Speciális társaságok

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 17
Előszó 19
Első rész
Alapintézményként a Ptk.-ban szabályozott társasági formációk
fejezet A polgári jogi társaság 23
1.1. A társaság 23
1.2. A polgári jogi társaság jogi szabályozásának változásai 25
1.3. A polgári jogi társaság és a gazdasági társaság elhatárolása 28
1.4. A polgári jogi társaság alanyai 29
1.5. A polgári jogi társaság típusai 30
1.5.1. „Vagyonegyesítő" polgári jogi társaság 30
1.5.2. Koordinatív polgári jogi társaság 31
1.6. A társasági jogviszonyok 31
1.6.1. Belső jogviszonyok: a társaság és a tagok közötti
jogviszonyok 32
1.6.1.1. Vagyoni viszonyok 32
1.6.1.2. Tagsági jogviszonyok 33
1.6.1.3. A polgári jogi társaság ügyvitele és képviselete 35
1.6.1.4. A tagok ellenőrzési jogosultsága 36
1.6.2. Külső jogviszonyok 36
1.6.2.1. A tagok felelőssége 36
1.6.2.2. A tag hitelezőjének sajátos jogállása 38
1.6.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése 39
1.6.4. Elszámolási viszonyok 41
II. fejezet Közös háztartásban élők vagyoni viszonyai 43
2.1. A jogintézmény fejlődése 43
2.2. Az élettársi minőség 44
2.3. Jogalkotói analógia; a közös háztartásban élő hozzátartozók
vagyoni viszonyai 45
2.4. "Közös háztartásban élés" 45
III. fejezet Az építőközösség 51
3.1. Az építőközösség fogalma, jogképessége 51
3.2. Az építőközösség létrejötte 52
3.3. Az építőközösségi jogviszonyok sajátosságai 52
3.3.1. Vagyoni viszonyok 52
3.3.2. Az építőközösség ügyeinek vitele 52
3.3.3. Az építőközösségi tagsági jogviszony megszűnésének
sajátos szabályai 53
3.3.3.1. Kizárás 53
3.3.3.2. Rendes felmondás 55
3.3.3.3. Azonnali hatályú felmondás 55
3.3.4. Az építőközösség megszűnése 55
IV. fejezet A társasházközösség 57
4.1. Az intézmény jogi szabályozása 57
4.2. A társasház fogalma, jogalanyisága 58
4.2.1. Épületingatlan 58
4.2.2. Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek 58
4.2.3. A társasház jogképessége 59
4.3. A társasházi jogviszony alanyai 60
4.3.1. Természetes személy 60
4.3.2. Jogi személy 61
4.3.3. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok 62
4.3.4. Külföldiek 62
4.4. A társasház létesítésének módjai 62
4.4.1. Társasház létesítése egyoldalú jognyilatkozattal
vagy szerződéssel 62
4.4.2. Társasháztulajdon alapítása bírósági ítélet alapján 65
4.4.2.1. Közös tulajdon megszüntetése 65
4.4.2.2. Önálló társasház alapítása már meglévő
társasházból 67
4.5. A társasházi jogviszony keletkezése 68
4.5.1. A társasházi jogviszony alapítására alkalmas épületingatlan 68
4.5.2. Alapító okirat 68
4.5.2.1. Az alapító okirat létrehozása 68
4.5.2.2. Az alapító okirat módosítása 70
4.5.3. Szervezeti-működési szabályzat 72
4.5.4. Alakuló közgyűlés 73
4.5.5. A társasház létrejötte: ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzés 73
4.6. Tulajdoni viszonyok a társasházközösségben 77
4.6.1. Külön tulajdon 77
4.6.2. A külön tulajdonnal kapcsolatos kötelezettségek 84
4.6.3. Közös tulajdon 85
4.6.3.1. A közös tulajdon tárgyai 85
4.6.3.2. A tulajdonostársak jogosultságai és kötelezettségei 86
4.6.3.3. A tulajdonostársak felelőssége 89
4.7. A társasházi közös tulajdon „csonkítása" 91
4.7.1. A társasházi közös tulajdon megszüntetésének sajátos
