Megjelent 1000 példányban. Angol és orosz nyelvű összefoglalóval. Fekete-fehér ábrákkal.
Előszó
Részlet a könyvből:
Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei ismét rámutattak arra a felelősségre, melyet a könyvtárak a szocialista építőmunka kulturális és tudományos megalapozása terén...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei ismét rámutattak arra a felelősségre, melyet a könyvtárak a szocialista építőmunka kulturális és tudományos megalapozása terén viselnek. E kultúrpolitikai hivatás betöltésében nem kis szerep vár a nemzeti könyvtárra, hazánk egyik legfontosabb kulturális intézményére. Egyrészt a rendelkezésre álló szerény eszközökkel is a maximumot kell nyújtania a szocialista építés szolgálatában, másrészt rekonstrukciós programot kell kidolgoznia és azt gyors ütemben végrehajtania. Mielőtt azt vizsgálnánk, hogy az 1959. év munkája mennyiben hozta közelebb a célok megvalósítását, fel kell vetnünk azt a kérdést, hogy a végrehajtáshoz szükséges feltételek mennyiben voltak biztosítva az elmúlt év folyamán. Egyik ilyen feltétel volt a célok tisztázása, azok között is első helyen a sokat vitatott gyűjtőkor elveinek rögzítése. A gyűjtőköri szabályzat végleges kidolgozása és elfogadása 1959-ben megtörtént. Ugyancsak nyugvópontra jutott az OSZK muzeális és közművelődési funkciói közötti helyes egyensúly megteremtésének problémája is. Nem változott azonban a katasztrofális helyhiány; könyveink nagy része változatlanul a földön raktározódik; sem olvasótermeink, sem azok férőhelyei nem szaporodtak. A kivezető út megnyílt ugyan számunkra azáltal, hogy komoly formában kirajzolódott új otthonunk képe a Várpalotában; 1959 folyamán azonban ez a helyhiányon még mitsem változtat. A nélkülözhetetlen munkafeltételek közé tartozik a kellő számú és képzettségű személyzet.
Vissza
Fülszöveg
A könyvtárak azért teszik közzé évkönyveiket, hogy beszámoljanak életük egy elmúlt szakaszáról, s hogy ízelítőt adjanak dolgozóik tudományos igényű munkájának gyümölcseiből. A mi évkönyvünk is ezeket a célokat szolgálja.
Ki kell tehát fejezni azt a roppant változást, amely a nemzeti könyvtárrá fejlődő Országos Széchényi Könyvtárban az elmúlt évtized folyamán végbement. Az átalakulást az egész művelődésünket átformáló kulturális forradalom határozza meg. Könyvtárunk a szocializmus építésén munkálkodó modern nagyüzemmé fejlődött. A tervezés, gyűjtés, feldolgozás, olvasószolgálat, az irányítás és szervezés feladatai nyomultak tehát az előtérbe; a munka hagyományos területei részben kiszélesedtek, részben újakkal egészültek ki. A munkaterületek értékrendjének megváltozását tükrözi évkönyvünk beosztása is.
Tartalom
I. A könyvtár életéből
Az Országos Széchényi Könyvtár 1959. évi beszámolója 11
Az Országos Széchényi Könyvtár dolgozóinak munkássága 71
Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1958-ban és 1959-ben 84
Besenyei Andomé - Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási osztálya 1959. évi munkájáról 93
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről
Lázár Péter - Barta Gábor: A nemzeti és nemzetközi szabványosítás összhangjának problémája a könyvtárügy és a dokumentáció területén 107
Tombor Tibor: Fényszedési eljárások 117
Orosz Gábor: Kollacionálás elvén alapuló gépi adat visszanyerés 128
Nagydiósi Gémmé: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.) 139
Keresztury Dezső: A magyar könyv tizenöt éve 150
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából
Csapodiné Gárdonyi Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai 159
Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I-III. kötetéhez 178
Soltész Zoltánné: Hans Sebald Beham metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál 190
Berlász Jenő: Istvánffy Miklós könyvtáráról 202
Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917 - 1921. 241
Markovits Györgyi: A Nemzeti Könyvtár remotái nyomán 260
JK. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok
Borsa Gedeon: Két Peraudi-féle nyomtatott búcsúlevél az Országos Levéltárban 279
Kókay György: Javaslatok a könyvolvasás népszerűsítésére 1789/1790-ből 292
Hernády Ferenc: Klimó György könyvtárának két felirata. (Adatok a pécsi műemlékkönyvtár nyilvánosítása időpontjához és szabályzata történetéhez.) 302
Kostyál István: Kármán József levele gróf Festetics Györgyhöz az Urániáról 316
Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.
évfordulója alkalmából.) 321
Dezsényi Béla: Kossuth Lajos publicisztikai munkássága az emigrációban... 344
