| Bevezetés | 5 |
| BEAVATÁS (A. L.) | 9 |
| Bevezetés - célok - eszközök | 9 |
| Mi az a beavatás? - mottók, idézetek, versek | 11 |
| Szemelvények | 12 |
| Kosztolányi Dezső: A kulcs | 16 |
| A kulcs olvasása | 16 |
| Mit csinálunk, amikor olvasunk? | 17 |
| A kulcs értelmezése | 18 |
| Értelmezési modellek | 22 |
| Az elbeszélés kritikája | 36 |
| Az elbeszélői nézőpont (Ki beszél, ki lát és ki értékel?) | 36 |
| Ernest Hemingway: Indián tábor | 39 |
| Párhuzamok A kulcs és az Indián tábor között | 41 |
| Sánta Ferenc: Emberavatás | 41 |
| Az Emberavatás olvasása | 41 |
| Az Emberavatás értelmezése | 42 |
| Az Emberavatás mint ellentétpárok rendszere | 43 |
| Elemezd a novellát mint problémamegoldást! | 44 |
| Elemezd a novellát mint értékállapot-változást! | 44 |
| Az Emberavatás kritikája | 45 |
| Kitérő: Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember; Tamási Áron: Harmat és vér | 46 |
| Vámos Miklós: Az ember dolgozni kezd | 48 |
| Az ember dolgozni kezd olvasása | 48 |
| Az ember dolgozni kezd értelmezése | 49 |
| Az ember dolgozni kezd mint ellentétpárok rendszere | 50 |
| Beilleszkedés, a csoport alakulása | 51 |
| Az ember dolgozni kezd kritikája | 52 |
| Szocializáció és szerepek | 53 |
| Esterházy Péter: Pápai vizeken ne kalózkodj! | 54 |
| A Pápai vizeken ne kalózkodj! olvasása | 54 |
| Az elbeszélés értelmezése | 55 |
| Sylvia Plath: Beavatás | 56 |
| A Beavatás olvasása | 57 |
| A Beavatás értelmezése | 57 |
| A Beavatás kritikája | 58 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 59 |
| NEVETŐ IRODALOM - A KOMIKUM FORRÁSAI ÉS VÁLTOZATAI (A. L.) | |
| A vicctől a groteszk novelláig | 61 |
| Min nevetünk? | 61 |
| Karinthy Frigyes: Magyarázom a bizonyítványom | 61 |
| Nagy Lajos: A sas | 61 |
| A nevetés hatalma | 62 |
| A komikum forrásai - komikumelméletek | 65 |
| A vicc technikája | 72 |
| A komikum változatai - humor, szatíra, irónia, groteszk | 75 |
| Humor és szatíra | 75 |
| Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel | 75 |
| Czakó Gábor: A tudás öröklése | 76 |
| A szatíra és a humor jellemzői (részösszefoglalás) | 77 |
| Az irónia | 77 |
| Humor, szatíra, irónia és ötvözetük | 78 |
| A groteszk | 79 |
| Örkény István: Hogylétemről | 79 |
| Örkény István: In memoriam dr. K. H. G. | 81 |
| Örkény István: Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók | 82 |
| Örkény István: Az óbudai ikrek | 84 |
| A komikum műfajai | 86 |
| A komédia | 87 |
| A dráma műneme | 87 |
| Komédiatípusok | 89 |
| Plautus: A hetvenkedő katona | 91 |
| A darab szerkezete | 91 |
| Szereplők és szerepkörök | 94 |
| Komikus hős - komikus hiba | 95 |
| A darab és a mai olvasó | 96 |
| Tervezd meg - játszd el! | 97 |
| Moliére: A fösvény | 97 |
| A komikus hiba | 97 |
| Jellemek és szerepkörök | 98 |
| A commedia dell'arte | 99 |
| Cselekmény és szerkezet | 99 |
| A fösvény jelentése a változó időben - a horizont-összeolvadás jelensége | 102 |
| Az elváráshorizont | 103 |
| Négy értelmezés | 104 |
| Tervezd meg - játsszátok el! | 106 |
| Beaumarchais: Figaro házassága | 106 |
| A cselvígjáték új alakváltozata | 107 |
| Jellemek és tanulságok | 108 |
| A cselekményről röviden | 109 |
| Összefoglalás | 111 |
| EPOSZ ÉS KOMIKUS EPOSZ (P. K.) | 113 |
| Az eposz | 113 |
| Mítoszok - mitológia | 114 |
| Az Iliász | 114 |
| Az eposzi kellékek | 116 |
| Kor és közönség | 118 |
