhalgattatására | |
| Kossuth nyilatkozata Jósika sajtó-irodájáról | |
| Jósika szerkesztőségi irodáját feloszlatni kénytelen | |
| Jósika lábtörési szenvedései mennyire befolyásolják irály-irányát | |
| Betegségéből származó túlérzékenysége | |
| Jósika termékenysége és munkaképessége | |
| Zavarba hozza kiadójának felmondása | |
| Anyagi zavarok miatt kénytelen brüsseli házát eladni | |
| Betegsége miatt az enyhébb éghajlatú Drezdába költözik | |
| Drezdában hozzáfog "Emlékiratai" megírásához | |
| Az Emlékiratok szenvedélyes hangját betegsége kimenti | |
| Életundor lepi meg | |
| Feltépi régi birálói rég elfeledett megjegyzései által ütött sebeket | |
| Nejének odaadó gondossága ellenében győz a kérlelhetetlen halál | |
| Nem akar szülőföldjén eltemettetni, mig honfitársai nem szabadulnak fel a rabbilincsektől | |
| Jósika hamvainak hazahozatal | |
| V. 1834-1849 | 163 |
| Magyar regényirodalmi kisérletek Jósika fellépése előtt | |
| Jósika művei önmaguktól két csoportra osztályozódnak, és pedig történelmiekre és társadalmaikra | |
| "Abafy" és "Zólyomi" nyitja meg a történeti regények sorozatát | |
| Abafy és Zólyomi célzatos alapeszméi | |
| Abafy és Zólyomi mennyiben hasonlít Jósika jellemvonásaihoz | |
| Abafy jellemzése kitűnően sikerült | |
| A mellékjellemek szépségei és változatossága | |
| Abafy feltünése és Zólyomi fogadtatása | |
| Az "Utolsó Báthori" fogadtatása túlhaladja Jósika előbbi sikereit | |
| Az Utolsó Báthori hatása az ifjabb írói nemzedékre és olvasókra | |
| Az Utolsó Báthoriban nyilatkozó haladás | |
| Az érdekcsoportosítás, szenvedélyharczok és korjellemzés | |
| A hatás legmagasabb színvonalát a "Csehek Magyarországon" czímű regénye aratja | |
| Mit czélzott jellemalakjaival? | |
| Toldy Ferencz tanácsára "Zrínyi a költő" czímű regényéhez előtanulmányokat tesz | |
| Zrínyi, Rialti, Violette és Fioretta jellemcsoportozata | |
| Fioretta szívreható tragédiája kitűnő episod | |
| Zrínyi mint férfi, hadvezér és államférfi | |
| A bírálók első gáncsai mily befolyással voltak Jósikára | |
| Toldy Balassa Bálint regényes életére hívja fel Jósika figyelmét | |
| Balassát félretéve, ősét: Jósika Istvánt veszi regénytárgyúl | |
| Jósika István élete valóságos regényhős élete | |
| Őse pályafutásának rajzát három részre osztá | |
| Jósika mythikus félhomályba burkolja hősét és nem indokolja, sem meg nem magyarázza hőse bukását | |
| Jósika István volt utolsó történeti regénye, melyet a hazában írt, száműzetése megkezdése előtt | |
| Miért írt Jósika több történeti, mint társadalmi regényt? | |
| Társadalmi életből merített beszélyei | |
| Szépirodalmi munkássága első évtizedében csak egy társadalmi regényt írt, a "Könnyelmű"-eket | |
| A franzia romanticismus hatása Jósika ezen regényére | |
| A magyar társadalom miért fogadta hidegen a "Könnyelműek"-ben feltáruló elemet | |
| Az "Akarat és Hajlam", Hírlapnépszerűsítő úttörő szerepléséről | |
| Az Akarat és Hajlam meséje | |
| Jellemalakjai | |
| "Az élet útjai" | |
| "Egy kétemeletes házban" Sue Jenő modora szerint a fővárosi gentre-élet rejtelmeivel foglalkozik | |
| A franczia regényirodalom hatása az előadás módját illetőleg | |
| VI. 1850-1860 | 174 |
| Jósika irodalmi munkássága Brüsszelben | |
| A függetlenségi harcz közvetlen hatása alatt írja meg "Egy magyar család a forradalom alatt" és "II. Rákóczi Ferencz fogsága" czímű regényeit | |
| "Eszther" czímű regénye névtelenül jelenik meg | |
