Előszó
Február 17., Hamvazószerda
Joel 2,12-18; 2Kor 5,20-6,2; Mt 6,1-6.16-18
,,A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruhátokat!"
A mai nappal ismét ránk köszönt az alkalmas, szent idő, amely arra...
Tovább
Előszó
Február 17., Hamvazószerda
Joel 2,12-18; 2Kor 5,20-6,2; Mt 6,1-6.16-18
,,A szíveteket szaggassátok meg, és ne a ruhátokat!"
A mai nappal ismét ránk köszönt az alkalmas, szent idő, amely arra hivatott, hogy testünket-lelkünket az élő Isten szolgálatába fogja, az ő akaratának megismerésére és teljesítésére hangolja.
A keresztény lét koncentrátuma ez a negyven nap: a megújulásra való felhívástól a Krisztussal együtt vállalt szenvedésen át a feltámadásig magába sűríti a Krisztus-követés valamennyi fázisát.
Egyszerre félelmetes és vigasztaló a por mivoltunkkal való szembesülés. Ha komolyan vesszük, bizony, súlyosan érint, hogy terveinkről, álmainkról, mindarról, amiért nap mint nap fáradozunk, kimondatik, hogy velünk együtt az enyészeté lesz, ugyanakkor szabadító erejű is az illúziókkal való leszámolás, mert rájövünk, hogy nem is kell másnak lennünk, mint pornak: Isten kezében, az ő fényénél ez a por aranyként ragyog és élettel telik meg.
Vissza 