| Egy kis verstan (1) | 119 |
| A ritmus kötöttsége | 120 |
| Időmértékes verselés | 120 |
| Az Odüsszeia | 121 |
| Odüsszeusz kalandjai (az Odüsszeia 9-12. éneke) | 123 |
| Az Iliász és az Odüsszeia | 126 |
| Az Aeneis | 128 |
| Az eposzi hagyomány | 131 |
| "Naiv eposzunk" | 134 |
| A komikus eposz | 136 |
| Az eposzi kellékek komikus átformálása | 136 |
| A helység kalapácsa | 137 |
| A mű keletkezése | 137 |
| Egy "védett műfaj" paródiája | 138 |
| Hogyan olvasunk paródiát? | 139 |
| Eposzparódia | 141 |
| A kelléke | 142 |
| A helység kalapácsának verselése | 145 |
| Stílusparódia | 148 |
| A stílusparódia eszközei | 149 |
| A helység kalapácsa és a Zalán futása | 153 |
| Komikum és ítélkezés | 154 |
| A helység kalapácsa fogadtatása | 154 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 161 |
| PETŐFI-DALOK NYOMÁBAN (P. K.) | |
| Lírai önarckép és ars poetica | 164 |
| A természet vadvirága (1844) | 164 |
| Egy Petőfi-portré születése | 165 |
| Dalaim (1846) | 169 |
| A dal változatai | 170 |
| Bordalok | 170 |
| A borozó, Disznótorban (1842) | 171 |
| Népdalok | 175 |
| Befordúltam a konyhára... (1843) | 177 |
| Fa leszek, ha... (1845) | 180 |
| Népdal, helyzetdal, alakrajz, életkép | 181 |
| Fürdik a holdvilág... (1844) | 182 |
| Megy a juhász a szamáron... (1844) | 183 |
| Téli világ (1845) | 184 |
| Itt van az ősz, itt van újra... (1848) | 186 |
| Egy kis verstan (2) | 188 |
| AZ ANEKDOTÁTÓL AZ ANEKDOTIKUS REGÉNYIG (A. L.) | 193 |
| Az anekdota | 193 |
| Családi és iskolai anekdoták - anekdotamesélő verseny | 195 |
| Az anekdota "életmódja" | 195 |
| Hogyan mondunk el egy történetet? | 196 |
| Anekdotikus hagyomány a magyar epikában | 199 |
| Esterházy Péter játéka az anekdotikus hagyománnyal | 200 |
| Az anekdotikus hagyomány és a magyar társadalomfejlődés | 202 |
| Anekdotikus novellák | 205 |
| Néhány szó Mikszáthról | 205 |
| A néhai bárány | 205 |
| Mikszáth Kálmán: Ne nyitogassuk a történelmet | 207 |
| Mikszáth Kálmán: A gavallérok | 208 |
| Beavatatlan elbeszélő - beavatott szerző és olvasó | 209 |
| A novella szerkezete - az anekdotikus jellemzés | 210 |
| Az elbeszélés tempója | 210 |
| A látszatok rendszere és a látszatvilág rései | 211 |
| Nosztalgia vagy ítélkezés - humor vagy szatíra: az elbeszélő értékbizonytalansága | 211 |
| A gavallérok értelmezésének összefoglalása | 212 |
| Két Móra-novella (A gyevi törvény, Tápéi diplomaták) | 215 |
| Három Krúdy-novella (Egy jeles mulattatóról, A legnagyobb bolond, Jellegzetes úriember keresztanyám falujából) | 217 |
| Két Kosztolányi-novella (Április bolondja - az Esti Kornél tizedik fejezete) | 221 |
| Nyitott epilógus | 222 |
| Anekdotikus regények | 222 |
| Jókai Mór: Az új földesúr (1862) | 225 |
| A passzív ellenállás és a honosodás regénye - a vezéreszmék és a szereplők rendszere | 226 |
| A cselekményszövés bravúrjai | 227 |
| A regény egységét biztosító legfontosabb tényező: a humor | 233 |
| Az új földesúr értelmezése és értékelése a változó időben | 234 |
| Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője | 240 |
| Előzetes feladatok a Szent Péter esernyőjének olvasásához | 241 |
| Az elbeszélői önkény - nézőpontok és idősíkok | 241 |
| A legenda - egy rész a nagyító alatt | 242 |
| A regény időszerkezete | 243 |
| Előreutalások és késleltetések | 244 |
| Legendák és hiedelmek | 245 |
| Idill és irónia | 246 |
| Összefoglalás | 248 |
