1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pénzügyi jog I.

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 562 oldal
Sorozatcím: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei
Kötetszám: 11
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-361-865-7
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- És Államtudományi Karának Könyvei a Kar műhelyeiben született, általános érdeklődésre számot tartó tankönyvek, monográfiák, emlékkönyvek, kongresszusi és tanulmánygyűjtemények, dokumentumkötetek sorozata. A Pénzügyi Jog I. kötet alapvető áttekintést nyújt az egyetemi oktatás első féléves anyagáról. A pénzügyi alkotmányosság kérdései első alkalommal kerülnek tárgyalásra, és részben új megvilágításba helyezik a tárgyat. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának bemutatása követi a téma szempontjából fontos tárgyfelosztást. Újdonsága a tankönyvnek a különböző pénzügyi jogi területek gyakorlatának bemutatása is, ami esetenként más és más megközelítést igényel. A bíróságok tevékenységének bemutatása továbbra is a jogszabályok melletti egyik legfontosabb, de már nem kizárólagos területe a gyakorlati problémák tisztázásának. Az adójogban a hatósági jogalkalmazás és jogértelmezés szövevényes területe már nagyobb, mint a polgári peres bírósági határozatok... Tovább

Fülszöveg

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- És Államtudományi Karának Könyvei a Kar műhelyeiben született, általános érdeklődésre számot tartó tankönyvek, monográfiák, emlékkönyvek, kongresszusi és tanulmánygyűjtemények, dokumentumkötetek sorozata. A Pénzügyi Jog I. kötet alapvető áttekintést nyújt az egyetemi oktatás első féléves anyagáról. A pénzügyi alkotmányosság kérdései első alkalommal kerülnek tárgyalásra, és részben új megvilágításba helyezik a tárgyat. Az Alkotmánybíróság gyakorlatának bemutatása követi a téma szempontjából fontos tárgyfelosztást. Újdonsága a tankönyvnek a különböző pénzügyi jogi területek gyakorlatának bemutatása is, ami esetenként más és más megközelítést igényel. A bíróságok tevékenységének bemutatása továbbra is a jogszabályok melletti egyik legfontosabb, de már nem kizárólagos területe a gyakorlati problémák tisztázásának. Az adójogban a hatósági jogalkalmazás és jogértelmezés szövevényes területe már nagyobb, mint a polgári peres bírósági határozatok tömege. A vámjogi gyakorlat merőben más természetű - amely eltérés nem csak az uniós szabályozásból fakad. Az államháztartás szabályozásához kapcsolódó gyakorlat pedig túlnyomórészt nem a bíróságok tevékenységén alapszik. A magyar bírósági, hatósági és más típusú gyakorlat mellett jelentős az uniós bírósági gyakorlat bemutatása is - különösen az általános forgalmi adó területén, ahol a magyar szabályozást egyértelműen meghatározza az uniós jogalkotás. Dr. Halustyik Anna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Pénzügyi Jogi Tanszéket vezeti annak megalakulása óta. A Pénzügyi Jog tárgyon túlmenően a Bank- és Tőzsde- j jog tárgyat is jegyzi. 1986 óta tanít a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási Karának Gazdasági Jogi (ma: Üzleti Jogi) Tanszékén, amelyet 2003 óta vezet. Emellett a Nemzetközi Üzleti Főiskolán tart előadásokat és angol nyelvű kurzusokat. Vissza

