| I. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG INTÉZMÉNYTÖRTÉNETE | |
| Magánjog | 23 |
| A magánjog forrásai | 25 |
| Törvények | 25 |
| A személyes királyság korabeli dekrétumok | 25 |
| A XIII-XIV. századi dekrétumok | 25 |
| Országgyűlési törvények | 25 |
| Privilégiumok | 26 |
| Királyi rendeletek vagy pátensek | 27 |
| Statútumok | 27 |
| A szokásjog és a Hármaskönyv | 27 |
| A Hármaskönyv keletkezése | 28 |
| A Hármaskönyv szerkezete és magánjog | 29 |
| A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az "Új Hármaskönyv" és a Hármaskönyv kommentárjai | 29 |
| A felsőbírságok döntvényei | 30 |
| Személyi jog | 32 |
| Az ember mint jogalany | 32 |
| A jogképesség | 32 |
| Szabadok és nemesek | 32 |
| Félnemesek | 38 |
| Egyházi nemesek vagy prédiálisok | 38 |
| Honoráciorok | 39 |
| Vendégek, városi polgárok | 39 |
| Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok | 40 |
| Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai | 43 |
| Vallási alapon korlátozott jogképességűek | 48 |
| A nem. A nők jogképessége | 51 |
| A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége | 51 |
| A cselekvőképesség | 52 |
| Nem törvényes korúak | 52 |
| Törvényes korúak | 53 |
| Teljes korúak | 53 |
| A korvizsgálat | 53 |
| Az önjogúság | 53 |
| A jogi személyek | 54 |
| Királyi kincstár | 54 |
| Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok | 55 |
| Alapítványok | 55 |
| A jogi személyek jogképességének terjedelme | 55 |
| Családjog | 58 |
| A házasság | 58 |
| A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után | 59 |
| Bontó akadályok | 59 |
| A házasság felbontása | 60 |
| A rokonság | 61 |
| Az atyai hatalom | 61 |
| Az atyai hatalom tartalma | 61 |
| Az atyai hatalom megszűnése | 62 |
| Az atyai hatalmat megszűntető osztozás | 62 |
| A gyámság | 62 |
| A gondnokság | 63 |
| Dologi jog | 65 |
| A dolgok és a dolgok felosztása | 65 |
| Forgalmon kívüli dolgok | 65 |
| Ingók és ingatlanok | 66 |
| A jószágok felosztása eredetük szerint | 67 |
| Nemes jószágok | 68 |
| A becsűk | 69 |
| A birtok | 69 |
| A birtok hatásai | 69 |
| Az elévülés, elbirtoklás | 70 |
| A tulajdonjog | 71 |
| A tulajdon korlátai | 71 |
| A családi osztatlanság, vagyonközösség | 73 |
| Az osztály | 74 |
| A nemesi közbirtokosság | 75 |
| Az adomány. A királyi adományozási rendszer | 75 |
| Az adomány általában | 75 |
| Az adományok fajai | 76 |
| A királyi adományozás és adománylevél | 77 |
| Az adományozás jogcímei | 80 |
| A magánadományozás és az arról felvett oklevél | 83 |
| A bevezetés vagy beiktatás | 83 |
| A zálogjog | 85 |
| A zálogjog tartalma | 85 |
| A zálogjog keletkezése, megszűnése | 85 |
| Szerződési jog | 88 |
| A szerződés általában | 88 |
| A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás | 88 |
| A szerződés érvénytelensége | 91 |
| A szerződés tárgya | 93 |
| A szerződés megerősítése | 93 |
| A szerződés teljesítése | 95 |
| Adásvétel | 95 |
| Az adásvétel tárgyai | 96 |
| A vételár | 97 |
| A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 100 |
| Visszavásárlási vagy visszaváltási jog | 101 |
| Elővásárlási jog | 102 |
| Csere | 102 |
| A csere tárgyai | 102 |
| A szerződés létrejötte | 103 |
| Vegyes csere | 103 |
| Az ingatlancsere különös neme | 104 |
| Ajándékozás | 105 |
| Az ajándékozás tárgya | 106 |
| A szerződés létrejötte | 106 |
| Ajándékozási kikötések | 107 |
| Halál esetére szóló ajándékozás | 107 |
| Kölcsön | 107 |
| A kölcsön tárgyai | 108 |
| A kamat | 108 |
| A szerződés létejötte és a felek kötelezettségei | 108 |
| Zálogkölcsön, zálogszerződés | 109 |
| A zálogkölcsön tárgya | 109 |
| A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás | 110 |
| A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 110 |
| A zálogos ingatlan elörökítése | 110 |
| Haszonkölcsön | 111 |
| Dologbérlet és haszonbérlet | 112 |
| A bérlet és haszonbérlet tárgyai | 113 |
| A bér | 113 |
| A bérlet és hszonbérlet tartalma | 113 |
