Diákéletből a felnőttlétbe jogi szempontból

Előszó

Tizennyolc évesnek lenni, nagykorúvá válni minden ember életében nagy esemény, mivel nem kevesebb, mint tizennyolc évet kell várni erre a pillanatra. Kevesen gondolnak viszont arra, hogy e bűvös korhatár betöltésének komoly jogi következményei is vannak. Ez érthető is, hiszen senki nem szokott üdvözlő kártyát kapni születésnapjára, ballagására vagy a sikeres érettségi alkalmából olyan felirattal, hogy
- "tiszta szívből gratulálunk abból az alkalomból, hogy korlátozottan cselekvőképes személyből cselekvőképes lettél, és sok sikert kívánunk az érvényes szerződéseid megkötéséhez", vagy
- "fogadd gratulációnkat abból az alkalomból, hogy a mai naptól beléptél a választójoggal bíró állampolgárok csapatába. A közügyek vitelében való részvételedhez erőt, egészséget kívánunk", vagy
- "millió csókkal küldöm jókívánságaimat abból az apropóból, hogy már nem látom törvényi akadályát házasságkötésünknek".
Tudnod kell azonban, hogy a jog nem a nagykorúság elérésével lépettbe az életedbe, hanem már jelen van a fogamzásod időpontjától egészen a halálodig. Ki gondolná, hogy például az élve születéseddel feltétlen jogképességet szereztél, melynek következtében már két hetes korodban autó és lakás tulajdonosa lehettél; hogy a tulajdonodat képező homokozó játék kölcsönadásával valójában annak birtokát engedted át; hogy a buszra való felszállással személyfuvarozási szerződést kötsz; hogy az önkiszolgáló üzletben való vásárlás valójában ráutaló magatartással létrejövő ingó adásvételi szerződés. Vissza