| (Előszó) | 5 |
| A második kiadás felé | 7 |
| A harmadik kiadás felé | 9 |
| Gyermekkor és diákévek (1881-1898) | 13 |
| Gyermekkor | 13 |
| Zenei élmények a családi körben | |
| Hányatott diákévek | 18 |
| Siker Nagyszőlősön | |
| Rendszeres zenei tanulmányok Pozsonyban | 21 |
| Brahms és Dohnányi hatása | |
| Tanulóévek a Budapesti Zeneakadémián (1898-1903) | 32 |
| Thomán István gondoskodása | 32 |
| Ismerkedés Wagner műveivel | |
| Zeneszerzői tanácstalanság | 38 |
| Betegségek | |
| Zongoraművészi sikerek | 41 |
| Pártfogók, barátok | |
| Gruberné Sándor Emma | |
| Richard Strauss Zarathustrája | 44 |
| A heldenleben | |
| Új zeneszerzői tájékozódás | |
| A Négy zongoradarab és Szimfónia | |
| Az első nagy művek (1903-1905) | 50 |
| Patrióta lelkesedés, hazafiúi hitvallás | 50 |
| Egy évad Berlinben - Külföldi hangversenyek - A Kossuth-szimfónia | 55 |
| Külföldi hangversenyek | |
| A Kossuth-szimfónia | |
| Elmélyed munka Gerlicepusztán - A Rapszódia (op. 1) és az I. Szvit | 62 |
| A Rapszódia (op. 1) és az I. Szvit | |
| A népzene élménye (1905-1907) | 70 |
| Liszt kettős példája: új és magyar zenei stílus keresése | 70 |
| Párizsi élmények | 76 |
| Kudarc a zenei versenyen | |
| Kodály ösztönzése, az első népzenei gyűjtőutak | |
| Ismerkedés európai nagyvárosokkal és magyar falvakkal - Az első népdalkiáltvány | 83 |
| Az első népdalkirály | |
| "Nietzsche híve" | 94 |
| Világnézeti alkotói és személyes válság | |
| Új eszmények: a népzene, a paraszti világ és a természet | |
| A népzenei ihletés első nagy alkotói termése - A kékszakállú herceg vára (1907-1911) | 98 |
| Tanári kinevezés a Zeneakadémiára | 98 |
| A zenei folklór és Debussy zenéjének együttes tanulságai | |
| Újabb út a Liszt-művek megértéséhez | |
| A megelőző alkotókorszak lezárása: a II. Szvit | 107 |
| Hegedűverseny Geyer Stefinek | |
| Új hangú zongoraművek | |
| Az I. Vonósnégyes | |
| Dualisztikus művészi világkép: a romantikus műzenei örökség és a népzenei diatónia | |
| A szlovák és román népzenei gyűjtés kezdete | 120 |
| Hatása a műveken és Bartók társadalomszemléletén | |
| Az új magyar zene és a sajtó | |
| Kodály és Bartók szerzői estje | |
| A Waldbauer-kvartett | |
| A kékszakállú herceg vára - Balázs Béla a szövegíró - A téma és a zeneszerző - A zene rétegei, dramaturgiája, tonális szerkezete - Az Allegro barbaro | 133 |
| Balázs Béla, a szövegíró | |
| A téma és a zeneszerző | |
| A zene rétegei, dramaturgiája, tonális szerkezete | |
| Az Allegro barbaro | |
| Az elhallgatás évei - Népzenei gyűjtések, háborús gondok - A fából faragott királyfi (1911-1917) | 149 |
| Küzdelem az új zene megismertetéséért | 149 |
| Csalódás és visszavonulás | |
| A Négy zenekari darab | |
| Népzenei gyűjtések; a bihari és a máramarosi román gyűjtemény | |
| Politikai feszültség, meghiúsult népzenei tervek | 160 |
| A háború kitörése | |
| Gyűjtési és családi gondok | |
| Román és szlovák népzenei ösztönzés, kisebb népdalkompozíciók | 167 |
| A fából faragott királyfi | |
| Szöveg, drámai és szimfonikus építkezés | |
| Szvit zongorára (op. 14), dalok | |
| A II. Vonósnégyes | |
| Színpadi sikerek - A csodálatos mandarin (1917-1919) | 182 |
| A fából faragott királyfi bemutatója, sikere | 182 |
| Új művészi légkör a háború vége felé | |
| A kékszakállú herceg vára előadása | |
| Szerződés az Universal kiadóval | |
| A csodálatos mandarin | 194 |
| Lengyel Menyhért szövegkönyve, Bartók eszmei megoldása | |
| A mű zenei tipológiája, drámai szerkezete és zenei nyelvezete | |
| Bartók a Magyar Tanácsköztársaság zenei direktóriumában | |
| Nemzetközi sikerek, új alkotói megoldások (1919-1923) | 213 |
| Ellenforradalmi változások | 213 |
| Fegyelmi vizsgálat a Zeneművészeti Főiskolán | |
| Emigrációs tervek, tájékozódás Berlinben | |
| Hajsza Batók ellen a soviniszta sajtóban | 224 |
| Értő és konzervatív vélemények a Négy zenekari darab bemutatójáról | |
| Bartók Kodályról | |
| A népzenei és a korszerű műzenei nyelv új egysége felé: az Improvizációk | 237 |
| Boldog erdélyi hangversenykörutak, sikerek Angliában és Párizsban | 244 |