lehetősége 91
4.7.2. Önálló ingatlan kialakítása értékesítési céllal 92
4.7.3. Közös jogkövetkezmények 93
4.8. A társasház szervezete 94
4.8.1. Közgyűlés 94
4.8.1.1. A közgyűlés hatásköre 94
4.8.1.2. A közgyűlés összehívása 95
4.8.1.3. Határozatképesség, szavazás 96
4.8.2. Részközgyűlés 97
4.8.3. Határozathozatal közgyűlésen kívül 98
4.9. A határozat bíróság előtti megtámadása 98
4.9.1. Megtámadási okok, megtámadásra jogosultak 98
4.9.2. A keresetindításra nyitva álló határidő 99
4.9.3. Bírósági hatáskör 99
4.10. „Egyszerűbb" társasházi forma 99
4.11. A társasház ügyvezetése 100
4.11.1. Kizáró okok 101
4.11.2. A társasház ügyvezetési feladatai 101
4.11.2.1. A közgyűlés előkészítése 101
4.11.2.2. A társasházi közös tulajdonnal, a gazdálkodással
kapcsolatos feladatok 102
4.11.2.3. Képviselet 102
4.12. Számvizsgáló bizottság 103
V. fejezet A közhasznú társaság 105
5.1. A közhasznú társaság fogalma, szabályozása 105
5.2. A közhasznú tevékenység 109
5.3. A társaság tagjai 110
5.4. A közhasznú társaság alapítása 111
5.5. A közhasznú társaság szervezete 112
5.6. A közhasznú társaság megszűnése 114
5.7. A közhasznú szervezetek számára nyújtott törvényi kedvezmények 115
VI. fejezet A köztestület 119
6.1. Történeti és elméleti bevezető 119
6.2. A köztestület fogalma, jellege 121
6.3. A köztestület elhatárolása az egyesülettől 123
6.4. A köztestületek fajai, figyelemmel a Polgári Törvénykönyv
felsorolására 124
6.5. A köztestület létrejötte, a bírósági nyilvántartásba vétel kérdései 126
6.6. A kamarai tagsági viszony létrejötte és a kényszertagság jogi
problematikája 128
6.7. A kamarai határozatok bírósági megtámadása 130
6.8. A köztestületek állami felügyelete 132
6.9. A köztestület és a közhasznú szervezetek 133
VII. fejezet A hegyközség 135
7.1. A hegyközségek szabályozásának története 135
7.2. A hegyközségről szóló 1994. évi CII. törvény megszületése 136
7.3. A hegyközség sajátos jegyei 137
7.3.1. A hegyközség fogalma, elhatárolása más szervezetektől 137
7.3.2. Tagság 138
7.3.3. Nonprofit jelleg 139
7.3.4. Koordinatív, kooperációs jelleg 139
7.4. A hegyközségi törvény hatálya 140
7.4.1. Területi hatály 140
7.4.2. Személyi hatály 142
7.5. A hegyközség-alakítás 142
7.5.1. A megalakítás feltételei 142
7.5.2. Az alakuló közgyűlés előkészítése 143
7.5.3. Alapszabály 144
7.5.4. Nyilvántartásba vétel 145
7.6. A hegyközségek tagjai 146
7.6.1. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 147
7.6.2. A tagok jogai és kötelezettségei 147
7.7. A hegyközség szervezete 149
7.7.1. Közgyűlés 149
7.7.1.1. A közgyűlés összehívása 151
7.7.1.2. Szavazati jog 152
7.7.2. Választmány 152
7.7.3. Elnök 152
7.7.4. Hegybíró 153
7.7.5. Ellenőrző bizottság 154
7.7.6. Egyéb testületi szervek 155
7.8. A hegyközségi szervezetek rendszere, feladatai 155
7.8.1. A hegyközségek rendszere 155
7.8.1.1. Hegyközségi tanács 156
7.8.1.2. Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 156
7.8.2. A hegyközségi szervezetek feladatai 157
7.8.2.1. A hegyközség feladatai 157
7.8.2.2. A hegyközségi tanács feladatai 160
7.8.2.3. A nemzeti tanács feladatai 161
7.9. A hegyközség megszűnése 162
Második rész
