Batsányi Párizsban

Előszó

Részlet a könyvből:

Az 1809. év fordulópontot jelent a Batsányi házaspár életében. Eddigi nyugodt életük felbomlik, Batsányinak menekülnie kell Bécsből. A kivonuló francia sereggel Párizsba szökik és ezzel életének új, keserves fejezete kezdődik. Feleségétől távol, idegenek között, reményeiben csalódva, anyagi gondokkal és nehézségekkel küzdve tengeti életét, míg feleségét a bécsi titkos rendőrség kémei veszik körül és figyelik lépéseit. A bécsi rendőrség jelentésein kívül csak levelezésük derít fényt ebben az időben folytatott életmódjukra. Levelezésük első korszaka 1805-ben házasságkötésükkel lezárult, második periódusa 1809. november 19-én, Batsányi szökése napján kezdődik.
Hogy miért kellett Batsányinak olyan hirtelen menekülnie Bécsből, arra nézve már a kortársak különböző találgatásokba bocsátkoztak. Távozása a rágalmak és pletykák áradatának zsilipjét nyitotta meg. Az általános hit az volt, hogy Batsányi fordította le Napoleonnak a magyarokhoz intézett híres kiáltványát és emiatt kellett szöknie. Voltak, akik azzal gyanúsították, hogy a „Nobilis Hungarus ad Hungaros" című röpiratnak is ő a szerzője. Ez a röpirat lázító hangja mellett felségsértő kifejezéseket: is tartalmazott, természetes tehát, hogy a rendőrség mindent megtett a szerző felkutatására. A kortársak véleményét fejezi ki Kazinczy 1810. február 26-án Cserey Farkashoz intézett levelében. Röviden elbeszéli Batsányi élettörténetét és személyes ellenszenvéből magyarázható epés megjegyzésiekkel fűszerezve terjeszti a hírt Batsányi szökéséről. Vissza