Tartalom

Előszó 17
L FEJEZET - AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEK RENDSZERE, KÜLÖNÖS 19
TEKINTETTEL AZ ADÓZÁS RENDSZERÉRE
1. AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEK RENDSZERE 20
1.1 Az állami bevételek rendszere 20
1.2 Az áll ami kiadások főbb jellemzői 21
2. AZ ADÓVISZONYOK JELLEMZŐI 23
3. AZ ADÓ FOGALMA 25
4. A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK 25
5. AZ ADÓRENDSZERRŐL ÁLTALÁBAN, AZ ADÓK RENDSZEREZÉSE 26
6. A MAGYAR ADÓRENDSZER 27
7. AZ ADÓJOG FORRÁSAI 28
7.1 Az adójog magyar forrásai 28
7.2 Az adójog közösségi forrásai 31
8. AZ ADÓZÁS ALKOTMÁNYOS ÉS ELJÁRÁSI ALAPELVEI, AZ 34
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ADÓ- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI JOGOT ÉRINTŐ ALAPVETŐ
DÖNTÉSEI
8.1 Alkotmányos alapelvek 35
8.2 Eljárási alapelvek 35
8.3 Az Alkotmánybíróság adó- és költségvetési jogot érintő alapvető döntései 40
9. AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT 58
9.1 Az önkéntes jogkövetési szakasz 59
9.2 Az adóigazgatási eljárás 59
9.2.1 Az adóellenőrzés 59
9.2.2 A hatósági eljárás 59
9.2.3 A végrehajtási eljárás 60
9.3 A közigazgatási per 60
10. ADÓELLENÁLLÁS FORMÁI 60
10.1 Az adómegtagadás 60
10.2 Az adókikerülés 61
10.3 Az adókijátszás 61
11. AZ ADÓTÉNYÁLLÁS 61
11.1 Az adóalany, az adózó és más személyek 62
11.2 Az adótárgy 63
11.3 Az adóalap 64
11.4 Az adómérték 64
11.5 Az adómentesség és adókedvezmény 64
12. AZ ADÓJOGI NORMA SZERKEZETE 65
EL FEJEZET - AZ ADÓZÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI 69
1. AZ ADÓELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA 69
2. AZ ADÓZÓI JOGOK 72
2.1 Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő elbánáshoz való jog 72
2.2 Jogorvoslathoz való jog 72
2.3 Kétszeres ellenőrzés tilalma 72
2.4 Önellenőrzéshez való jog 72
2.5 Tájékoztatáshoz való jog 72
2.6 Méltányossághoz való jog 72
2.7 Iratbetekintéshez való jog 73
2.8 Képviselethez való jog 73
3. AZ ADÓZÓI KÖTELEZETTSÉGEK 76
3.1 A bejelentkezés és bejelentés szabályai 77
3.2 Az adómegállapítás 83
3.2.1 Az önadózás 84
3.2.2 Az adóhatóság adómegállapítása 84
3.2.3 A kivetés 86
3.2.4 A kiszabás 86
3.2.5 Az adóbeszedés 86
3.2.6 Feltételes adómegállapítás 87
3.3 Az adóbevallás 87
3.4 Az adófizetés és adóelőleg fizetés 91
3.5 Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás 96
3.6 A nyilatkozattétel és tanúvallomás 98
4. AZ ADÓHATÓSÁGOK 99
4.1 Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 101
4.2 A Vám és Pénzügyőrség 102
4.3 A helyi önkormányzat jegyzője 105
4.4. A pénzügyminiszter feladatai az adóztatással kapcsolatban 109
5. AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS 109
5.1 Az adatkezelés szabályai általában 110
5.2 Az adótitok 112
6. AZ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 113
6.1 Az adóellenőrzés 132
6.2 A hatósági eljárások 133
6.2.1 Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján 134
6.2.2 Utólagos adómegállapítás 135
6.2.3 Az adó soron kívüli megállapítása 135
6.2.4 Az adó feltételes megállapítása 136
6.2.5 Fizetési halasztás, részletfizetés (fizetési könnyítés) engedélyezése 136
6.2.6 Adómérséklés 137
6.2.7 A szokásos piaci ár megállapítása 137
6.2.8 A behajthatatlan adótartozás törlése 138
6.2.9 Jogorvoslat a hatósági eljárásban 139
6.3 A végrehajtási eljárás 143
7. AZ ÖNELLENŐRZÉS 148