Profitorientált speciális társaságok
VIII. fejezet A befektetési társaság 167
8.1. Befektetésekről általában 167
8.1.1. Befektetések tág értelemben 167
8.1.2. Befektetések kötelmi jogi szempontból 167
8.2. Befektetési társaságok 170
8.2.1. Befektetési szolgáltatók köre 170
8.2.2. A befektetési vállalkozások 170
8.2.3. A befektetési eszközök 173
8.2.4. A befektetési társaságok jogállása 174
8.2.4.1. Tájékoztatási kötelezettség 174
8.2.4.2. Nyilvántartási kötelezettség 175
8.2.4.3. Szerződéskötési kötelezettség 175
8.2.4.4. Közreműködő igénybevétele 176
8.2.4.5. Értesítési kötelezettség 176
8.2.4.6. Titoktartási kötelezettség 176
8.2.4.7. Vagyonelkülönítési kötelezettség 177
8.2.4.8. Díjhoz, jutalékhoz való jog 177
8.2.4.9. Önszerződés joga 177
8.3. Befektetési alapkezelő társaság 177
8.3.1. Alapítási feltételek 178
8.3.2. A befektetési alapkezelő társaság jogállása 179
8.3.2.1. Döntési jog 179
8.3.2.2. Névjog 179
8.3.2.3. Értékpapír-kibocsátási jog 180
8.3.2.4. Díjhoz, jutalékhoz való jog 180
8.3.2.5. Törvényes zálogjog 180
8.3.2.6. Alapátadási jog 180
8.3.2.7. Közreműködő igénybevételének joga 180
8.3.2.8. A forgalmazás felfüggesztésének joga 181
8.3.2.9. Kezelési szabályzat elkészítésének kötelezettsége 181
8.3.2.10. Eszközelkülönítési kötelezettség 181
8.3.2.11. Biztosítási kötelezettség 182
8.3.2.12. Befolyásszerzési és terhelési tilalom 182
8.3.2.13. Tájékoztatási kötelezettség 183
8.3.3. A befektetési alapkezelő társaság tevékenységét segítő
szervezetek 184
8.3.3.1. Letétkezelő 184
8.3.3.2. Forgalmazó 185
8.3.3.3. Ingatlan-értékbecslő szervezet 186
8.3.4. Befektetési alapok 186
8.4. A befektetési társaságok jogi helyzetét befolyásoló tényezők 188
8.4.1. A befektető 188
8.4.2. A felügyeletet ellátó szerv jogállása 190
8.5. Megszűnés 191
8.5.1. A befektetési alap megszűnése 191
8.5.2. A befektetési alapkezelő társaság megszűnése 192
IX. fejezet A koncessziós társaság 193
9.1. A koncessziós társaság fogalma 193
9.1.1. A koncesszió 193
9.1.2. Koncesszióköteles tevékenységek 193
9.1.3. Liberalizált tevékenységek 194
9.1.4. A koncesszióköteles tevékenységek és a kizárólagos állami
tulajdonban lévő vagyontárgyak viszonya 195
9.2. A koncesszió története 195
9.2.1. A koncesszió gyökerei a bányászatban 195
9.2.2. Vasútkoncesszió 196
9.2.3. Egyéb koncessziók 197
9.3. A koncesszió hatályos jogi szabályozásának rendszere 197
9.3.1. A koncesszió kettős szabályozása 197
9.3.2. A koncessziós törvény és az ágazati jogszabályok viszonya 198
9.4. Koncesszióköteles tevékenységet folytató szervezetek 198
9.4.1. "Hagyományos szervezetek" 198
9.4.2. Koncessziós társaságok 200
9.4.3. Pályázaton nyertes szervezet 200
9.4.4. A hagyományos szervezetek és a koncessziós társaságok
viszonya 201
9.4.4.1. Koncessziótilalom 201
9.4.4.2. Párhuzamos tevékenység 201
9.4.4.3. Vagylagosság 201
9.4.4.4. Kizárólagos koncesszió 202
9.5. A koncessziós társaság létesítése 202
9.5.1. A társaságalapítás előzménye, a koncessziós szerződés 202
9.5.2. Koncessziós társaság alapítási kötelezettsége és a társulási
szabadság 203
9.5.3. A koncessziós társaság alapításának határideje 203
9.5.4. Koncessziós előtársaság 204
9.5.5. Jogutódlás 205
