Pénzügyi jog II.

Tartalom

Előszó 13
I. FEJEZET
Számviteli jog (Békés Balázs) 15
1. A számvitel funkciója, alapelvek 15
1.1. A számvitel funkciója 15
1.2. A számviteli alapelvek 16
2. A Számviteli törvény hatálya, szerkezete 19
2.1. A Számviteli törvény hatálya 19
2.2. A Számviteli törvény szerkezete 20
3. Az éves beszámoló részei, összefüggések 21
3.1. Az éves beszámoló részei 22
3.2. Összefüggések 23
3.3. A mérleg 24
3.4. Eredménykimutatás 26
3.4.1. Eredménykategóriák 26
3.4.2. Az eredmény szerkezete 26
4. A könyvvizsgálat 30
Ellenőrző kérdések 31
II. FEJEZET
A társasági adó; magyar szabályozás és EU irányelvek (Békés Balázs) 32
1. A társasági adó alanya 32
2. A társasági adókötelezettség 34
3. A társasági adóalap megállapítása 35
3.1. Veszteségelhatárolás 42
3.2. Az értékcsökkenés szabályai 43
3.2.1. Az eszközök értékcsökkenése a számviteli törvény szabályai szerint 43
3.2.2. Az értékcsökkenési leírás szabályai a Tao. szerint 44
3.3. Az eszközök értékvesztése 45
3.4. Az alultőkésítés 45
3.5. Osztalék 46
3.6. Tartozásátvállalás 47
3.7. Kutatás-fejlesztés 47
3.8. A tőkepiaci árfolyamnyereség, a kamat, a jogdíj „kedvezménye" 48
3.9. A hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés 49
3.10. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás 49
3.11. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása 51
4. Az Európai Unió társasági adóval kapcsolatos irányelvei 53
A) Az Anya- és leányvállalati irányelv (A Tanács 90/435/EGK irányelve) 53
B) A Fúziós irányelv (A Tanács 90/434/EGK irányelve) 55
C) Kamat-jogdíj irányelv (A Tanács 2003/49/EK irányelve) 56
5. Az európai adójog irányelveinek átültetése a magyar jogba 57
5.1. Az Anya- és leányvállalati irányelv és a Társasági adóról és osztalékadóról szóló (Tao.) törvény osztalékra vonatkozó szabályai 57
5.2. A Fúziós irányelv és a magyar társasági adó-szabályok 57
5.3. A Kamat-jogdíj irányelv és a Tao. szabályai 60
6. Az adó megállapítása 60
6.1. A társasági adó mértéke 60
6.2. Adómentesség 61
6.3. Adókedvezmények 61
7. Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai 64
8. Az osztalékadó 65
9. A kettős adózás elkerülése 67
Ellenőrző kérdések 68
III. FEJEZET
A személyi jövedelemadó 69
I. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRA VONATKOZÓ MAGYAR SZABÁLYOZÁS (KUCSU LÁSZLÓ) 69
1. Az adó alanya 69
2. Az adótárgy és az adó alapja 70
2.1. Az összevont adóalap 74
2.1.1. Az önálló tevékenységből származó jövedelem 75
2.1.2. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 77
2.1.3. Egyéb jövedelem 79
2.1.4. Az összevont adóalap adójának meghatározása 81
2.1.5. Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részéről 89
2.1.6. Az adó megállapítása 89
2.2. Az egyéni vállalkozó adózása 92
2.2.1. A vállalkozói személyi jövedelemadó 92
2.2.1.1. Az adó alanya 92
2.2.1.2. Az adó tárgya 93
2.2.1.3. Adókedvezmények 94
2.2.1.4. Az adó mértéke 96
2.2.2. A vállalkozói osztalékalap adózása 97
2.2.3. Az egyéni vállalkozó átalányadózása 99
2.2.3.1. Az adó alanya 99
2.2.3.2. Az adó alapja 100
2.2.3.3. Az adó mértéke 101
2.2.4. Tételes átalányadózás 102
2.3. Egyéb külön adózó jövedelmek 103
2.3.1. A vagyonátruházásból származó jövedelmek 103
2.3.2. Tőkejövedelmek 109
2.3.2.1. A kamatból származó jövedelem 109
2.3.2.2. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem 111
2.3.2.3. Az osztalékból származó jövedelem 111
2.3.2.4. Árfolyamnyereségből származó jövedelem 113
2.3.2.5. A vállalkozásból kivont jövedelem 113
2.3.3. Természetbeni juttatások és más engedmények 114
2.3.3.1. Természetbeni juttatás 115
2.3.3.2. Cégautóadó 116
2.3.3.3. Kamatkedvezményből származó jövedelem 119
2.3.4. Vegyes jövedelmek 121
2.3.4.1. Kisösszegű kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások 121
2.3.4.2. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem 121
2.3.4.3. A társasház, a társasüdülő jövedelme 122
2.3.4.4. Nyereményből származó jövedelem 124
2.3.4.5. A privatizációs lízingből származó jövedelem 124
2.3.5. Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett
vagyoni érték 124
2.4. Adómentességek és bevételnek nem számító tételek 132
II. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓVAL KAPCSOLATOS EU-SZABÁLYOZÁS (HALÁSZ ZSOLT) 144
1. A kamatjövedelmek adóztatására vonatkozó szabályozás célja 144
2. Fogalmak 145
3. Haszonélvezők személyazonossága és lakóhelye 146
4. Információcsere 147
4.1. Kifizető általi információszolgáltatás 147
4.2. Automatikus információcsere 147
5. Belgium, Luxemburg és Ausztria kötelezettségei az átmeneti időszakban 147
6. Kettős adóztatás kiküszöbölése 148
Ellenőrző kérdések 149
IV. FEJEZET
Nemzetközi adójog (Békés Balázs) 150
1. Bevezetés 150
2. A harmonizáció típusai 151
3. A Római Szerződés adózással kapcsolatos szabályai 152
Összefoglalás 153
4. A diszkrimináció tilalma az európai adójogban 154
Összefoglalás 159
5. Közösségi szabályozás a társasági adózás területén 161
6. Az állami támogatások és az adókedvezmények 162
7. A természetes személyek jövedelemadózása 163
8. Adóztatás és az egyenlő elbánás elve az Európai Bíróság gyakorlata alapján 164
9. Az egységes közösségi közvetett adózás jelentősége és főbb jellemzői 167
10. Az Európai Unió jelenlegi adópolitikai célkitűzései 175
11. Új elképzelések az európai szintű adóztatásra: Közös alapú adóztatás,
Hazai illetőség szerinti adóztatás, Egységes európai társasági adó 177
Összefoglalás 178
Ellenőrző kérdések 182
V. FEJEZET
Pénz- és tőkepiacok szabályozása 183
1. Bevezetés - pénz- és tőkepiacok egymás mellett hullámzása; elkülönülés majd közeledés (Halustyik Anna) 183
2. Pénzpiacok szabályozása
2.1. Pénzpiaci szabályozás nemzetközi kitekintésben (Halustyik Anna)
2.1.1. Angol fejlődés 184
2.1.2. Amerikai fejlődés
2.1.3. Nemzetközi pénzügyi intézmények (Halustyik Anna) 189
2.1.3.1. Célok 189
2.1.3.2. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap 189
A) A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szervezete
B) A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap működése 191
2.1.3.3. Európai fejlesztési bankok 192
A) Szervezet 192
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 192
Európai Beruházási Bank (Mácsik Zoltán) 192
B) Működés 195
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 195
Európai Beruházási Bank (Mácsik Zoltán) 196
2.1.3.4. Regionális nemzetközi bankok 199
Ázsiai Fejlesztési Bank 199
Amerika-közi Fejlesztési Bank 199
Afrikai Fejlesztési Bank 200
2.1.3.5. Központi bankok 200
2.1.3.5.1. A központi bankok kialakulása Európában (Halász Zsolt) 201
A) A Bank of England 202
B) A Banque de Francé 203
C) A Deutsche Bundesbank 205
2.1.3.5.2. Az Európai Központi Bank (Halász Zsolt) 207
Ellenőrző kérdések 212
2.2. A tulajdonviszonyok alakulása és a bankprivatizációk (Halustyik Anna) 213
2.2.1. Az állami tulajdon kezelése a bankokban 213
2.2.2. Bankprivatizációs hullámok 214
2.2.3. Külföldi tulajdonban álló bankok 218
Ellenőrző kérdések 219
2.3. A hatályos törvényi szabályozás (Halász Zsolt) 220
A) A pénzügyi intézmények szervezeti szabályozása 220
I. A pénzügyi intézményekről általában 220
II. A hitelintézet szervezeti formái 221
III. A pénzügyi vállalkozások 223
IV. A pénzügyi intézményekre vonatkozó alapvető szervezeti szabályok 223
V. A jegyzett tőke legkisebb összege 224
VI. A pénzügyi intézmények befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai 226
VII. A pénzügyi intézmények működésének személyi és tárgyi feltételei 226
VIII. Az engedélyezési eljárás 227
IX. Fióktelep létesítése és határon átnyúló pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtása az Európai Unióban 228
B) A pénzügyi intézmények tevékenységének szabályozása 229
I. A pénzügyi szolgáltatásokról általában 229
II. A pénzügyi szolgáltatások 231
III. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások 251
IV. A pénzügyi szolgáltatások jogi biztosítékai 253
Ellenőrző kérdések 257
2.4. A betétesek védelme (Halász Zsolt) 258
I. Az Országos Betétbiztosítási Alap 258
II. Az OBA feladata, a biztosított betétek köre 259
III. Az OBA által fizetett kártalanítás 260
IV. A kártalanítás kifizetésének megelőzése 261
V. Kifizetés az Alapból 261
VI. A kifizetett követelések átszállása 262
VII. Az OBA jogállása, szervezete 262
