1.034.952
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyar Nyelvőr 1981. január-december
A Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizottságának folyóirata - 105. évfolyam 1-4. szám
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 512 oldal |
| Sorozatcím: | Magyar Nyelvőr |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Teljes évfolyam. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a műből:"Közigazgatásunk nyelvi arculatáról
Ez az áttekintés eredetileg záró résztanulmánynak született. „Közigazgatás és közönség érintkezésének hangja - és visszhangja" címen... Tovább
Előszó
Részlet a műből:"Közigazgatásunk nyelvi arculatáról
Ez az áttekintés eredetileg záró résztanulmánynak született. „Közigazgatás és közönség érintkezésének hangja - és visszhangja" címen kezdtünk kutatást 1973-ban, és folytattuk 1976-ig. A tanulmány záró, mert kerek helyzetképet igyekszik adni; de részleges, mert a kutatás csak az érintkezés „hangjának" vizsgálatára volt kiterjeszthető, a fogadtatásnak - azaz a „visszhangnak" - részletező felmérése a továbbiakra maradt. - Maga az itt jelzett kutatási téma része volt az 1 21 03 jelzetű, „A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata" című OTTKT főiránynak. S úgy gondoljuk: a feldolgozott anyag alap lehet majd egy „Közigazgatási fogalmazási tanácsadó" elkészítéséhez is. Itt és a továbbiakban - a főirány eredeti címéhez is ragaszkodva - „közigazgatás" kifejezést használunk az azóta divatba jött „államigazgatás" megjelöléssel szemben. Választásunknak nemcsak nyelvi, hanem - sőt: elsősorban - szemléleti alapja van. A „közigazgatás" összetett szónak „köz-" előtagja kevésbé von határt „igazgató" és „igazgatott" közé, mint az „államigazgatás" összetételé. Jelentésfejlődése akár odáig elkísérheti az igazgatás fejlődését, ahol majd már nemcsak a „köz"-t igazgatják, hanem a „köz" igazgat; ahol „igazgató" és „igazgatott" között elmosódnak a határok - természetesen a nyelviek-nyelvhasználatiak is. E feldolgozásunk forrásául a következők szolgáltak:
a) egy városi tanács igazgatási és ipari osztályának kimenő iratai (határozati és indokolási részek);
b) egy városi-kerületi tanácsi hivatal kimenő iratai;
c) egy nagyközségi tanács kimenő iratai;
d) egy irat- és nyomtatvány-mintatár eredeti kézirata (hivatal és ügyfél számára készült minták vegyesen);
e) az előbb jelzett irat- és nyomtatvány-mintatárnak egy nyelvész munkaközösség által átdolgozott anyaga;
f) egyéb források (pl. a városi egészségügyi és mezőgazdasági-élelmezési osztály iratai).
Közigazgatás és közönség érintkezése túlnyomó részben írásos formában zajlik. Az írott formának a beszélthez képest kettős előnye van;
a) lényegesen nagyobb a térbeli hatóköre, s így eljut a távollevőkhöz is;
b) maradandó, tárolható, visszaidézhető.
- Van azonban egy harmadik jellemzője is: hogy faraghatóbb, csiszolhatóbb, kerekebbre formálhatóbb az élőszónál. Ez viszont nemcsak előnye az írott változatnak, hanem ugyanannyira veszélye is. A szóbeli érintkezésnél a címzett, a beszédpartner, természetesen jelen van, s így menet közben is visszajelezhet; az írott forma címzettje viszont, az olvasó, ki van szolgáltatva a nélküle - s gyakran rá való tekintet nélkül - rögzített szövegnek. Azt mondhatjuk: a beszédpartner a szöveg formálódásának aktív tényezője, befolyásolója; az olvasó viszont a kész szöveggel szemben - ami annak megformálását illeti - már passzív tényező, tehetetlen. Pedig a szöveg kapocs - illetőleg az kellene, hogy legyen - a megfogalmazója és az olvasója között; vagy még inkább: lánc, amely úgy köti össze őket, hogy szemei együtt egészet alkotnak, egymásba kapaszkodnak, de egyenként, önmagukban is megszerkesztettek, részértékükben kerekre zártak; azaz viszonylag önálló részei - bár részei - a belőlük formálódó egésznek. - Ezért feldolgozásunk - túllépve a szokásos "szemelgető" módszeren - az egyes forráscsoportokat egészükben és egészként igyekezett elemzés alá venni; azaz nemcsak a bennük felhasznált nyelvi elemeket s az ezekből egybeszerkesztett kisebb egységeket (szerkezeteket és mondatokat) vizsgáltuk, hanem a szöveget is a maga sajátos kétarcúságában: mint művet (szerkesztményt) és mint működést (a kapcsolatteremtésre hivatott tényezőt). Vissza
