Előszó
Atyám - e mű szerzője - 78 éves volt, amikor kiütötte kezéből a tollat a halál. Örökségként hagyta rám, hogy Rákoskeresztúr történetét, egész életének gyümölcsét és fáradalmát, mentsem meg az...
Tovább
Előszó
Atyám - e mű szerzője - 78 éves volt, amikor kiütötte kezéből a tollat a halál. Örökségként hagyta rám, hogy Rákoskeresztúr történetét, egész életének gyümölcsét és fáradalmát, mentsem meg az utókor számára és jelentessem meg könyvalakban. Valóban egész munkás életének terméke fekszik az olvasó előtt, mert az anyag gyűjtéséhez és a források felkutatásához kezdő tanár korában, 1910-ben kezdett és az előszót - amint ezt a szöveg is igazolja -, valamint az első fejezeteket 1960. évben, 78 éves korában öntötte végleges formába.
E tárgy lehető legjobb feldolgozása volt élete célja: szülőföldjének, a „hazai rögnek" történetét úgy megírni, amint azt előtte senki sem tette. Ez volt munkája és szórakozása! Semmi fáradságtól sem riadt vissza. Kutatott az Országos Levéltár okleveleiben, Pest megye Levéltárának latin nyelvű jegyzőkönyveiben, a környék községeinek (Rákoscsaba, Cinkota, Ecser) egyházi irataiban (História Domusában és canonica visitationalis jegyzőkönyveiben) és anyakönyveiben, a politikai község (t. i. Rákoskeresztúr) akkor még létező, régi latin és német nyelvű irataiban, továbbá a Podmaniczky család szlovák nyelvű gazdasági feljegyzéseiben, amelyet a véletlen juttatott kezébe és amely forrásanyagból becses adatokat gyűjtött Rákoskeresztúr történetére vonatkozóan. Lemásolta és így megmentette a község, azóta már elpusztult és 1770. évből való Urbáriumát, a keresztúri német község 1779- 1782. éveire vonatkozó pénztárkönyvét és nagy öröme telt abban, ha egy-egy újabb adattal gazdagíthatta a már addig összegyűjtött anyagát.
Óriási forrásanyag gyűlt egybe, amíg e kötet elkészült, hiszen az országos jellegű történelmi munkákat is áttanulmányozta és jegyzetelte abból a szempontból, hogy nincs-e bennük Rákoskeresztúrra vonatkozó megjegyzés vagy utalás. Így került ebbe az anyagba Evlia Cselebi török világutazó rövid kis megjegyzése Rákoskeresztúrról, 1665. évből, vagy Körösztös község neve arab írásjegyekkel írtan. A nagy számú jegyzet némi bepillantást nyújt ehhez, de talán még nagyobb azoknak az áttanulmányozott műveknek és levéltári anyagnak a száma, amely nem árult el semmit Rákoskeresztúr régmúlt történetéről.
Vissza