8. FELELŐSSÉG AZ ADÓJOGBAN 151
9. ADÓJOGI SZANKCIÓK 153
9.1 Az önellenőrzési pótlék 154
9.2 A késedelmi pótlék 155
9.3 Mulasztási bírság 157
9.4 Az adóbírság 160
9.5 Az intézkedések 162
9.6 A jövedéki bírság 163
9.7 Az adózó nevének nyilvánosságra hozatala 164
10. AZ ELÉVÜLÉS 164
10.1 Az adó megállapításához való jog elévülése 165
10.2 Az adó végrehajtásához való jog elévülése 165
103 Az elévülés nyugvása, félbeszakadása 165
1 AZ ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ KÖZÖSSÉGI SZABÁLYOZÁS 167
11.1 Az adóigazgatást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása 168
11.2 Az adóbehajtást érintő kölcsönös segítségnyújtás szabályozása 169
11.3 Információcsere Afa.-köteles ügyletek esetében 174
III. FEJEZET - AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ 179
1. AZ EGYSÉGES KÖZÖSSÉGI ÁFA-SZABÁLYOZÁS JELENTŐSÉGE, A
HARMONIZÁCIÓ FŐBB LÉPÉSEI 179
2. AZ ÁFA.-TÖRVÉNY ÁLTAL LÉTREHOZOTT RENDSZER ALAPVETŐ 184
JELLEMZŐI
3. AZ ÁFA.-TÖRVÉNY HATÁLYA 186
3.1 Területi hatály 186
3.2 Személyi hatály 186
3.3 Tárgyi hatály 190
3.3.1 Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás 190
3.3.2 Az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzés 202
3.3.3 Termékimport 202
4. A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSEK SZABÁLYAI 205
4.1 Közösségen belülről történő beszerzés (adóalanyok közötti ügyletek) 206
4.2 Az import és a Közösségen belülről történő termékbeszerzés összefüggései 207
4.3 Közösségen belülről történő beszerzés - saját termék tagállamok közötti „mozgatása" 208
4.4 Közösségen belülről történő beszerzés - speciális vevői körnek értékesített termékek 208
4.5 Közösségen belülről történő új közlekedési eszközök beszerzése 210
4.6 A távértékesítés 210
4.7 Az ún. háromszög-ügyletek 212
5. AZ ADÓ ALAPJA 213
6. A TELJESÍTÉS HELYE 216
6.1 A teljesítés helye termékértékesítés esetén 217
6.2 Teljesítés helye szolgáltatásnyújtás esetén 218
7. AZ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉNEK AZ IDŐPONTJA 222
8. AZ ADÓ MÉRTÉKE, BESOROLÁS 223
9. AZ ADÓMENTESSÉGEK 224
9.1 Adómentesség levonási joggal 224
9.2 Tárgyi adómentesség 225
9.3 Alanyi adómentesség 225
10. AZ ADÓ LEVONÁSA 226
11. AZ ADÓ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT SZEMÉLYEK 236
12. KÜLÖNÖS ADÓZÁSI MÓDOK 237
13. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 237
13.1 Az Áfa. megállapítása, elszámolása, visszaigénylése 237
13.2 Számlázási szabályok 238
13.3 Intrastat-bevallás 244
13.4 Összesítő Nyilatkozat 245
14. INFORMÁCIÓCSERE RENDSZER 245
IV. FEJEZET - A JÖVEDÉKI ADÓ ÉS AZ ENERGIAADÓ 249
1. RÉSZ - A JÖVEDÉKI ADÓZTATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 249
2. RÉSZ - A JÖVEDÉKI ADÓZTATÁS SZABÁLYAI A KÖZÖSSÉGI JOGBAN 251
1. A SZABÁLYOZÁS ALAPJAI 251
1.1 A Római Szerződés 252
1.2 A másodlagos jogforrások 252
2. A JÖVEDÉKI ADÓZTATÁSRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖZÖSSÉGI 253
SZABÁLYOK
2.1 A jövedéki adókötelezettség keletkezése 254
2.2 A jövedéki adófizetési kötelezettség; az adófizetés helye 257
2.3 A közösségi jövedéki adórendszer és legfontosabb elemei 259
2.4 A jövedéki biztosítékokra vonatkozó előírások 263
2.5 Általános adómentességek 263
2.6 Az adózott termékek szállítása a közösségen belül 264
2.7 Kereskedelem harmadik országokkal 264
3. AZ EGYES JÖVEDÉKI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 265