| A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei | 113 |
| A szerződés felmondása | 115 |
| Nyájak haszonbérlete | 115 |
| Vállalkozás | 116 |
| Munkaszerződés | 117 |
| Különös lekötelezési viszonyok | 120 |
| Szerződés szolgálati vagy familiáris lekötelezés | 120 |
| A jogviszony alanyai | 121 |
| A jogviszony létrejötte és megszűnése | 121 |
| A familiáris kötelezettségei | 122 |
| Az úr kötelezettségei | 123 |
| Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés | 123 |
| A jogviszony alanyai | 123 |
| A szolgálati viszony létrejötte | 124 |
| A szolgálattvevő kötelezettségei | 125 |
| Az úr kötelezettségei | 126 |
| Úrbéri lekötelezés | 126 |
| Az úrbér és az urbárium | 127 |
| Az úr kötelezettsége | 130 |
| Öröklési jog | 131 |
| Törvényes öröklés | 133 |
| A nemesek törvényes öröklése | 133 |
| A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése | 134 |
| Városi polgárok törvényes öröklése | 135 |
| Az erdélyi szászok törvényes öröklése | 135 |
| Jobbágyok törvényes öröklése | 136 |
| Öröklés urafogyott vagyonban | 136 |
| Végrendeleti öröklés | 136 |
| Köz- és magánvégrendelet | 137 |
| Kiváltságos végrendelet | 138 |
| Öröklési szerződés, testvérré fogadás | 139 |
| Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány | 139 |
| A nők külön jogai | 142 |
| Leánynegyed | 142 |
| Hajadoni jog | 143 |
| Hozomány | 143 |
| Jegyajándék | 143 |
| Hitbér | 144 |
| Özvegyi jog | 145 |
| Az özvegy nő öröklése férje vagyonában | 145 |
| Közszerzemény | 145 |
| Büntetőjog | 147 |
| A büntetőjog forrásai | 149 |
| Törvények és tervezetek | 149 |
| Az 1795. évi javaslat | 150 |
| Az 1830. évi javaslat | 150 |
| Privilégiumok | 150 |
| Királyi rendeletek, pátensek | 151 |
| Statútumok | 151 |
| Szokásjog | 151 |
| A Hármaskönyv | 151 |
| A Praxis Criminalis | 152 |
| A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általános érvényülő szabályok | 154 |
| A delictum publicum fogalma | 155 |
| A delictum privatum fogalma | 155 |
| A büntetőjogi felelősség | 156 |
| A büntethetőséget kizáró okok | 156 |
| A beszámítási képesség hiány | 156 |
| A kényszer és fenyegetés | 157 |
| A jogos védelem | 157 |
| A házasságtörő feleség megölése | 158 |
| Egyéb okok | 158 |
| Menedékjog | 158 |
| A bűnösség | 159 |
| A kísérlet és az előkészület | 161 |
| Bűnszerzők | 163 |
| Tettesek | 163 |
| Részesek | 163 |
| Bűnpártolás, bűnpártolók | 164 |
| A büntetés | 166 |
| A büntetés jogalapja és célja | 166 |
| A büntetések felosztása | 166 |
| A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések | 166 |
| Rendes és rendkívüli büntetés | 167 |
| Fő- és mellékbüntetések | 167 |
| Büntetési nemek | 167 |
| Halálbüntetések | 167 |
| Testcsonkító büntetések | 169 |
| Testfenyítő büntetések | 169 |
| Szabadságbüntetések | 171 |
| Megszégyenítő büntetések | 172 |
| Vagyoni büntetések | 174 |
| A büntetés kiszabása | 175 |
| A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények | 176 |
| A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények | 177 |
| Közbűncselekmények | 179 |
| A hűtlenség vagy hűtelenség bélyege | 179 |
| Felségsértés, a feleség- és hazaárulás | 180 |
| Az ország közbiztonsága elleni cselekmények | 181 |
| Oklevélhamisitás | 181 |
| Pénzhamisítás | 181 |
| A nemesfém-monopólium megsértése | 182 |
| "Nyilvánvaló és kárhoztatott" eretnekség | 183 |
| Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények | 183 |
| Személy elleni bűncselekmények | 183 |
| Vagyon elleni bűncselekmények | 184 |
| A katonáskodási kötelezettség megszegése | 184 |
| A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése | 187 |
| Távollét | 187 |
| Széksértés | 188 |
| Hivatali bűncselekmények | 189 |
| Földesúri visszaélések | 189 |
| Hitszegés, hamis eskü | 189 |
| Kereskedéssel kapcsolatos vétségek | 190 |
| Az árumegállító jog megsértése | 190 |
| Kiviteli tlelamak megszegése | 191 |
| A királyi pénz megvetése | 191 |
| Árszabások megsértése | 192 |
| Mértékkel való visszaélés | 192 |
| Vallás elleni bűncselekmény | 193 |