VIII. Az OBA forrásai 262
Ellenőrző kérdések 263
3. A tőkepiacok szabályozása 263
3.1. Tőkepiaci szabályozás nemzetközi kitekintésben (Halustyik Anna) 263
3.2. A hatályos törvényi szabályozás (Halász Zsolt) 265
A) A befektetési szolgáltatók szervezeti szabályozása 265
I. A befektetési szolgáltatókról általában 265
II. A befektetési vállalkozásokra vonatkozó alapvető szervezeti szabályok 268
III. A jegyzett tőke legkisebb összege 268
IV. Az engedélyezési eljárás 269
V. A személyi és tárgyi feltételek 270
VI. Fióktelep létesítése és határon átnyúló pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtása az Európai Unióban 270
B) A befektetési szolgáltatók tevékenységének szabályozása 272
I. A befektetési szolgáltatások általában 272
II. A befektetési szolgáltatások
III. A kiegészítő befektetési szolgáltatások 276
IV. A befektetési eszközök
Ellenőrző kérdések 290
3.3. A befektetők védelme (Halász Zsolt)
I. A befektetővédelem fogalma 291
II. A Befektetővédelmi Alap feladata 292
III. Az Alapból történő kifizetés
IV. A követelések átszállása
V. A BEVA jogállása, szervezete
VI. Az Alap forrásai 294
VII. Az éves díj és a rendkívüli befizetési kötelezettség 295
Ellenőrző kérdések 295
4. A pénz- és tőkepiaci intézményekre vonatkozó prudenciális szabályozás (Halász Zsolt) 296
4.1. A tőkére vonatkozó szabályok
A) A saját tőke 297
B) A szavatoló tőke 298
C) Az általános tartalékképzés 300
D) A hitelintézetek és befektetési szolgáltatók tőkemegfelelése 300
E) Kereskedési könyv vezetése 301
4.2. Kockázatvállalás 302
A) A kockázatvállalásról általában 302
B) Nagykockázat vállalásának korlátozása 303
C) Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása 304
D) A befektetések korlátozása 304
E) Ingatlanbefektetések korlátozása 306
F) Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások 306
4.3. Eszközök minősítése és kockázati céltartalék képzés 307
4.4. A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása 308
4.5. Az összevont alapú felügyelet 308
Ellenőrző kérdések 310
5. A pénz- és tőkepiac állami felügyelete (Halász Zsolt) 310
A) A felügyeletre vonatkozó általános rendelkezések 310
1. A Felügyelet jogállása, feladata, hatásköre 310
2. A Felügyelet kapcsolata a Kormánnyal, az országgyűléssel és az MNB-vel 311
3. A Felügyelet vezetői 312
4. A Felügyelet gazdálkodása 314
B) A pénzügyi intézmények tevékenységének felügyelete 314
1. A Felügyelet főbb feladatai a pénzügyi intézmények vonatkozásában 314
2. A felügyelet ellátásának eszközei 315
2.1. Az engedélyezés 315
2.2. Az adatszolgáltatás 315
2.3. Az ellenőrzés 315
2.4. Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság alkalmazása 316
2.5. A Felügyelet által alkalmazható bírságok 317
C) A tőkepiacon tevékenységet folytató intézmények felügyelete 318
1. A Felügyelet főbb feladatai a tőkepiaci intézmények vonatkozásában 318
2. Az ellenőrzés 318
3. Felügyeleti intézkedések, szankciók 319
4. A felügyeleti bírság 320
Ellenőrző kérdések 320
6. A jegybanki szabályozás (Halász Zsolt) 321
6.1. Az MNB tevékenysége 321
6.1.1. Az MNB jogállása 321
6.1.2. Az MNB működésének alapvető célja, feladatai 322
6.1.3. Az MNB feladatai 322
6.1.3.1. A monetáris politika 322
6.1.3.2. A monetáris politika eszközei 322
6.1.4. Kapcsolat az államháztartással, az MNB számlavezetési tevékenysége 325
6.1.5. Pénzforgalmi feladatok 326
6.1.6. Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer 326
6.1.7. Jegybanki ellenőrzés 326
6.1.8. Pénzkibocsátás 327
6.1.9. Az MNB kapcsolata más állami szervekkel 328
6.2. Az MNB szervezete 329
6.2.1. A közgyűlés 329
6.2.2. A monetáris tanács 330
6.2.3. Az MNB elnöke és alelnökei 330
6.2.4. Az igazgatóság 330
6.2.5. A felügyelő bizottság 331
6.2.6. Könyvvizsgáló 332
6.2.7. Az MNB speciális jogosultságai 332
6.2.8. Az MNB osztalékfizetése 332
Ellenőrző kérdések 333
Jogszabályjegyzék 334
Magyar szabályozás 334
EU-szabályozás 334
Adózás (jövedelemadók) 334
Monetáris szabályozás 335
Pénz- és tőkepiacok szabályozása 336
Irodalom 339
Külföldi irodalom 339
Magyar irodalom 340
Internet honlapok 343
Külföldi honlapok 343
Magyar honlapok 343

Témakörök