3.1 Alkoholtermékek és alkoholtartalmú italok 265
3.2 Energiahordozó termékek és a villamos energia 267
3.3 Dohánygyártmányok 269
4. A KÖZÖSSÉGI ÉS A MAGYAR SZABÁLYOZÁS ELTÉRÉSEI 273
4.1 A kötelező adómérték elérésére biztosított átmeneti idő 273
4.2 A bérfőzésre vonatkozó szabályok változása 273
4.3 Átmeneti mentesség a távfűtés felhasználta energia adóztatására 274
4.4 A szén és koksz mentesítése az adóztatás alól 274
3. RÉSZ - A) A MAGYAR JÖVEDÉKI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZABÁLYAI 274
1. ALAPVETŐ FOGALMAK 274
2. A JÖVEDÉKI TÖRVÉNY HATÁLYA 275
2.1 Területi hatály 275
2.2 Tárgyi hatály 275
2.3 A jövedéki törvény személyi hatálya 276
3. AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE : 277
4. AZ ADÓ ALANYA 277
5. ADÓMENTESSÉG 278
6. AZ ADÓFELFÜGGESZTÉS 278
6.1 Az adófelfüggesztés esetei 278
6.2 Adófelfüggesztéssel történő szállítás 278
6.3 Az adófelfüggesztés megszűnése 279
7. AZ ADÓ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT SZEMÉLY 281
8. AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSE 281
8.1 Az adóraktári engedély 281
8.2 A jövedéki biztosíték 283
8.3 Adóraktári engedély megszűnése 284
8.4 Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége 284
9. A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSA 285
10. ADÓV1SSZAIGÉNYLÉS (ADÓLEVONÁS) 286
11. EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 286
11.1 Alkalmazandó jogszabályok 286
11.2 Az adómegállapítás módja 287
12. HATÓSÁGI FELÜGYELET 288
13. JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME A SZABADFORGALOMBAN 288
14. JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK 290
14.1 Jövedéki ellenőrzés 290
14.2 Jogkövetkezmények 291
B) AZ EGYES JÖVEDÉKI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ MAGYAR 296
SZABÁLYOK
1. AZ ÁSVÁNYOLAJOK 296
1.1 Az ásványolajok meghatározása 296
1.2 Adóalap 297
2. AZ ALKOHOLTERMÉK 297
2.1 Az alkoholtermék meghatározása 297
2.2 Adóalap 298
2.3 A zárjegy alkalmazása 298
3. A SÖR 300
3.1 A sör meghatározása 300
3.2 Adóalap 300
4. A BOR 300
4.1 A bor meghatározása 300
4.2 Adóalap, adómentesség 301
4.3 A bor előállítása 301
4.4 Egyszerűsített adóraktár és bor adóraktár 301
5. A PEZSGŐ 302
5.1 A pezsgő meghatározása 302
5.2 Adóalap 303
6. A KÖZTES ALKOHOLTERMÉK 303
6.1 A köztes alkoholtermék fogalma 303
6.2 Adóalap 303
7. A DOHÁNYGYÁRTMÁNY 303
7.1 A dohánygyártmány fogalma 303
7.2 Adóalap, adómérték 304
7.3 Adójegy alkalmazása 304
4. RÉSZ - AZ ENERGIAADÓ SZABÁLYAI 306
1. AZ ENERGIAADÓ TÁRGYI HATÁLYA 306
2. ADÓKÖTELEZETTSÉG 307
3. AZ ADÓ ALANYA 308
4. AZ ADÓ ALAPJA 308
5. ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS 308
6. EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 309
V. FEJEZET - A VÁMJOG 313
1. RÉSZ - A VÁMJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 314
1. AZ EU VÁMJOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPVETŐ FORRÁSAI 314
2. A RÓMAI SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG KAPCSOLÓDÓ 315
GYAKORLATA
3. A MÁSODLAGOS KÖZÖSSÉGI JOGFORRÁSOK 322
3.1 A Közösségi Vámkódex 322
3.2 A Közösségi Vámtarifa 324
3.3 A vámmentességi rendelet 325
4. A MAGYAR SZABÁLYOZÁS 325
2. RÉSZ - A VÁMJOG RÉSZLETES SZABÁLYAI 325
1. A KÖZÖSSÉGI VÁMKÓDEX HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ FOGALMAI 325
2. A SZEMÉLYEK JOGAI A VÁMELJÁRÁSBAN ÉS A VÁMELLENŐRZÉS SORÁN 328