9.6. A koncessziós társasággal szembeni elvárások 208
9.6.1. Követelmények a koncessziós törvényben 209
9.6.2. Követelmények az ágazati törvényben 209
9.6.3. A pályázati kiírásban törvénynél fogva kötelezően szereplő
követelmények 210
9.6.4. A kiíró elhatározásán múló követelmények a pályázati
kiírásban 210
9.6.5. Követelménnyé váló, kötelezően megkívánt ajánlati elemek 211
9.7. A követelmények megszegésének jogkövetkezményei 211
9.7.1. Felmondás 211
9.7.2. Az engedély visszavonása 213
9.8. Korlátozások, előírások a koncessziós társaság működésével
kapcsolatban 213
9.8.1. A tevékenységi kör meghatározása 213
9.8.1.1. A tevékenységi kör korlátozása 214
9.8.1.2. Az ágazati törvények alapján gyakorolható
tevékenységek 215
9.8.1.3. A gazdálkodási tevékenység egyes elemeit érintő további
korlátozások 215
9.8.2. Tulajdoni korlátok 215
9.8.3. Szerződéskötési kötelezettség 217
9.8.4. Együttműködési kötelezettség 217
9.9. A koncessziós társaság megszűnése 218
9.9.1. Megszűnési okok 218
9.9.2. A koncessziós társaság végelszámolásának megindítása 219
9.9.3. Speciális szabályok a koncessziós társaság megszűnése során 220
X. fejezet A vegyes vállalat (Külföldi tulajdonú társaság) 223
10.1. Fogalommeghatározás 223
10.2. A vegyes vállalatok jogi szabályozásának hazai története 223
10.3. A vegyes vállalatok gazdasági szerepe 228
10.3.11 A külföldi tőke szempontjából jelentkező előnyök 228
10.3.2. A magyar partner előnyei 230
10.3.3. A magyar nemzetgazdaság érdekei 230
10.4. A külföldi tőkebefektetések formái 231
10.4.1. Külföldi és magyar cégek által alapított új társaság 231
10.4.2. Kizárólag külföldi által alapított új magyar társaság 232
10.4.3. Meglévő magyar cégek felvásárlásának előnyei 232
10.4.4. Nyereség-invesztíció 233
10.4.5. Befektetési alapok 233
10.4.6. Tendenciák 233
10.4.7. Vegyes vállalatok a statisztika tükrében 234
10.4.8. Magyarország külföldi tőkét vonzó képessége a kelet-európai
régió tükrében 235
10.5. Elhatárolások 235
10.5.1. Vámszabadterületi társaság 236
10.5.2. Magyarországi székhelyű offshore társaságok 236
10.5.3. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe 236
10.5.4. Külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete 236
10.6. A külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó szabályozás áttekintése 237
10.6.1. Fejlett országok 237
10.6.2. Fejlődő országok 237
10.6.3. Kelet- és közép-európai országok 237
10.6.4. Magyarország 238
10.7. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény főbb
rendelkezései 239
10.7.1. A törvény személyi hatálya 239
10.7.2. Garanciák 241
10.7.3. Működési keretek 242
10.7.4. Alapítási szabályok 243
10.7.5. A külföldi érdekeltségű társaság működésére vonatkozó
szabályok 244
10.7.6. Bírói fórumrendszer 245
10.7.7. Jogszabály-módosítási igény 246
10.8. Külföldiek magyarországi munkavállalása 247
10.8.1. Általában irányadó szabályok 247
10.8.2. Külföldi érdekeltségű társaságokra vonatkozó
kedvezmények 247
10.9. Adókérdések 248
10.9.1. Társasági adó 248
10.9.2. Osztalékadó 249
10.9.3. Helyi adók 250
10.9.4. Egyéb fizetési kötelezettségek 250
10.9.5. Külföldi munkavállaló személyi jövedelemadózása 250
10.10. Külföldi érdekeltségű társaságok cégbejegyzése 251