| A censorok ízetlenkedései miatt a legrégibb lovagkor hőseihez fordúl | |
| Eszther jellemzése | |
| A háttért képező korrajz kezelésében előnyös mérsékeltség tűnik fel | |
| A művészi hatás elemeit a jellemek teljes feltüntetésében keresi | |
| Külföldön írt történelmi regényei közül műbecsre nézve szintén az első helyen állók közé számítható a "Nagyszebeni királybíró" | |
| A lélektan legérdekesebb problemáit tükrözteti le ezen műve folyamán | |
| Kedvencz szokása az érdeklődés tárgyát képező csomót utolsó fejezetéig homályba burkolni | |
| Az iszonyú történetek borzalmasságait a szívnemesítő mellék jellemek és epizódok enyhítik | |
| Dévényi Advigban miként tünik fel a női szív ezerféle változata | |
| A "Zöld vadász" meséje | |
| A számüzetésből származó lelki kétség gyötrelmei letükröződnek a Zöld vadász szövegében | |
| Képzelete kifáradtnak látszik | |
| Az anyag és jellemek hézagossága szembetűnő | |
| A harmadik személy mint elbeszélő | |
| A franczia romantikus írók hatása: "A Szegedi Boszorkányok"-ban | |
| E regény meséje | |
| "A fejedelem keresztlánya" | |
| "A rom titkai" | |
| A gyűlölet szerelemmé való átalakulásának kitűnő rajza | |
| Jósika leggyöngébb történeti regénye a "Jő a tatár" | |
| A leírások és történeti ösmert események túlhalmozásából származó érdektelenség | |
| Kuthen, IV. Béla stb. csak történeti árnyak | |
| "A két királynő" | |
| Előadása hatásos és érdekes | |
| A tárgy-csoportosításban jelentkező gyakorlottság | |
| Ezen művében találta el legjobban Jósika a történelmi és képzeleti elemek vegyítésének legjobb arányát | |
| A "Tudós leánya" leírásában legszebben olvad össze a költői elem az életből merített tapasztalatokkal | |
| A "Hat Uderszky leány" czímű regényében leányok foglalják el az előtért | |
| Miként kívánta Jósika a múlt leple alatt a jelen társadalmi élet egy égő sebét bemutatni? | |
| Hála emlékül ajánlja nejének a "Két jóbarátot" az életüdvért, melyben általa részesült | |
| "A két mostoha" | |
| A szereplő egyének nemzetiségi jellegeiről | |
| A történeti háttér homályosság teszi az előtért | |
| A "Gordiusi csomó" magyaros népies alakjai | |
| Társadalmi regényei közül kiválik a "Pygmaleon" | |
| Vidrafalvy, a balek a gentry mintaképe | |
| A franczia iparlovagok | |
| Legjobb társadalmi regénye "Az első lépés veszélyei" | |
| A pesti társadalom életrajza elragadó | |
| "A rejtett seb" | |
| Csabay Gyurka: népies cynismusa | |
| Utolsó társadalmi regénye volt: "A két élet" | |
| VII. 1860-1864 | 226 |
| Jósika Drezdában írt regényei | |
| "A két mostoha" | |
| "Klára és Klári" | |
| Összehasonlítás Kuthy és Jósika Zách Felicián alakjai közt | |
| Indokolt-e azon vád, hogy Jósika túltermékenységet tanusít élete utolsó éveiben? | |
| A Végváriakban az előadás megsokszorozza a tárgy érdekességét | |
| Bethlen és haldokló hitvesének jelenetéről | |
| A "magyar kényurak" mostoha fogadtatása | |
| "A mi késik nem múlik" | |
| Az író testi és lelki kimerültségének jelei | |
| Utolsó előtti műve a "Szegény ember dolga csupa komédia" | |
| E mű alakjai | |
| Utolsó regénye: "A várt leány várat nyer", elhúnytával egyidejűleg jelenik meg | |
| VIII. | 244 |
| Női jellemek bemutatására s olvasói lelkületének nemesítésére törekszik | |
| Nőalakjai a magyar szépirodalom legszebb alkotásai közé tartozik | |
| Nőalakjaival meghódítja a magyar hölgyvilágot a magyar irodalomnak | |
| Honnan meríté Jósika a nők lelki világának kitünő ösmertetését? | |
| Jósikánál a nők szivvilágának alapköve a tiszta szerelem | |
