Battonya

Fülszöveg

Ma város, Magyarország, illetve Békés megye délkeleti, román határszéli részén fekszik. 1945-től 1950-ig járási székhely volt, és Csanád vármegyéhez tartozott. A település a Békés-csanádi magasabb fekvésű löszhát területen alakult ki, az egész terület sík, kelettől, nyugat felé lejt. Talaja igen jó minőségű, humuszban gazdag, ezért mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas. Lakói magyarok, szerbek, románok, cigányok, vallásuk szerint római katolikusok, görögkeletiek, görög katolikusok, reformátusok, evangélikusok. Kora-Árpádkori település, de fejlődése a XVIII. sz. második felétől gyorsul fel. Rendkívül gazdag a gazdasági és társadalomtörténete. A település mai elrendezését 1808-ban bécsi mérnökök tervezték. Városunk történetének kezdetei a honfoglalás előttre nyúlnak vissza, a kőkortól kezdve lakott hely volt. Ennek bizonyítékául szolgálnak a település határában feltárt neolit lakótelepek, illetve a nagy kiterjedésű bronzkori temető. A település első írásos említése 1340-ből származik. A XV. század közepén, a mai város területén öt település volt Jórészük Hunyadi János tulajdonában állt, majd a terület a nagylaki Jaksity család birtokába került, akik i a vitézeikkel és azok családtagjaival népesítették be. Battonyán a XV. században kizárólag magyarok laktak. 1514-ben Dózsa György keresztes serege e hely közvetlen közelében vonult el. 1529-ben és 1555-ben török martalócok törtek be a területre, s a település 120 esztendőre az oszmán félhold uralma alá került Az 1640-es esztendőkben Ali török alajbég szerbeket telepített ide. 1689-ben III. Csarnojevics Arzén - ipeki pátriárka - által vezetett és sikertelenül végződött török elleni fegyveres felkelés után a településen újabb szerb | menekültek telepedtek le. A lakosság számának ismételt növekedése 1780-tól kezdődött, amikor románok vándoroltak be, illetve Pest megyéből magyarok költöztek ide. 1850 tájékán kis számban szlovákok is letelepedtek. A jó termőhelyi adottságoknak köszönhetően a lakosság megélhetési forrása a XVIII. századi állattartásról a; gabonatermesztés irányába tolódott el, s ennek következtében a lakosság létszáma is erőteljesen növekedett, j Battonya felvirágzásában valószínűleg közrejátszott az a körülmény is, hogy a település a Pest-Arad között húzódó fontos kereskedelmi útvonalon feküdt, s az itt elő-! állított termékek kedvező értékesítési lehetősége a lakosság gazdagodását segítette elő. 1788-tól postahivatal, 1800-ban már vámőrséggel együtt pénzügyőrség is működött a településen. . 1839-ben Battonya mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott, s ez újabb lendületet adott a további fejlődéshez. Vissza