Barterügylet

Tartalom

Előszó 9
1. Csereügyletek a világkereskedelemben 13
1.1. Csereügyletek a számok tükrében 15
1.2. A cserekereskedelem története 17
1.3. A nemzetközi árucsere három szintje 19
1.3.1. Bilaterális államközi fizetési (klíring-) megállapodások 19
1.3.2. Bankok közötti bartermegállapodások 22
1.3.3. Kényszerű barterek 23
1.4. Adósságcsere-ügyletek 25
1.5. A cserekereskedelem világjelenség 27
1.6. Csereügyletek a világ egyes térségeiben 30
1.6.1. Cserekereskedelem a fejlődő világban 30
1.6.2. Csereügyletek Európa keleti felében 38
1.6.3. Csereügyletek a magyar külkereskedelemben 47
1.6.4. Különbségek a fejlődő világ és Kelet-Európa vállalatainak
csereügyletei között 53
1.6.5. A fejlett országok vállalatainak indítékai 55
2. A cserekereskedelem világgazdasági és makrogazdasági
megítélése 59
2.1. A bilaterális kapcsolatok hatása a világkereskedelemre 62
2.2. A nemzetközi gazdasági szervezetek álláspontja 67
2.2.1. A GATT és a csereügyletek 67
2.2.2. A Világbank és a csereügyletek 70
2.2.3. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a csereügyletek 70
2.2.4. Az OECD és a csereügyletek 71
2.2.5. Az EGK álláspontja 72
2.2.6. Az ENSZ-szervezetek véleménye 73
2.3. A cserekereskedelem makrogazdasági megközelítésben 73
2.4. A kormányok magatartása 77
2.5. A cserekereskedelemmel kapcsolatos állami intézkedések
típusai 81
2.5.1. Az állami szabályozás megjelenési formái 81
2.5.2. A csereügyletek egyes feltételeinek állami szabályozása 83
3. Ügylettípusok a nemzetközi cserekereskedelemben 87
3.1. Különbségek a megnevezésekben 89
3.2. A csereügylet változatai 92
3.2.1. Barterügylet 92
3.2.2. Kompenzációs ügylet 94
3.2.3. Ellenügylet, viszontvásárlás 98
3.2.4. Visszavásárlás 102
3.2.5. Offset-ügylet 111
3.3. A csereügyletek rendszerezése 113
3.3.1. Csereügyletek az ügyletkötés célja szerint 114
3.3.2. A résztvevők száma 114
3.3.3. Erőviszonyok 115
3.3.4. A szerződéskötés formája 116
3.3.5. Időkülönbség az eladás és a viszontvásárlás között 116
3.3.6. Az ellenszolgáltatás 117
3.3.7. A kompenzációs arány 117
3.3.8. Az alapügyletekben szereplő és a vissza/viszontvásárolt
áruk kapcsolata 118
3.3.9. Az árukörforgás zártsága 118
3.3.10. Az ügyletekben részt vevők nemzeti hovatartozása 119
3.3.11. Az ügyletek értéke 119
4. Kik és mit cserélnek? 123
4.1. A csereügylet résztvevői - kereskedőházak 123
4.1.1. A csereügyletekbe bekapcsolódó szervezetek 125
4.1.2. A termelők kompenzációs szervezetei 128
4.1.3. Kereskedőházak a cserekereskedelemben 132
4.1.4. Empirikus kutatások a kompenzációs szolgáltatásokat
nyújtó vállalkozásokról 140
4.2. Tipikus csereáruk a nemzetközi kereskedelemben 142
4.2.1. A hagyományos árukereskedelem termékei 142
4.2.2. Szolgáltatások a nemzetközi cserekereskedelemben 148
5. Az ügyletkötés folyamata 151
5.1. Az ügyletkötés sajátosságai 153
5.2. Jó tanácsok cserekereskedőknek 155
5.3. A csereügylet előkészítése 159
5.4. A csereügylet kockázatai 160
5.5. Szokásos szerződéses feltételek 167
5.6. Sajátos szerződéses feltételek 178
5.6.1. A viszontvásárlás szerződéses garantálása 178
5.6.2. A csereáru kiválasztása és meghatározása
a szerződésben 180
5.6.3. A viszontvásárlás mértéke - a kompenzációs hányad 183
5.6.4. Bánatpénz- (kötbér-)fizetési kötelezettség 184
5.6.5. Szerződéses árak - kompenzációs cserearányok - ártámogatások 185
5.6.6. Transzferzáradék 195
5.6.7. Piaci korlátozások a szerződésben 196
5.6.8. "Eltűrési jutalék" fizetése 197
6. Marketing és cserekereskedelem 199
6.1. A vállalati kompenzációs politikát meghatározó tényezők 202
6.1.1. A vállalat makrokörnyezete 202
6.1.2. A kompenzációs politikát éltető iparág-specifikus
tényezők 205
6.1.3. A tartós partnerkapcsolatok és a csereügyletek 207
6.1.4. A csereügyletekben kialakuló erőviszonyok 209
6.1.5. A vállalatnagyság és a kompenzációs politika 211
6.2. Vállalati kompenzációs politikák 212
6.2.1. A kompenzációs politika változatai 212
6.2.2. A kompenzációs stratégia kialakítása 217
6.3. Az exportérdekű kompenzációs politika marketingvonatkozásai 218
6.3.1. A viszont- (visszavásárlás mint a marketing ötödik
piacbefolyásoló eszköze 218
6.3.2. A csereügylet hatása a beszerzési politikára 221
6.3.3. A csereügylet hatása a termelési politikára 222
6.3.4. A vállalati kompenzációs stratégiák és az értékesítési
politika kapcsolata 222
6.3.5. Exportindítékú árucsereügyletek a fejlődő és a kelet-európai országokban 228
6.4. Az importindítékú kompenzációs politika marketingkövetkezményei 234
7. Számítógépes barterügyletek belföldön-a jövő? 237
7.1. A belföldi barterügyletek nemzetközi elterjedése 239
7.2. A belföldi barterügyletkötés vonzereje 240
7.2.1. A számítógépes barterkereskedelem mint új finanszírozási
technika 241
7.2.2. A számítógépes barterügylet mint a vevőkörbővítés
új eszköze 243
7.2.3. A számítógépes barterügylet mint a beszerzések új útja 244
7.2.4. A belföldi barterügylet további előnyei 245
7.3. A belföldi barter technikája 248
7.4. A belföldi barter jövője 249
Felhasznált irodalom 251

Témakörök