2.1 A képviseleti jog 328
2.2 A vámhatóság határozathozatali kötelezettsége 328
2.3 A tájékoztatás 329
2.4 A vámhatóság jogai és kötelezettségei a vámellenőrzés során 330
2.5 Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei a vámellenőrzés során 330
3. A VÁMELJÁRÁS ALAPVETŐ ELEMEI 331
4. A VÁMELLENŐRZÉS SPECIÁLIS ESETEI 343
4.1 Az utólagos ellenőrzés 343
4.2 Az ismételt ellenőrzés 343
4.3 Az eljárás lefolytatása 343
5. JOGORVOSLAT 345
6. AZ ÁRUK SZÁRMAZÁSA 345
6.1 A nem preferenciális szabályok 346
6.2 A preferenciális szabályok 347
6.3 Vámuniós megállapodások 347
7. A VÁM ALAPJA - ÁRUK VÁMÉRTÉKE 348
8. VÁMSZABAD TERÜLETEK ÉS VÁMSZABAD RAKTÁRAK 349
9. A VÁMTARTOZÁS ÉS VÁMBIZTOSÍTÉKOK 350
10. VÁMMENTESSÉGEK 353
11. ÁTMENETI MENTESSÉG A CSATLAKOZÁSSAL KAPCSOLATBAN 358
VI. FEJEZET - AZ ILLETÉKEK
1. RÉSZ - AZ ILLETÉKEKRŐL ÁLTALÁBAN 361
1. AZ ILLETÉKEK RENDSZERE 361
2. AZ ILLETÉKTÖRVÉNY TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA 362
3. AZ ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE 363
4. ILLETÉKMENTESSÉG 364
5. AZ ELJÁRÓ ADÓHATÓSÁG 365
2. RÉSZ - A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK 365
1. AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK 366
1.1 Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya 366
1.2 Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja 367
1.3 Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke 368
1.4 Öröklési és ajándékozási illetékmentességek, kedvezmények 369
2. A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK 371
2.1 A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya 371
2.2 Az illeték alapja és általános mértéke 371
2.3 Lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke 372
2.4 Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések illetéke 373
2.5 Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke 373
2.6 Gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke 373
2.7 Illeték közös tulajdon megszüntetése esetén 373
2.8 Visszterhes vagyonszerzési illetékmentességek, illetékkedvezmények 374
2.9 A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek 375
3. RÉSZ - AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI 375
SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
1. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK 376
1.1 Az illeték tárgya 376
1.2 Az illeték mértéke 375
1.3 Az illeték megfizetése 379
1.4 Illetékmentesség 379
2. A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK 380
2.1 Az illeték tárgya 381
2.2 Az illeték fizetésére kötelezettek 381
2.3 A polgári eljárási illetékek 38]
2.4 A büntetőeljárás illetéke 384
2.5 Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke 384
2.6 Illetékkedvezmények és mentességek 335
3. AZ IGAZGATÁSI ÉS BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA 389
4. EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 389
4.1 Az illeték alapjának megállapítása 339
4.2 A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása 390
4.3 Az illeték megfizetése 390
4.4 Szankciók 394
4.5 Elévülés 394
4.6 A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése 394
4.7 Ajándékozás és visszterhes vagyonszerzés bejelentése 395
VII. Fejezet - A HELYI ADÓK ÉS A GÉPJÁRMŰADÓ 399
1. RÉSZ - A HELYI ADÓK 399
1. A HELYI ADÓKRÓL ÁLTALÁBAN 399
2. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK 401
2.1 Az építményadó 401
