Belgyógyászati problémák az általános orvosi gyakorlatban

Szerző

Szerkesztő

'Monoki István: Belgyógyászati problémák az általános orvosi gyakorlatban ' összes példány

Kiadó:	Dacia Könyvkiadó
Kiadás helye:	Kolozsvár
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	250 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

AZ ARITMIÁS BETEG
Az „arrhytmia" fogalma a szívdobbanások egymásutánjában mutatkozó rendellenességet jelenti (ilyen pl. az extraszisztolé), de tágabb értelemben felöleli a szabályos ritmussal járó, de szélsőséges frekvenciájú (tachikard - bradikard) zavarokat is. Az aritmiás betegről mi is ilyen tágabb fogalmazásban fogunk beszélni. Aritmiát az ingerképzés és az inger vezetés zavarai okoznak; utóbbiak ritmuszavar nélkül is előfordulhatnak, és ilyenkor csak EKG-vizsgálattal deríthetők fel. Mi a klinikailag felismerhető ritmuszavarokból kiindulva röviden áttekintjük mind az ingerképzés, mind az ingervezetés gyakorlatilag fontosabb zavarait.
Az aritmia felismerésére és tisztázására szolgáló klinikai alapvizsgálatok a következők:
- a centrális pulzus vizsgálata: a ritmus és frekvencia meghatározása a szíven legalább 1 percig hallgatózva. Különös gonddal figyeljük az I. hangot; ha ennek intenzitása változik, úgy különvált, disszociált lehet a pitvarok és kamrák működése (pl. kamrai tachikardia, teljes a-v blokk);
- a radiális pulzus vizsgálata: összevetése a centrális pulzussal frustran (vért nem továbbító) szisztoléról, az ún. pulzusdeficitről tájékoztat; minősége is támpont lehet a ritmuszavart illetően (pl. a pulsus alternans és bigeminia elkülönítésénél stb.);
- a juguláris pulzus vizsgálata: a nyakon követjük: egy-egy erőteljesebb lüktetés („ütközési hullám", „cannon-wave") pitvar
- kamrai disszociáció, a jobb pitvari és kamrai összehúzódás időbeli egybeesésének jele;
- a carotis-masszázs (vagus-ingerlés): diagnosztikai szempontból is igen fontos műfogás gyors ritmuszavarok esetén;
- a terhelés: hatása a ritmuszavarra annak változékony (labilis) vagy állandó, rögzült (fix) jellegéről tájékoztat (pl. a szinusztachikardia és paroxizmális tachikardia elkülönítésénél), ill. a klinikai jelentőség megítélésében segít (pl. extraszisztolék esetén). Vissza

