Fülszöveg
Ez a könyv a valóságról szól Egy valóságról Arról hogyan lehet túljutni az élet akár nagyon nehéz indulásán, hogyan lehet magunkévá tenni az innen-onnan összeszedhető szép életmintákat, és felvállalni sérülékenységünket egy biztonságot adó szeretetkapcsolathan. Vendégségbe hívom az olvasót egy bonyolult családba, ahol bőven vannak kioldásra váró csomók.
F. Várkonyi Zsuzsa
mm
W
F. Varkonyi Zsuzsa
pszichológus, író 1948-baii született, az ELTE-n végzett klinikai pszichológusként. Pszichotera-peutaként, oktatóként és trénerként is dolgozott. Fél tucat nagy sikerű pszichológiai kön3A7e után 2004-ben lepte meg olvasóit első szépirodalmi művével a Férfiidők lányregényével, mely azóta három idegen nyelven is megjelent, és az abból készült, Akik maradtak című film komoly nemzetközi elismerést aratott.
1
A Férfiidők tányregényében kislányként megismert Klára immáron felnőtt nő, aki megküzdött démonaival, szeretettel őrzi pót apja, Aldó emlékét, szakfordítóként dolgozik, és kézben...
Tovább
Fülszöveg
Ez a könyv a valóságról szól Egy valóságról Arról hogyan lehet túljutni az élet akár nagyon nehéz indulásán, hogyan lehet magunkévá tenni az innen-onnan összeszedhető szép életmintákat, és felvállalni sérülékenységünket egy biztonságot adó szeretetkapcsolathan. Vendégségbe hívom az olvasót egy bonyolult családba, ahol bőven vannak kioldásra váró csomók.
F. Várkonyi Zsuzsa
mm
W
F. Varkonyi Zsuzsa
pszichológus, író 1948-baii született, az ELTE-n végzett klinikai pszichológusként. Pszichotera-peutaként, oktatóként és trénerként is dolgozott. Fél tucat nagy sikerű pszichológiai kön3A7e után 2004-ben lepte meg olvasóit első szépirodalmi művével a Férfiidők lányregényével, mely azóta három idegen nyelven is megjelent, és az abból készült, Akik maradtak című film komoly nemzetközi elismerést aratott.
1
A Férfiidők tányregényében kislányként megismert Klára immáron felnőtt nő, aki megküzdött démonaival, szeretettel őrzi pót apja, Aldó emlékét, szakfordítóként dolgozik, és kézben tartja az életét.
Az orvos Zoltán traumatikus válás után harcol fia láthatásáért, eközben az aranyszívű Julis néni gondoskodik róla, akire egyre inkább egyfajta pótnagymamaként tekint.
Miután lűára és Zoltán egy véletlennek köszönhetően megismerkednek, szinte azonnal érzik, hogy az életben egyszer adódó lehetőséget jelent számukra a másik. Klárában azonban győz a hideg racionalitás, és a kettejülv közti korkülönbség miatt „visszaadja Zoltán szabadságát" - megfosztva őt a boldogságtól, amiről azt hitte, végre megtalálta.
Hogyan alakul a két, látszólag össze nem illő ember és családjaik sorsa a hetvenes évek Budapestjén? Mekkora bátorság kell, hogy elfogadjuk önmagunk vágyait és gyarlóságait, és hiteles életet élhessünk? Mit adhat eg^^-másnak két ember szerelmesként, barátként, családtagként? Hol rejlik a boldogság kulcsa: a másikban vagy önmagunkban?
Vissza