Barométer

Fülszöveg

Miután a mostani antológiát nem irodalmár, hanem művelődésszociológus, kisebbségkutató állította össze, nem kötötték a szóban forgó mikrokulturális közösségek, műhelyek és kultúrpolitikai központok kialakult sémái, dogmái, esetleges megfellebbezhetetlen értékdiktátumai. Németh László a század 30-as éveiben ún. sors-, illetve magatartástudományként határozta meg a hungarológia fogalmát. Nos, a szerkesztés vezérfonalaként azt választottam, hogy a kiválasztandó művek mennyire tükrözik az egykori szövetségi állam három északi egységében élő nemzettársaink közérzetét, az őket körülvevő közeg valóságát, a kisebbségi magyar sorsot. A szülőföldhöz való kötődés, az ott- és megmaradás lehetséges módozatai vagy lehetetlensége, a viszony a többséghez és a nemzet zöméhez, az 1991-hez vezető út s az azóta történtek tudati lecsapódásai mind-mind érdekeltek. Több tucat kötetet átlapozván megállapíthattam, hogy - a kétségtelenül gazdag avantgard hagyomány mellett - a volt Jugoszlávia magyar irodalmának karakteres és nem elhanyagolható vonulata ez a patriótának nevezhető szál. Következésképp nem lenne haszontalan, úgy az érintett közösségek, mint az anyanemzet, sőt más magyar nemzetrészek olvasóközönségének is a kezébe adni egy olyan antológiát, amely ezen értékszempontot érvényesíti. Főként a felnövekvő nemzedékek ön- és helyzetismeretét, közelmúlt-tudatát gazdagíthatja e "Barométer".
Talán Illyés Gyula volt az, aki legtisztábban definiálta számunkra a patriotizmus fogalmát éspedig egy összehasonlításban: "A nacionalista jogot sért (más népekét, önző előnyért); a patrióta jogot véd (voltaképpen nem is a maga népéét, hanem az Emberét, az Emberiségét)". Szinte folytatva e meghatározást, kortársunk, Kurucz Gyula vetette papírra nemrégiben: "Nem véletlen, hogy régiónkban csak hazánkban mondhatjuk ki rossz érzések, hátsó gondolatok nélkül a szót: patriotizmus (...) A magyar közgondolkodásban még világosan elválik egymástól a nacionalizmus és a patriotizmus. Nálunk még érthető a magyarázat: a patriotizmus értékteremtő, befogadó és nem agresszív, a nacionalizmus pedig értékpusztító, kirekesztő és agresszív. Ám ez csak nekünk mond valamit. Mint ahogy az is: a patriotizmus mesterséges »termék«. Nos, az egykori Jugoszlávia magyar közösségei - minden ellenirányú, többségi és kisebbségi eltávolítási kísérlet dacára - megítélésem szerint ragaszkodtak és ragaszkodnak szülőföldjükhöz, egyben az egyetemes magyar kultúrához, amelynek elidegeníthetetlen, egyenrangú és gazdagító alkotórészei. Hogy e kötődés vállalása milyen belső vívódásokkal, történeti, szociológiai, lélektani és más okok által determinált görcsök, s miféle külső közegellenállás közepette realizálható, a következő oldalakon talán érzékelhetővé válik az olvasó számára. Vissza