Tartalom
1. számNyelvművelés
Deme László: Közigazgatásunk nyelvi arculatáról 1
Tóth Imre: Még egyszer a legszebb magyar nevekről 10
Pomogáts Béla: Kommunikációs zavar a költészetben? 26
Vita
I. Gallasy Magdolna: „Közismert"-e? 29
Kálmán Endre: Egy magyartalanság ellen - de hogyan? 37
Tiszamarti Antal: Kiegészítés a „tötö" nyelv történetéhez 40
Íróink nyelve
Bakos József: A kérdőjelek poétikája 41
Fábián Pál: A csehszlovákiai magyar széppróza nyelvi arculata 46
Kovács Éva: Adalékok Petőfi ö-zéséhez 54
Tagai Imre: Ady Endre: Az eltévedt lovas 59
Nyelv és iskola
Kálmán Béla: Rokon nyelvi ismeretek a középiskolában 69
D. Mátai Mária: A történeti szemlélet az anyanyelvi oktatásban 75
Szó- és szólásmagyarázatok
Mező András: Fele 88
K. Palló Margit: Koldus - Börtön 92
Sasvári László: Metabizánci - Cerkó - Mocsonyi-Popovics 94
Kiss Lajos: Szilágysági hegynevek 97
Bakos Ferenc: Summár 'erdőőr' és többszörös átvételű társai 101
2. szám
Nyelvművelés
Bartók Béla: A nyelveket tanuló Bartók Béla 129
Rácz Endre: Az állítmány egyeztetése a mennyiségjelzős alannyal a mondategység határán túl 134
Deme László: Közigazgatási szövegek szerkezeti mutatói 145
Fábián Pál: Hogyan írjuk a márkaneveket? 155
Sámbokréthy Péter: A tagolva kapcsolás mint mondatfonetikai eszköz 159
Zilahi Lajos: Csujogatás, nóta, banda 162
Vita
Tompa József: Anyanyelvünk védelmében 165
Molnár Zoltán Miklós: Adalékok a „tötö" megítéléséhez 180
Íróink nyelve
Büky László: Egy szókép világa Füst Milán költői nyelvében 185
Nyelv és iskola
Benkő Loránd: Anyanyelvi nevelésünk néhány kérdéséről 194
Nagy Ferenc: A szaknyelv a szakközépiskolai anyanyelvi nevelésben 201
Nyelvjárásaink
Achs Károlyné: Magyar nyelvtudósok az Ormánysági Szótár születésénél 207
3. szám
Nyelvművelés
J. Soltész Katalin: A népnevek jelentésviszonyairól 257
Deme László: Közigazgatási fogalmazásunk minőségi jellemzői 267
Ágoston Mihály: Gondolatok és észrevételek Fábián Pálnak A különírás és az egybeírás c. tanulmányáról 278
Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről 286
Mészáros István: Magyar szólások és közmondások egy 1750-i frazeológiai tankönyvben 292
Íróink nyelve
Merényi Oszkár: Néhány nyelvészeti megjegyzés a Berzsenyi-életmű kiadásához 303
Boros Mária: Szabó Lőrinc: így semmisülsz meg 309
Nyelv és iskola
Sebestyén Árpád: ,,A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése" témakör
tantervi helyzetéről 319
Ruzsiczky Éva: A Magyar Szinonimaszótár az iskolai anyanyelvi nevelés szolgálatában 328
A nyelvtudomány műhelyéből
Bozgonyiné Molnár Emma: A szólások grammatikai tulajdonságai 339
BratinJca József: Tinódi mozgást jelentő igéinek szemantikai viszonyai 348
Szó- és szólásmagyarázatok
Kiss Lajos: Szilágysági helységnevek 354
Takács Lajos: Kenyeres verem 361
K. Palló Margit: Írmag 363
Légrádi Imre: * Mon 364
4. szám
Nyelvművelés
Ruzsiczky Éva: Kazinczy öröksége 385
Rácz Endre: Egy új összegezés nyelvművelésünk történetéről és főbb kérdéseiről 396
Deme László: A közigazgatási irat mint közlemény 406
Kis Ádám: A különírás és egybeírás kérdéséhez 415
Kiss Emília: Abnormális helyesírási sajátosságok 417
Íróink nyelve
Molnár Zoltán Miklós: A stílus- és képvizsgálatról 421
Nyelv és iskola
Bencédy József: Nyelvhelyesség, nyelvművelés az iskolában 433
Vü N goc Can: A helyhatározók tanítása vietnami tanulóknak 440
A nyelvtudomány műhelyéből
Fábricz Károly: Az -e partikula 447
Heltai Pál: Poliszémia a terminológiában 451
Nyelvjárásaink
Szabó József: A mondatterjedelem vizsgálata nyelvjárási szövegekben 465
Szó- és szólásmagyarázatok
Takács Lajos: ,,Fejszéjeket beitták..." 476
Reuter Camillo: Sikota 478
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.