10.11. A vegyes vállalat megszűnése 252
XI. fejezet A vámszabadterületi társaság 255
11.1. Fogalommeghatározás 255
11.2. Vámszabadterületek létesítésének gazdasági okai 256
11.2.1. A vámszabadterületi társasághoz kapcsolódó előnyök
általában 256
11.2.1.1. Előnyök a "fogadó" ország szempontjából 256
11.2.1.2. Előnyök a "fogadó" országbeli partner számára 256
11.2.1.3. A tőkeexportőr számára jelentkező előnyök 257
11.2.2. A magyar vámszabadterületi társaságokhoz kapcsolódó
konkrét előnyök 257
11.2.2.1. Előnyök Magyarország számára 257
11.2.2.2. A vámszabadterületi társaságok belföldi partnerei
számára jelentkező előnyök a magyar jog tükrében 258
11.2.2.3. A külföldiek számára jelentkező előnyök 260
11.3. A vámszabadterületi társaság szabályozásának története 261
11.3.1.1982-1988 261
11.3.2.1988-1995 263
11.3.3.1995-2000 264
11.3.4. 2000-től napjainkig 264
11.4. A vámszabadterületi társaság formája 265
11.5. A vámszabadterületi társaság létesítése 265
11.5.1. Vámszabadterület létesítése 265
11.5.2. Vámszabadterületi társaság létesítése 267
11.6. A vámszabadterületi társaság kettős természete 268
11.6.1. A vámszabadterületi társaság mint külföldi társaság 268
11.6.2. A vámszabadterületi társaság mint belföldi társaság 268
11.7. A vámszabadterületi társaság működésének sajátos vonásai 269
11.7.1. Külkereskedelmi tevékenység 269
11.7.2. Vámszabályok betartása 269
11.7.3. Tevékenységi kör korlátozása 270
11.7.4. Könyvvezetés 270
11.8. A vámszabadterületi társaság adózása 270
11.9. A vámszabadterületi társaság megszűnésének sajátosságai 271
11.10. A vámszabadterületi társaság mögöttes szabályai 271
XII. fejezet Offshore társaság külföldön 273
12.1. Az offshore társaságok kialakulása, gazdasági háttere 273
12.1.1. A külföldi székhelyű offshore cég fogalma 273
12.1.2. Az offshore tevékenység története 274
12.1.3. Az offshore cégek alapításának gazdasági célja 274
12.1.3.1. Adózási előnyök 274
12.1.3.2. Egyéb szempontok 275
12.1.4. A külföldi székhelyű offshore társaság típusa,
a rá irányadó jog 276
12.2. A magyar tőkekivitel 277
12.3. Magyar jogi szabályok a külföldi székhelyű offshore
társaságokkal kapcsolatban 277
12.4. Az alapítás feltételei a magyar jog szerint 278
12.4.1. Diszkrecionális jogú engedélyezési rendszer 278
12.4.2. Normatív alapú - jellemzően bejelentési - rendszer 278
12.4.3. Szabad külföldi tőkebefektetés 279
12.5. Az offshore társaság működésével kapcsolatos magyar szabályok 280
12.5.1. Offshore cégek és a magyar adójog 280
12.5.1.1. Társasági adó 280
12.5.1.2. Egyéb adók 282
12.5.2. Offshore cég és a magyar társasági jog 282
12.6. Az offshore társaság módosításának, megszűnésének
speciális esetei 283
XIII. fejezet Offshore társaság Magyarországon
(Külföldön tevékenységet végző társaság) 285
13.1. Az offshore társaság fogalma 285
13.2. Történeti visszatekintés 285
13.3. Gazdasági célok, külföldi tőkebefektetők 287
13.4. Adójogi feltételek 288
13.4.1. Az adókedvezmény feltételei 288
13.4.2. A feltételek értelmezése 289
13.4.3. A feltételek változása 292
13.5. Megalakulás 293
13.6. A belföldi székhelyű offshore társaság adózása 294
13.7. Megszűnés 295
13.8. A magyar offshore társaság az EU-ban 296