| Istenkáromlás | 193 |
| Boszorkányság | 195 |
| Élet elleni bűncselekmény | 198 |
| Szándékos emberölés, gyilkosság | 198 |
| Magzatelhajtás | 199 |
| Gyermekkitétel | 200 |
| A "bujálkodás vétkei" | 200 |
| A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés | 201 |
| Ágyastartás | 202 |
| Vérfertőzés | 202 |
| Erőszakos közösülés | 203 |
| Természet elleni bűncselekmény | 203 |
| Nőrablás | 204 |
| Két-és többnejűség, két- és többférjűség | 204 |
| Házasságtörés | 205 |
| Vagyon elleni bűncselekmények | 207 |
| Lopás | 207 |
| Rablás | 209 |
| Orgazdaság | 210 |
| Gyújtogatás és a dohányzás | 211 |
| Magánbűncselekmények | 214 |
| Hatalmaskodás | 214 |
| Nagyobb hatalmaskodás | 216 |
| Kisebb hatalmaskodás | 217 |
| A becstelenség | 218 |
| Álorca vagy álorcásság | 218 |
| A hűtlenül viselt gyámság | 218 |
| A vértagadás vagy vérárulás | 218 |
| Károkozás | 218 |
| Egyéb magándeliktumok | 219 |
| Más levelienek letatóztatása | 219 |
| Küldött levelek megsértése | 220 |
| Patvarkodás | 220 |
| Meggyalázás | 220 |
| Perjog | 221 |
| A perjog forrásai | 223 |
| Törvények | 223 |
| Privilégiumok | 224 |
| Pátensek- a Novus Ordo Judiciarius | 225 |
| Statútumok | 225 |
| A szokásjog | 225 |
| A Hármaskönyv | 226 |
| A Directio Methodica | 226 |
| A Praxis Criminalis | 227 |
| A magyar bírósági szervezetek | 228 |
| A királyi kúria és bíróságai | 228 |
| A királyi kúria bíróságainak kialakulása | 228 |
| A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig | 229 |
| A hétszemélyes tábla kialakulás. A központi bíróságok viszonya 1723-ig | 231 |
| A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után | 231 |
| A királyi vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában | 232 |
| A nádor önálló bíráskodása kúriájában | 233 |
| A bírói közgyűlések | 233 |
| A király által tartott bírói közgyűlés | 233 |
| A nádori közgyűlés | 234 |
| A főispán által tartott bírói közgyűlés | 235 |
| A kikiáltott közgyűlés | 236 |
| A nemesi bíróságok | 236 |
| A vármegyei törvényszék | 236 |
| A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése | 238 |
| A szolgabírói szék vagy"albíróság" | 239 |
| Alispáni ítélőszék | 239 |
| A kerületi táblák | 239 |
| A városi polgárok bíróságai | 240 |
| Városi törvényszék | 240 |
| A tárnoki szék | 242 |
| Személynöki szék | 243 |
| A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai | 244 |
| Az úriszék | 244 |
| Szentszékek | 247 |
| A szentszéki szervezet | 247 |
| A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek | 249 |
| Az erdélyi bíróságok | 251 |
| Központi bíróságok | 251 |
| Megyei és város törvényszékek | 252 |
| A székelyek bíróságai | 253 |
| A szászok bírósgágai | 254 |
| Úriszék | 255 |
| A bíró és segédei | 257 |
| A bíró | 257 |
| A bíró joghatóságának alapja | 257 |
| A bíró kellékei | 258 |
| Bírótársak | 259 |
| A bíró segédei | 260 |
| Poroszló | 260 |
| Hiteleshely | 260 |
| A hiteleshelyi kiküldiöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói ( nádori, királyi) ember | 261 |
| Jegyzők | 261 |
| Egyéb segédek és közegek | 261 |
| A perbeli személyek | 263 |
| A felek | 263 |
| A felperes | 263 |
| Alperes-perbehívott | 264 |
| Harmadik személyek a perben | 264 |
| Az avatkozó és a szavatos | 264 |
| Perbeli képviselők | 264 |
| A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt | 267 |
| A vádló-felperes | 267 |
| A terhelt-alperes | 268 |
| A nem nemes terhelt perbeli helyzete | 268 |
| A nemes terhelt perbeli helyizete | 268 |
| A peres eljárás 1526-ig | 269 |
| Idézés | 269 |
| Az idézés módjai | 269 |
| A perbehívás ismétlése és az "értesítés" | 270 |
| A bíróság előtt eljárás megindulása | 271 |
| A kifogások | 271 |
| A perbeavatkozások | 272 |
| A perhalasztások | 272 |
| A bizonyítási eljárás | 272 |
| Az istenítéletek | 273 |
| Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: A tanúbizonyság és a tudományvétel | 275 |
| A szó szoros értelmében vett tanúbizonyítás | 278 |