| Leány-alakjai | |
| A nagymama megörökitése | |
| Az életkorban nyilatkozó komikum | |
| A ravasz természetű nők jellemrajza | |
| Az erkölcsi szörnyetegek jellemképei | |
| Elvetemült nőalakok csak néhányat találtunk | |
| A nők bünös hajlama valóságos lelki baj színezetével enyhittetik | |
| A lelki beteg nő | |
| A szülők szelidebb alakban gyermekeikre átképleteződő lelki bajairól | |
| Jósikánál több a női, mint a férfi lelki beteg | |
| A lelki bajok forrása legtöbbnyire vagyon- avagy hatalomvágyból ered | |
| A szívvonzalom női lelki betegei | |
| A szívvonzalom mint gyógyerő | |
| Jósika nőalakjai jellemökre nézve önállóak, komolyak | |
| A nők boldogításra vannak teremtve | |
| Jósika nőalakjainak mély látás és tág ösmeretkör áll rendelkezésükre | |
| Inkább tudósok, mint elmések | |
| A honleányok alakjai | |
| IX. | 267 |
| Kitünően rajzolja Jósika a férfi-alakokat is | |
| A véralkat és életkor jellemzése | |
| A véralkat és életkor, mint a tragikum csírája | |
| A lelki erély, mint a nagyság és üldözött ártatlanság lépcsői és védfegyverei | |
| A jókat az eszmék, a jó ügy és személyes becsülés tiszta vonzalma füzi össze | |
| A cselekvénybonyolitó elvetemültek végzete | |
| A jó elem közül ritkán bukik el egy-egy; az elvetemültek közül sok tér meg a jó útra | |
| A bűnhődés legtöbbnyire kimaradhatatlan | |
| Jósika férfi-alakjainak testi sebe gyorsabban gyógyul, mint lelki sebök | |
| Erős szenvedélyek és vakmerő tettek jellemzik férfiait | |
| Lelki beteg köztük ritkaság | |
| Vagyonbírás ösztöne | |
| Leleményesek cselszövélyeik kivitelében | |
| Csalódásaik csak élesztik éberségüket és szenvedélyeiket | |
| Társadalmi és népies regényeinek kiválóan jól sikerült alakjai | |
| Egyetlen alakot sem találunk, mely valamely sikerült alak másolata volna | |
| Jellemzési tévedések | |
| A lelki élet összes jelenségeit oly kifejezően festi, s mint csak a toll teheti | |
| Nemzetünk gyöngesége előtt nem húny szemet, de mindig meg tudja találni az ítélet enyhítését a keretben | |
| X. | 289 |
| Mily elemeket merített Jósika gyermekkori életviszonyaiból történeti regényeihez | |
| Az erdélyi társaskörök letükrözése Jósika regényeiben | |
| Költészete össze van forrva Erdély szépségeivel | |
| Történeti regényeiben a háttérül többnyire országos esemény korrajza szolgál | |
| Hivatásának tekinté "a múlt kárpitjának föllebbentését" | |
| Jósika a magyar történeti regény megalapítója és népszerűsítője | |
| A történeti események és epizódok szerepeltetésében nyilatkozó műérzék | |
| Találékonysága kimeríthetetlen | |
| Kortanulmánya | |
| A magyar lovagkort senki oly helyesen nem ismertette a tárgyakat és divatos eszméket illetően | |
| Salamon Ferencz véleménye Jósika regénytárgyainak földogozásáról | |
| Jósika utánzóinak sikertelen kisérleteiről | |
| A Jósikánál található mesterkélt, hitelességbizonyítás a német lovagregényekből származik | |
| A félreösmerés és rejtek útak használata | |
| Társadalmi regényeink tárgyválasztásában igen leleményes | |
| A szereplők végzeteinek talányos tételére törekszik Jósika | |
| A regények befejezését Scott Walter példája szerint kisérli meg elmetszeni | |
| Nyelvezetének szépségei | |
| Arany: Jósika irályáról | |
| Jósika önmaga irálybeli pongyolaságáról | |
| Jósika új szavai | |
| Jósika leírásai | |
| A korjellemzés Jósikánál | |
| XI. | 320 |
| Darwin híres elmélete a "létért való küzdelem" szereplése az irodalom válfajaiban | |