Harmadik rész
Egyéb formációk
XIV. fejezet A vízgazdálkodási társulat 299
14.1. Történeti bevezető 299
14.2. A vízgazdálkodási társulat fogalma, jogi természete 302
14.3. A vízgazdálkodási társulatok elhatárolása más, rokon természetű
jogalanyoktól 304
14.4. A vízgazdálkodási társulatok alapítása 305
14.5. A vízgazdálkodási társulat szervezete 307
14.5.1. A taggyűlés 307
14.5.2. Az intézőbizottság 309
14.5.3. Ellenőrző bizottság 310
14.5.4. A társulat elnöke 310
14.5.5. Közös szabályok 311
14.5.6. A társulat ügyvezetője 311
14.6. A társulat törvényességi felügyelete 311
14.7. A társulat vagyona, gazdálkodása 312
14.7.1. A társulat vagyona 312
14.7.2. A társulat gazdálkodása 314
14.8. A tag jogai, kötelezettségei 315
14.9. A tagsági viszony megszűnése 316
14.10. A társulatok megszűnése 317
14.11. A vízgazdálkodási társulatok érdekképviselete 319
XV. fejezet Az erdőbirtokossági társulat 321
15.1. Az erdőbirtokosságok történeti előzményei 321
15.2. Az erdőbirtokossági társulat törvényi szabályozásának
sajátossága 323
15.3. Az erdőbirtokossági társulat fogalma 323
15.4. Az erdőbirtokossági társulat keletkezése 326
15.4.1. Létesítő okiratok 327
15.4.1.1. Erdőbirtokossági társulat keletkezése
alapszabállyal 327
15.4.1.2. Erdőbirtokossági társulat keletkezése
szerződéssel 331
15.4.2. Előtársaság 331
15.4.3. Cégbejegyzés 334
15.4.3.1. Cégbejegyzési kérelem 334
15.4.3.2. A cégbejegyzési kérelem mellékletei 336
15.4.3.3. A cégbejegyzési kérelem benyújtása 336
15.4.4. Közzététel 337
15.5. Az erdőbirtokossági társulat vagyona 338
15.6. Az erdőbirtokossági társulat szervezete 338
15.6.1. Közgyűlés 338
15.6.2. Tisztségviselők 340
15.6.2.1. Elnök 340
15.6.2.2. Elnökség 340
15.6.2.3. Felügyelőbizottság 340
15.6.3. A tisztségviselők képviseleti joga 341
15.6.4. A tisztségviselők felelőssége 342
15.6.5. Összeférhetetlenségi szabályok 343
15.6.6. A tisztségviselői megbízatás megszűnése 344
15.7. A társulat belső jogviszonyai - a tagsági viszony 344
15.8. Az erdőbirtokossági társulatok törvényes működésének
biztosítékai 345
15.8.1. A cégbíróság törvényességi felügyelete 345
15.8.2. A társulat határozatainak bírósági felülvizsgálata 346
15.9. A társulat gazdálkodása 347
15.10. Az erdőbirtokossági társulat megszűnése 348
XVI. fejezet A vadásztársaság 349
16.1. A vadásztársaság szabályozásának története 349
16.2. A vadásztársaság fogalma, típusai 352
16.3. A vadásztársaság alapítása 354
16.4. A vadásztársaság szervezete 357
16.5. A tagsági viszony, a tag jogai és kötelezettségei 360
16.5.1 A tagsági viszony 360
16.5.2. A tag jogai, és kötelezettségei 361
16.6. A vadásztársaság vagyona és gazdálkodása 362
16.6.1. Vagyon 362
16.6.2. Gazdálkodás 363
16.7. A vadásztársaság törvényességi és egyéb felügyelete 364
16.8. A vadásztársaság megszűnése, vagyonának sorsa 365
16.9. A vadásztársaságokkal kapcsolatos bírósági peres eljárások 367
16.9.1 A vadásztársaság tagja által indított perek 367
16.9.2. Az ügyész által indított perek 369
16.9.3. Kártérítési perek 369
16.9.3.1. Vadkár 369
16.9.3.2. Vadászati kár 371
16.9.3.3. A vad elpusztításával okozott kár 371
16.9.4. Területi jogviták 371
Tárgymutató 373

Témakörök