Beás nyelvtan

Tartalom

1. Bevezetés 9
1.1. A beás nyelvről 9
1.2. A beás írásról 11
2. Hangtan 13
2.1. A hangkészlet 14
2.1.1. A mássalhangzórendszer 14
2.1.2. A magánhangzórendszer 15
2.2. Váltakozások 16
2.2.1. Mássalhangzó-váltakozások 16
2.2.2. A w váltakozásai 18
2.3. Magánhangzó-váltakozások 18
2.3.1. Hangsúlyos magánhangzók váltakozásai 18
2.3.2. Gyengülés hangsúlytalan szótagban 19
2.3.3. Előlképzett, zártabb hangsúlytalan magánhangzó lágy mássalhangzó előtt 19
2.3.4. Szandhi-jelenségek 19
2.4. A hangsúly 21
2.5. Fonotaktika 21
2.5.1. Mássalhangzók és magánhangzók kapcsolatai 21
2.5.2. Magánhangzó-kapcsolatok 22
2.5.3. Mássalhangzó-kapcsolatok előfordulása 22
3. A névszóalakok szerkezete 25
3.1. A névszók alakjai 25
3.2. A névszói tövek fajtái 26
3.3. A többes szám 26
3.3.1. Többes szám palatalizációval 26
3.3.2. Többes szám -e toldalékkal 30
3.3.3. Egyéb többes számú alakok 31
3.3.4. Megszólító esetű alakok 33
3.4. Végartikulusos alakok 33
3.4.1. Közelségre érzéketlen határozott alakok 34
3.4.2. A közelre mutató határozott alakok 36
3.4.3. A távolra mutató határozott alakok 37
3.4.4. Általános tudnivaló a közelségre érzékeny alakokról 39
3.5. A melléknevek 39
4. Az igealakok szerkezete 41
4.1. Az igék személyragozott alakjai 41
4.2. Az igetövek típusai 42
4.3. Jelen idejű alakok 45
4.3.1. E1 45
4.3.2. E2 48
4.3.3. E/T3 és T1/2 49
4.4. A folyamatos múlt 53
4.5. A kötőmód 53
4.6. Felszólító alakok 56
4.7. A nem ragozott igealakok 58
4.7.1. Az infinitívusz és a particípium 58
4.7.2. A gerundium 63
5. Egyéb szóalakok 65
5.1. Szóképzés 65
5.1.1. Az egyetlen termékeny képző 65
5.1.2. Nem termékeny képzők 65
5.2. Névmások 68
5.2.1. Személyes névmások 68
5.2.2. Birtokos névmások 70
5.3. Determinánsok 70
5.3.1. Mutató determinánsok 70
5.3.2. Határozatlan determinánsok 71
5.4. Egyéb zárt szóosztályok 73
5.4.1. Határozószók, mondatszók 73
5.4.2. Nevezetes időpontok, időszakok nevei 74
5.4.3. Keresztnevek, helységnevek 75
6. Névszói szerkezetek 77
6.1. Determinánsok és határozottság 77
6.1.1. A határozott névszói szerkezetek használata 77
6.1.2. A mutató determináns használata 77
6.1.3. Mennyiségjelölős szerkezetek 78
6.1.4. Tulajdonnevek határozottsága 78
6.2. Melléknévi módosítók 79
6.2.1. A módosítót tartalmazó névszói szerkezet szórendje 79
6.2.2. A melléknévi módosító egyeztetése 79
6.2.3. Módosítás határozott névszói szerkezetben 79
6.2.4. Viszonyító módosítás 80
6.3. Birtokos szerkezetek 81
6.3.1. A birtokos szerkezetek felépítése 81
6.3.2. Szerkezetek birtokos névmásokkal . . . 81
7. Igés szerkezetek 83
7.1. Összetett igealakok 83
7.1.1. Az összetett múlt idő 83
7.1.2. Jövő idő 84
7.1.3. Feltételes mód 84
7.1.4. Passzív alakok 85
7.1.5. Tagadott igealakok 85
7.1.6. Összetett állítmányok 86
7.1.7. Ragozott igealakok simuló névmásokkal 86
7.2. Igei bővítmény- és vonzattípusok 88
7.2.1. Az ágens-ige viszony 89
7.2.2. A téma-ige viszony 100
7.2.3. Időjárás-igék 100
7.2.4. Állapotok, tulajdonságok 100
7.2.5. Nem tudatos, de dinamikus esemény 102
7.2.6. Az experiens-ige viszony 104
7.2.7. Az ok kifejezése 105
7.2.8. Általános körülmények kifejezése 105
7.3. Elöljárós szerkezetek 106
7.3.1. A névszói alaptag által meghatározott elöljárószók 106
7.3.2. A tárgyeset kifejezése elöljárószóval 108
7.3.3. Határozó szerepű szerkezetek 108
7.3.4. Elöljárós szerkezet névszói szerkezet módosítójaként 109
7.3.5. Particípiumos szerkezetek 110
7.4. Összetett bővítmények 110
8. Mondatminták 111
8.1. Egyszerű mondattípusok 111
8.2. Kérdő mondatok 112
8.2.1. Kiegészítendő kérdések 112
8.2.2. Eldöntendő kérdések 112
8.3. Összehasonlító szerkezetek 113
8.3.1. Egyformának minősítés 113
8.3.2. Különbözőnek minősítés 113
8.3.3. Egyéb összehasonlítások 114
8.4. Vonatkozó mellékmondatok 115
8.5. Egyéb mondatbevezetők 115
8.5.1. Kötőmódos szerkezetek 115
8.5.2. Feltételes mondatok 116
8.5.3. Egyéb mondatbevezetős szerkezetek 117
8.6. Formulák 120
Irodalom 121
Tárgymutató 123

Témakörök