| Scott egyéni jellegének átszármaztatása Jósikára általánosan divatos | |
| Jósika kifakad az "irodalmi satelles"-ség minősítése ellen | |
| Scott Walter, Balsac, Sand George és Booz hatásainak nyomai Jósika művein | |
| Sand George befolyása és irálya | |
| Booz befolyása a nemzeties színezettel áthonosított humorban | |
| Flaubert hatása Jósika "Pygmaleon"-jának és párisi különlegességeinek vázolására | |
| Jósika tárgyköre nem azonos Scott Walter tárgykörével | |
| Tárgyi földolgozás módjaik lényeges jellemvonásaiban is különböznek | |
| Miben szolgált Scott példája irányadóul Jósikának? | |
| Scott a sceneriát írta le előszeretettel, Jósika az életnézletekre és jellemekre fektette a fősúlyt | |
| Jósika tapasztalatai növekedtével mindinkább önállóvá leszen | |
| Balsac befolyása Jósikára miben nyilvánul? | |
| Balsac példája a népélet kiaknázatlan jelenségeihez fordul Jósika | |
| Elkerüli a franczia naturalista irók divatos ízléstelenségeit | |
| Balsac hatása alatt Scott-szerű "festés" helyett "bonczolni" kezdé alakjait | |
| Balsacot bírálva követi csak | |
| Mily szerepalakokat kölcsönzött Jósika Scott műveiből? | |
| Scott és Balsac által gyakorolt hátrányok és előnyök Jósika műveiben | |
| A világirodalomból sokat sajátít el szétszórva talált költői szépségeket, de ezt egyéniségének megfelelő és nemzeti vonásokkal díszítette föl | |
| Jósika művei és a kritikusok szabadságharcz előtt és után | |
| Brassai kiméletlenül megtámadja ismételve Jósika műveit | |
| Jósika megírja "Regény és regényítészet" czímű röpiratát | |
| Jósika lábtörése mily befolyással volt eme röpirat kifejezéseire? | |
| Igazságos itéletet akar tartani a kontár regénybírálók eljárása fölött | |
| E röpirat regényírói elveiből sokat tartalmaz | |
| Szenvedélyes kifakadása Brassai, az álpróphéták és clique tagok ellen | |
| Javasolja egy kritikai közlöny alapítását | |
| Vádjai és tervei miért hangzanak el eredménytelenül? | |
| Védi regényei megtámadott tulajdonságait a külföldi irodalom hasonló példáival | |
| Véleménye a classikai kerekségről | |
| Jósika nyilatkozata saját ifjabbkori művei gyengeségeiről | |
| A Jósika által megkülönböztetett regényírási módozatok | |
| Mi a regény Jósika szerint, s mi a regény föladata? | |
| A legszerényebb tárgykör is hatást nyer, ha kedvvel írja meg | |
| Jósika legerősebb tulajdonának az érdekingerlő meseszövést vélte | |
| Ebben gyöngül el leginkább idősb korában | |
| Milyen értékűek voltak a végső éveiben ellene intézett támadások szerzőinek nyilakozatai | |
| Gyulai Pál tárgyilagos birálata és Brassai személyeskedéseinek mi volt a czélja? | |
| XII. | 346 |
| Egyes korok irodalmi meddőségének okairól | |
| Jósika költészete új korszakot nyit meg | |
| Mi képesité Jósikát a népszerűség legmagasabb fokának elérésére | |
| A vallásos érzület megeszményesítése Jósika regényeiben | |
| Az ellentét hatásainak kizsákmányolása | |
| Kedvező volt-e Jósika kora a valláserkölcsi irányzatnak | |
| A beteges életnézleteknek útját vágja Jósika regényei tiszta élével | |
| Az illendőség törvényeinek épen tartása | |
| Kortársai lelki érzete iránti figyelmessége | |
| Jósika befolyása a nemzet szellemi tényezőinek lelki életére a szabadságharcz s a másfél évtizedig tartó rémuralom alatt | |
| Jósika missiószerű hatása | |
| Jósika művei azért örökbecsűek, mivel azokat szívéből s örökéletű hitelvek alapján teremté meg |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.