Válogatott nemzetpolitikai írások

Fülszöveg

Bartha Miklós nemcsak a 19-20. század fordulóján, hanem napjainkig közírásunk egyik legnagyobb és leghatásosabb alakja. Fő műve az 1901-ben Kolozsváron megjelent Kazár földön című első magyar szociográfia. A szomszédos osztrák tartományból, Galíciából akadálytalanul Kárpátaljára beözönlött zsidóság - miként ő nevezet: "kazárok" - által végletekig megnyomorított és kiszipolyozott kárpátaljai rutén lakosság sorsát mutatja be igen szemléletesen, gyakran mesterkéletlen látásmóddal. A bevándorolt sokezres zsidóság ugyanis 500 és 1000% (!) közötti pénz-, ezen kívül bolt-, legelő-, felesmarha- és pálinkauzsorát vezette be, valamint mindenféle közvetítési sápokat.
Erdélyország sarjaként, Bartha Miklós 1848. november 14-én az udvarhelyszéki Rugonfalván született, és 1905. október 19-én hunyt el Budapesten, 57 évesen korában. A székelyudvarhelyi főgimnázumban érettségizett, ezt követően a budapesti tudományegyetem tanult, ahol 1872-ben jog- és államtudományi oklevelet szerzett. Két évig Udvarhelyszék első aljegyzője, majd 1873 és 1875, később 1881 és 1905 között függetlenségi párti politikusként a Magyar Országgyűlés képviselője. A magyar közjogi ellenzék egyik elismert vezére, aki beszédeiben és írásaiban főként közöt misztériumok megszűntetését, a vámunió felbontását, egy különálló magyar nemzeti nyelvű hadsereg felállítását, valamint önálló magyar külpolitika megteremtését szorgalmazta. lapjában, a kolozsvári Ellenzékben, cikksorozatban kezdeményezte az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE létrehozását, amely végül 1884. december 27-én alakult meg. Éles szemmel vette észre és tárta fel a nemzetre leselkedő belső s külső veszélyeket, a hazai nemzetiségek, különösen a románok elszakadási és durván magyarellenes törekvéseit. Vissza