2.2 A telekadó 403
3. KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK 404
3.1 Magánszemély kommunális adója 404
3.2 Vállalkozók kommunális adója 405
3.3 Idegenforgalmi adó 405
4. A HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 406
A HELYI ADÓKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN ALKALMAZOTT FOGALMAK 408
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HELYI ADÓZTATÁSSAL KAPCSOLATOS 410
GYAKORLATA
2. RÉSZ - A GÉPJÁRMŰADÓ 413
1. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA 413
1.1 Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 413
1.2 Az adókötelezettség keletkezése 414
1.3 Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése 414
1.4 Adómentesség 414
1.5 Az adó alapja 415
1.6 Az adó mértéke 416
1.7 Adókedvezmény 416
1.8 Az adó megállapítása és kezelése 417
2. A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA 418
2.1 Az adó fizetésére kötelezett 418
2.2 Az adókötelezettség kezdete 418
2.3 Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése 418
2.4 Adómentesség 418
2.5 A fizetendő adótétel 419
2.6 A megfizetés módja 419
2.7 Az adó megfizetésének ellenőrzése 420
VUL FEJEZET - A KÖLTSÉGVETÉSI JOG SZABÁLYOZÁSA 423
1. RÉSZ - A KÖLTSÉGVETÉSI JOG EU ÉS MAGYAR SZABÁLYOZÁSÁNAK 423
RENDSZERE, ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
1. A SZABÁLYOZÁS TÁRGYA 423
2. A SZABÁLYOZÁS MÓDJA ÉS FŐBB FORRÁSAI 424
2.1 Az EU költségvetési jogi szabályozása 424
2.2 A magyar államháztartási jog szabályozása 425
3. A KÖLTSÉGVETÉS MEGALKOTÁSÁNAK HASONLÓSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI 426
A KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR SZABÁLYOZÁSBAN
4. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK HASONLÓSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI 427
A KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR SZABÁLYOZÁSBAN
5. A KÖLTSÉGVETÉS ELLENŐRZÉSÉNEK HASONLÓSÁGAI ÉS KÜLÖNBSÉGEI A 427
KÖZÖSSÉGI ÉS MAGYAR SZABÁLYOZÁSBAN
2. RÉSZ - A MAGYAR ÁLLAMHÁZTARTÁS SZABÁLYOZÁSA 430
1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÉS JOGRENDSZERE 430
1.1 Az államháztartási törvény 430
1.2 Az állami feladatok 431
1.3 Költségvetés és költségvetési jog 434
1.4 Az államháztartás alrendszerei 434
1.5 A költségvetés nemzetgazdasági funkciói 436
1.6 Az államháztartási alapelvek 438
1.7 A költségvetési kötelezettségvállalások 440
1.8 Az államháztartás bevételei 442
1.9 Korábbi költségvetési szabályozás 442
2. A KÖLTSÉGVETÉS RENDSZERE 442
2.1 A költségvetési jogviszony 442
2.2 A költségvetési jog 443
2.3 A költségvetés nyelvtani értelemben 443
2.4 A költségvetés tagozódása 444
2.5 A központi költségvetés kiadásai és bevételei 445
2.6 A központi költségvetés szerkezeti rendje 445
2.7 A költségvetés tervezése, elfogadásának menete, határidők, az indemnitás, az exlex állapot 447
2.8 A költségvetési törvény és mellékletei, a központi költségvetés és más mellékletek 456
2.9 Az Állami Számvevőszék szerepe a költségvetési törvényjavaslat elfogadásánál 458
3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 458
3.1. A végrehajtás fogalma 458
3.2 Kincstári költségvetés 459
3.3. A költségvetés, mint terv módosulása, a költségvetés módosítása 460
3.4. A költségvetési törvény módosítása, pótköltségvetés 463
3.5 Költségvetési szervek fajtái 463
3.6 A költségvetési szervek tevékenysége 467