| Az oklevél és az oklevélbizonyítás | 279 |
| A per befejezése | 280 |
| Az ítélet | 280 |
| Az egyezség | 281 |
| A perorvoslatok | 281 |
| A perletétel | 281 |
| Az ügyvédszó visszavonása | 282 |
| A tiltakozások | 282 |
| A visszaűzés vagy elűzés | 282 |
| Fellebbezés | 283 |
| A perújítás | 283 |
| A végrehajtás | 283 |
| A polgári peres eljárás | 285 |
| Az előkészületi perszak | 285 |
| A megintés | 285 |
| A perindítás | 286 |
| A perfelvétel | 286 |
| Az exceptios szakasz | 287 |
| Az allegatios szakasz, vagyis a per "dereka", érdeme | 287 |
| Az okirat | 288 |
| A tanúbizonyítás | 288 |
| A szemle | 290 |
| Az eskü | 290 |
| A befejezési perszak | 290 |
| A végrehajtás | 291 |
| A perorvoslatok | 291 |
| A büntetőeljárás a XVI. századtól | 293 |
| Az előkészületi eljárás | 293 |
| Az eljárás megindulása | 293 |
| A nyomozás és a vizsgálat | 294 |
| Az alperes által kért tanúvallatás | 296 |
| Közbülső ( vád alá helyezési ) eljárás | 296 |
| A bíróság előtti eljárás | 297 |
| Idézés | 297 |
| Perfelvétel | 297 |
| Az exceptios szakasz | 298 |
| Az allegatios szakasz | 298 |
| A per befejező szakasza | 300 |
| Perorvoslatok | 300 |
| Fellebbezés | 300 |
| Perújítás | 301 |
| Végrehajtás | 301 |
| II. RÉSZ: A TRADICIONÁLIS JOG FELSZÁMOLÁSA | |
| Magánjog | 305 |
| A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása | 307 |
| Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek | 308 |
| Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok | 308 |
| Az ősiségi nyílt parancsok | 308 |
| Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése | 309 |
| A telekkönyvi rendtartás | 310 |
| Magánjogi melléktörvények | 312 |
| A modern magyar magánjog kiépülése | 313 |
| Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok | 313 |
| Az ITSZ jogforrási jellege | 314 |
| Az ITSZ magánjoga | 314 |
| Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei | 315 |
| A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog | 318 |
| A személyi jogot átszövő tradicionális hatások | 318 |
| A modern családjogba átmentett régi intézmények | 318 |
| Az ágytól és asztaltól való elválasztás | 319 |
| Közszerzemény | 319 |
| Hitbér | 320 |
| A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk | 320 |
| Birtokvédelem, elbirtoklás | 320 |
| A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok | 321 |
| A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk | 322 |
| A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások | 324 |
| A modern öröklési jog tradicionális gyökerei | 324 |
| Büntetőjog | 327 |
| Első lépések a büntetőjog megújítása felé | 329 |
| A "bűntettekről és bűntetésekről" szóló 1843-as tervezet | 329 |
| Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca | 329 |
| A "legeredetibb" törvényhozási kísérlet | 330 |
| Az 1848-49-es törvények | 332 |
| A büntetőjogi kodifikáció | 334 |
| A büntetőtörvény létrejötte | 334 |
| A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5.tc. | 335 |
| Az 1879:40.tc., a kihágási büntetőtörvény | 339 |
| Polgári és büntetőeljárás | 341 |
| A modern igazságszolgátatási szervezet kiépülése | 343 |
| A modern bírósági szervezet kiépülése | 344 |
| A Magyar Királyi Kúria | 344 |
| A királyi ítélőtáblák | 345 |
| Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok | 346 |
| Királyi járásbíróságok | 348 |
| A királyi ügyiészségek | 348 |
| A polgári eljárás modernizációja | 350 |
| Az "átmeneti kódex" | 350 |
| Az első reformtörvény- a sommás eljárás új rendje | 351 |
| A polgári perrendtartásról szóló 1911:1.tc. | 351 |
| A kódex létrejötte | 352 |
| A polgári perrendtartás sajátosságai | 352 |
| A büntetőeljárás modernizációja | 354 |
| Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet | 354 |
| Változások a büntetőeljárásban - a "sárga könyv" | 355 |
| A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33.tc. | 356 |
| Javaslatokon át a kódexig | 356 |
| A bűnvádi perrendtartás sajátosságai | 357 |
| Tárgymutató | 361 |
Folytatás Microsoft-tal