Tartalom

AZ ARITMIÁS BETEG 9
A. A GYORS ÉS/VAGY ÜTEMTÖBBLETTEL JÁRÓ RITMUSZAVAROK 11
1. A szinusztachikardia 12
2. A paroxizmális tachikardia 12
a. A szupraventrikuláris paroxizmális tachikardia (SPT) 12
b. A ventrikuláris paroxizmális tachikardia (VPT) 16
3. Az extraszisztolés aritmia 18
4. A pitvari fibrilláció 24
5. A pitvari flutter 27
A gyors ritmuszavarok kezelése 28
A gyógyszeres kezelés 28
Az elektromos kezelés 36
A szupraventrikuláris aritmiák kezelése 38
A szinusztachikardia, a szupraventrikuláris extraszistolék 38
A szupraventrikuláris paroxizmális tachikardia. A proxizmális pitvar fibrilláció és a pitvarlebegés magas frekvenciával 39
A fixált/tartós/ pitvari fibrilláció 42
A kamrai aritmiák kezelése 43
A kamrai extraszisztolék 43
A kamrai tachikardia 43
A digitálisz okozta ritmuszavarok kezelése 44
B. A LASSÚ ÉS/VAGY ÜTEMKIESÉSSEL JÁRÓ RITMUSZAVAROK
1. A szinuszbradikardia 44
2. A szinoatriális blokk 45
3. Az atrio-ventrikuláris (a - v) blokkok 45
4. Az intraventrikuláris (faszcikuláris) blokkok 49
5. Az ingervezetési zavarok (blokkok) kezelése 51
C. RITMUSZAVAROKKAL JÁRÓ SAJÁTOS SZINDRÓMÁK 53
1. A szinuszcsomó-szindróma 54
2. A preexcitációs szindróma 55
a. A Wolff-Parkinson-White (WPW)-szindróma 57
b. A Lown-Ganong-Levine (LGL) -szindróma 57
3. A megnyúlt QT-távolság szindrómái 57
4. A szemölcsizom-elégtelenség (mitrális prolapszus)-szindróma 58
D. A RITMUSZAVAROK OKOZTA VÁLSÁGOS HELYZETEK 58
1. Az Adams - Stokes-szindróma 58
2. A szívmegállás (szívstop). A reszuszcitáció 59
A LÁZAS BETEG 65
1. A rövid ideig tartó lázas állapotok 67
a. Az anginás beteg 67
1. A catarrhalis (hurutos) anginák 67
2. A pseudomembranosus (hártyás) anginák 70
3. Az ulcerosus (fekélyes) anginák 72
4. Az abscedens (tályogos) anginák 72
b. A heveny respirációs virózisos beteg 72
1. A rhinofaringitis acuta 77
2. A tracheobronchitis acuta 78
3. A grippe, influenza 79
c. A pneumóniás beteg ? 83
1. A pneumónia felismerése 84
2. A pneumónia eredetének (etiológiájának) tisztázása 88
3. A pneumóniás beteg kezelése 97
a. Az általános kezelés 98
b. A tüneti kezelés 98
c. Az oki (antibiotikus) kezelés 98
2. A sajátságos lázgörbével járó lázas állapotok 109
a. A hőemelkedés (szubfebrilitás) 109
b. A szeptikus láz 113
c. A tartósan magas láz (febris continua) 115
d. A visszatérő láz (febris recurrens) 117
3. Lázas állapotok kórjelző értékű kísérőtünetekkel 119
a. A bőr jelenségek. A kiütések 121
b. A szívtünetek 125
c. Az ízületi fájdalmak 126
d. A hasi tünetek 126
e. A lépmegnagyobbodás 128
f. A nyirokcsomó-megnagyobbodás 129
g. A húgyszervi tünetek és vizeleteltérések
h. A kóros vérkép. A hematológiai betegségek 134
i. Az idegrendszeri tünetek 136
A DEKOMPENZÁLT SZÍVBETEG 137
1. A dekompenzáció (szívelégtelenség) fogalma 138
2. A dekompenzált szívbeteg 141
a. A diszpnoés beteg 141
b. Az ödémás beteg 148
3. A dekompenzált szívbeteg kezelése 155
a. A szívbetegség gyógyítása 155
b. A dekompenzdciót kiváltó okok elhárítása 156
c. A tüneti kezelés 159
1. Az életmód rendezése 159
2. A kardiotónikus kezelés 161
3. A vizelethajtók alkalmazása 170
4. Az értágítók alkalmazása 174
A HEVENY TÜDŐÖDÉMÁS BETEG
A heveny tüdőödéma keletkezése 178
A heveny tüdőödéma klinikai képe 179
A heveny tüdőödéma elkülönítő kórisméje 181
A heveny tüdőödémás beteg kezelése 185
A SZÍVBETEG TERHES 190
A HIPERLIPOPROTEIXÉMIÁS SZEMÉLY 190
A lipidoloyiai alapfogalmakkal 197
A plazmalipoidok 197
A plazmalipoidok transzportja. A lipoproteinek 200
A hiperlipoproteinémiák 204
A hiperlipoproteinémiák osztályozása 204
A hiperlipoproteinémia meghatározása 205
A másodlagos hiperlipoproteinémiák 207
Az elsődleges hiperlipoproteinémiák 210
A hiperlipoprotelnémiás személy kezelése) 214
Az étrendi kezelés 214
A gyógyszeres kezelés 217
FÜGGELÉK
AZ SI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER AZ ORVOSI GYAKORLATBAN 225
Az SI mértékegységrendszerről 225
Az SI mértékegységek alkalmazása az orvosi gyakorlatban 228
Tárgymutató 245