3.7 Pénzgazdálkodási rendelkezési jog. 468
3.8 A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programok
kötelezettségvállalásának külön szabályai 471
3.9 A pénzellátás rendje 472
4. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE. A ZÁRSZÁMADÁS 478
4.1 Az ellenőrzésről általában 478
4.2 A költségvetési beszámoló, zárszámadás 478
4.3 A számvevőszéki ellenőrzés 479
4.4 A kormányzati ellenőrzés 481
4.5 A belső ellenőrzés 483
5. AZ ÁLLAMADÓSSÁGÜGY PÉNZÜGYI JOGA 484
5.1 Az államadósságügy fogalma 484
5.2 Az államadósság fajtái 484
5.3 Az államadósság a hatályos jogban 485
5.4 Az államháztartás alrendszereinek szerepe, az Államadósságkezelő Központ Rt. 486
6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 488
6.1 A társadalombiztosításról általában 488
6.2 A társadalombiztosítás a hatályos jogban 489
6.3 A társadalombiztosítás szervezete 492
6.4 A társadalombiztosítási ellátások 494
7. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 495
7.1 Munkaerőpiaci Alap 496
7.2 Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 496
7.3 Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 497
7.4 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 497
7.5 Műsorszolgáltatási Alap 498
7.6 Szülőföld Alap 498
8. AZ ÖNKORMÁNYZATOK PÉNZÜGYEI 499
8.1 Az önkormányzatok szerepe az országos közfeladatok megvalósításában 499
8.2 Az önkormányzati gazdálkodás jogforrásai 501
8.3 Az önkormányzatok gazdálkodásának alapjai 501
8.4 Az önkormányzat vagyona 503
8.5 Az önkormányzat bevételei 504
8.6 Az önkormányzat gazdálkodása 505
8.7 Önkormányzati költségvetési intézmények 506
8.8 A helyi önkormányzat költségvetése 506
8.9 A helyi költségvetés ellenőrzése 509
A FEJEZETBEN ELŐFORDULÓ FOGALMAK 510
3. RÉSZ - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI JOGA 515
1. A KÖLTSÉGVETÉSI JOG JOGSZABÁLYI KERETEI 516
1.1 A Római Szerződés 516
1.2 A másodlagos jogforrások 516
2. A KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYOZÁS ALAPELVEI 518
2.1 Az egységesség és a költségvetési pontosság elvei 518
2.2 Az éves költségvetés elve 519
2.3 Az egyensúly elve 519
2.4 Az elszámolási egység elve 520
2.5 Az univerzalitás elve 520
2.6 A részletesség elve 521
2.7 A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve 522
2.8 Az átláthatóság elve 522
3. AZ EU PÉNZÜGYI TERVEZÉSI KERETIDŐSZAKAI 522
4.A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE 524
4.1 A költségvetés bevételei 524
4.2 A költségvetés legfontosabb kiadási tételei 528
5. A KÖLTSÉGVETÉS MEGALKOTÁSA 542
6. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 549
7. A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS 550
7.1 A számvevőszéki ellenőrzés 552
7.2 A parlamenti ellenőrzés 554
Jogszabályjegyzék 559
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I.

A gerinc enyhén kopott.

Állapot:
3.480 Ft
1.740 ,-Ft 50
26 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I.

A lapélek enyhén foltosak.

Állapot:
3.480 Ft
2.430 ,-Ft 30
36 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I.

A lapok többségén szövegkiemelés és ceruzás aláhúzás, bejegyzés látható. borító megtört.

Állapot: Sérült
3.480 Ft
2.780 ,-Ft 20
42 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I. Pénzügyi jog I.

A lapélek enyhén foltosak. Néhány lapon ceruzás aláhúzások, bejegyzés látható.

Állapot:
3.480 ,-Ft
52 pont kapható
Kosárba
konyv