| A két Szonáta hegedűre és zongorára | |
| A zenei haladás híveinek nemzetközi szervezkedése | |
| A szlovák gyűjtemény | |
| A néptánc-finálék: új alkotói szemlélet, új művészi megoldás jelei | 253 |
| A Táncszvit, a "népek testvérisége" gondolat első nagyszabású zenei fogalmazása | |
| Szünet az alkotásban - Mozgalmas koncertprogram - Új alkotóperiódus nyitánya - Amerikai utazás (1923-1928) | 261 |
| Romániai elismerés | 261 |
| A zongoraművészi pálya kiteljesedése | |
| Zeneszerzői elkedvetlenedés | |
| Akadályok A csodálatos mandarin bemutatójának útjában | |
| Európa zenei arculata a háború után | 273 |
| Bartók magatartása és esztétikai nézetei | |
| A zongoraművek korszaknyitó sorozata | |
| A III. és IV. Vonósnégyes | |
| Az éjszaka zenéje | |
| A csodálatos mandarin újabb kalandjai | 302 |
| A budapesti bemutató halogatása, bemutató Kölnben | |
| Lassú elszigetelődés a hazai környezetben | |
| A III. Vonósnégyes sikere Philadelphiában | |
| Hangversenykörút az Egyesült Államokban | |
| Látogatás a Szovjetunióban - Az európai zene frontjai és Bartók - Kórusművek, a Cantata Profana (1928-1930) | 315 |
| Népszerű művek a pódiumnak | 315 |
| A népi verbunkos jelentkezése a Rapszódiában | |
| Hangversenyek és élmények a Szovjetunióban | 321 |
| A Bartók-tábor erősödése itthon | 329 |
| Művészetének fogadtatása a Szovjetunióban és Nyugaton | |
| A "folklorista" s az "avantgardista" Bartók szembeállítása | |
| A nemzetközi zeneélet hadállásai | |
| Szöveges, nyíltan politizáló művek Bartók művészetében a húszas évek végétől | 345 |
| Hitvallás a népek testvériségéről | |
| A Cantata Profana | 359 |
| A kolindák élménye | |
| Román-szlovák-magyar kantáta-triptichon terve | |
| Az exodus himnusza a Cantatában | |
| A mű zenei építkezése | |
| Nyomasztó politikai légkör - Nacionalista támadások kint és bent - Visszavonulás, gyűjtőút Törökországban - Népzenei írások, nagy művek (1931-1936) | 369 |
| A csodálatos mandarin bemutatója ismét meghiúsul | 369 |
| Bartók visszavonul a budapesti hangversenyélettől | |
| Támadások Romániában | |
| A szlovák gyűjtemény sorsa | |
| Népzenei feldolgozó munka a Tudományos Akadémián | 381 |
| Két jelentős népzenei tanulmány | |
| Törökországi gyűjtőút | |
| Nagy művek gyermekeknek: a 44 hegedűduó és a Mikrokozmosz | 389 |
| A II. Zongoraverseny és az V. Vonósnégyes, a Zene és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre | |
| Székfoglaló a Tudományos Akadémián | 412 |
| A Bartókk-művek felújítása az Operában, a Bartók-művek az erősödő kórusmozgalomban | |
| Bartók és a magyar haladó értelmiség | |
| Utolsó évek, utolsó művek Európában (1937-1940) | 426 |
| Rágalomhadjárat Bartók és Kodály ellen a klerikális sajtóban | 426 |
| Küzdelem a fasizmussal, aggodalom Magyarországért, Európáért | |
| A kéziratok mentése | |
| A Kontrasztok, a Hegedűverseny, a Divertimento és a VI. Vonósnéges | 435 |
| Emigrációs tervek | 446 |
| Hangversenykörúton az egyesült Államokban | |
| Búcsú Európától | |
| Emigrációban - Az életút és az alkotópálya vége (1940-1945) | 452 |
| Kalandos utazás | 452 |
| Letelepedés, lakásgondok | |
| Népzenei munka a Columbia-egyetemen | |
| A szerb-horvát gyűjtemény | |
| Súlyosodó betegség, munkaképtelenség | 461 |
| Baráti segítség, az ASCAP támogatása | |
| Kuszevickij megrendelése: a zenekari Concerto | |
| A Hegedűverseny világsikere | |
| Ashevill-i üdülés, a Szóló hegedűszonáta | |
| A Concerto bemutatása, sikere | 473 |
| Gyógyulás reménye | |
| A román népzenei gyűjtemény | |
| Hazai hírek a háború végén | |
| Aggodalom és honvágy | |
| Menuhin meghívása | 479 |
| Egészségi panaszok | |
| A III. Zongoraverseny; a Brácsaverseny vázlatai | |
| Hirtelen katasztrófa | |
| Függelék | 485 |
| Bartók Béla életének fontosabb eseményei időrendi áttekintésben | 487 |
| Bartók Béla művei | 501 |
| Ifjúkori kompozíciók (Denijs Dille jegyzéke alapján) | 501 |
| Érett kori kompozíciók | 506 |
| Írások (összeáll. Szőlősy András) | 543 |
| Diszkográfia (összeállította: Somfai László | 566 |
| Irodalom | 574 |
| Névmutató | 591 |
| Tárgymutató | 600 |