| MAGYAR ÓDÁK (P. K.) | 251 |
| Egy kis műfajelmélet | 251 |
| Egy kis műfajtörténet | 253 |
| Egy magyar vers 1589-ből (Balassi Bálint: Egy katonaének) | 255 |
| Az Egy katonaének értelmezése | 255 |
| Alkalmazás és kritika | 257 |
| Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) | 258 |
| A magyarokhoz értelmezése | 259 |
| Alkalmazás és kritika | 263 |
| Egy konvenció születése | 264 |
| A közösségi óda változatai a reformkorban | 265 |
| Kölcsey Ferenc: Himnusz (A magyar nép zivataros századaiból) | 265 |
| Vörösmarty Mihály: Szózat | 267 |
| A Szózat korabeli fogadtatása | 268 |
| Petőfi Sándor: Nemzeti dal | 269 |
| Alkalmazás és kritika | 271 |
| Egy összevetés - Kölcsey: Zrínyi dala | 272 |
| Egy konvenció változásai | 277 |
| A nemzeti óda újjászületése Arany költészetében | 278 |
| Rendületlenül (1860) | 281 |
| Magányban (1861) | 283 |
| A Magányban értelmezése | 283 |
| Alkalmazás és kritika | 287 |
| Az óda megújítása a XX. században | 290 |
| Szellemi háttér | 290 |
| Az ember kultusza | 292 |
| A technika kultusza | 293 |
| Kosztolányi Dezső: Marcus Aurelius | 295 |
| A Marcus Aurelius olvasása | 295 |
| A Marcus Aurelius értelmezése | 299 |
| A példa időszerűsége | 302 |
| Mű és közönség | 304 |
| József Attila: A város peremén | 309 |
| A város peremén értelmezése | 310 |
| Alkalmazás és kritika | 320 |
| Kitekintés | 324 |
| Összefoglaló kérdések és feladatok | 327 |
| ANAKREÓN FELTÁMADÁSAI (A. L.) | 329 |
| Keresztény anakreontika | 338 |
| HORATIUS NOSTER - A MI HORATIUSAINK (A. L.) | 343 |
| Szerzők párbeszéde | 343 |
| Petri György: Horatiusi - első megközelítés | 344 |
| Horatius: Thaliarchushoz - Berzsenyi Dániel: Horác | 345 |
| Thaliarchushoz | 346 |
| Horác | 348 |
| Arany középszer - a külvilághoz, a változáshoz való viszony | 350 |
| Licinius Murenához | 351 |
| A sztoicizmus | 352 |
| Berzsenyi: A megelégedés | 354 |
| Berzsenyi Dániel: Osztályrészem - három olvasatban | 355 |
| Első olvasat - előrehaladás a versben | 356 |
| Második olvasat - értelmező megértés, visszatekintő magyarázat | 360 |
| Harmadik olvasat - a vers jelentése a változó időben | 363 |
| Petri György: Horatiusi - második megközelítés, a vers értelmezése | 368 |
| Néhány szó Horatiusról és koráról | 368 |
| Horatius a csikkes váróteremben | 369 |
| Utalás és kontraszt - a motívumok deformálása | 372 |
| Összegzés | 376 |
| AZ EMBER ÉS ÖNMAGA - A SZEMÉLYISÉG NYOMÁBAN | 377 |
| A személyiség | 378 |
| A Kétlelkű ember | 381 |
| Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (Első fejezet) | 381 |
| Az Esti Kornél értelmezése | 382 |
| Alkalmazás és kritika | 387 |
| Kitérő: egy összevetés (Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat) | 389 |
| Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel | 393 |
| A Találkozás egy fiatalemberrel olvasása | 395 |
| Az Esti Kornél első fejezete és a Találkozás egy fiatalemberrel | 395 |
| Az elbeszélés kritikája | 396 |
| Inkognitó, átváltozás, szerepcsere | 397 |
| Hauff: A gólyakalifa | 399 |
| Karinthy Frigyes: Harun al Rasid utolsó kalandjai | 400 |
| A Harun al Rasid értelmezése | 400 |
| A Harun al Rasid kritikája | 402 |
| Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs Szürkénél | 402 |
| Az Utolsó szivar... olvasása | 403 |
| Az Utolsó szivar... értelmezése | 404 |
| Az Utolsó szivar... kritikája | 409 |
Folytatás Microsoft-tal