kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 541 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 14 cm x 21 cm |
| ISBN: | 963-17-1355-5 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 8049/I-II. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. A 2. kötet 1975-ben került kiadásra. |
| I. kötet | |
| Bevezetés | |
| Hogyan tanuljunk fizikát? | 11 |
| Mi a fizika? | 12 |
| A kísérletről | 13 |
| Mérések végzése | 14 |
| Összefüggések keresése | 15 |
| Magyarázat keresése | 15 |
| Az ismeretek hasznosítása | 16 |
| Felkészülés a fizikaórára | 19 |
| Kísérletek | |
| Mechanikai kísérletek és mérések | |
| Mire kell ügyelni a hosszúságméréskor? | 23 |
| A tükör mint mérési segédeszköz | 25 |
| Mérd meg vékony huzal vastagságát! | 25 |
| Lyuk átmérője | 25 |
| Mekkora hosszúságú egy szeg? | 27 |
| Mekkora hosszút lépünk? | 28 |
| "Gömbölyű" tárgyak vastagsága | 28 |
| Hogyan mérünk tolómérővel? | 30 |
| Készíts mérleget! | 30 |
| Mérősorozat mérleghez | 36 |
| A mérleg kezelése | 37 |
| Mérés "hamis" mérleggel | 38 |
| Apró, egyenlő nagyságú testek tömege | 40 |
| Folyadékok tömege | 40 |
| A gázoknak is van tömegük | 41 |
| A testek térfogatának meghatározása | 41 |
| Készíts kifolyópoharat! | 42 |
| A gyertyadarab térfogata | 43 |
| Térfogat-sokszorozás | 44 |
| Az idő mérése | 45 |
| Készíts erőmérőt! | 48 |
| Nyújtással működő erőmérő | 48 |
| Összenyomással működő erőmérő | 49 |
| Az acélabroncs mint erőjelző | 53 |
| Az erő hatása függ az irányától is | 54 |
| Rugalmas az ólom? | 54 |
| Rugó papírból, fából | 56 |
| Van-e a Földön mindig súlyuk a testeknek? | 58 |
| Készíts függőónt! | 58 |
| Készíts hajlásszögmérőt! | 59 |
| Hol van egy pálca súlyponjta? | 61 |
| Mértani idomok súlypontjai | 62 |
| A súlyvonal két egyenlő súlyú részre osztja a lemezt | 63 |
| Az állásszilárdság vizsgálata erőmérővel | 64 |
| Mitől függ a víz belsejében uralkodó nyomás? | 65 |
| Vízszintező közlekedőedény | 67 |
| Készíts vízállásmutatót! | 68 |
| Hajszálcsőszivattyú | 69 |
| Nem mindig cső a hajszálcső | 70 |
| Arkhimédész kísérlete fordítva | 71 |
| A térfogat meghatározása Arkhimédész törvényével | 72 |
| Folyadék fajsúlyának meghatározása anélkül, hogy "mérnénk" a súlyát és térfogatát! | 73 |
| Melyik test úszik, melyik merül el? | 75 |
| Merülési határvonalak a hajón | 75 |
| Hogyan működik a búvárhajó? | 76 |
| Miért nem merül bele a petróleum a vízbe? | 77 |
| Futballbelső mint emelődaru | 78 |
| Vízmérleg | 80 |
| Az aneroid barométer modellje | 80 |
| A gáz térfogata és nyomása közötti összefüggés | 81 |
| Létritka tér a papírlap alatt! | 83 |
| Miért nem esik le a légy a plafonról? | 84 |
| Készíts lopót, pipettát és szivattyút! | 86 |
| Sebességmérő (házilag) | 87 |
| Átlagsebesség meghatározása | 88 |
| A magnószalag mozgásának megfigyelése | 88 |
| A lemezjátszó forgásának megfigyelése | 90 |
| Sebességmérés hangvillával | 92 |
| A tehetetlenség néhány érdekes megnyilvánulása | 93 |
| Miért nem sikerül? | 93 |
| A vékony fonál erősebb, mint a vastag? | 94 |
| Hogyan viselkedik az utas a mozgó járművön? | 96 |
| Az erő hatása a test sebességére (Kísérlet játékautóddal) | 97 |
| A körmozgás fenntartásához erő kell | 98 |
| A ható erő az ellenerővel egyenlő nagyságú | 99 |
| Szakítsd el a cérnát! | 100 |
| A hatás-ellenhatás érvényesülése a mágneses vonzásban | 101 |
| Kísérletek korcsolyázás közben | 102 |
| Hogyan működik a rakéta? | 102 |
| A kifolyó víz ellenhatása | 104 |
| Milyen kölcsönhatás van az egymáson elmozduló testek között? | 107 |
| Hogyan jár az ember, hogyan gördülnek a járművek? | 108 |
| Kísérletek egyszerű gépekkel | 109 |
| Megváltoztatják-e az áttételek az erő nagyságát? | 114 |
| A lengő test (inga) energiája | 114 |
| Mekkora munkát végeztél egy kő elhajításakor? | 116 |
| Mekkora a teljesítményed? | 117 |
| Készíts szélkereket! | 119 |
| Játékok munkája és teljesítménye | 120 |
| A jojó és az energiamegmaradás törvénye | 122 |
| Fénytani kísérletek | |
| A gombostű mint fényforrás (Kísérletek gombostűvel) | 125 |
| Fényforrás kísérleteinkhez | 126 |
| A fénysugár útjának láthatóvá tétele | 128 |
| Tiszta-e a "tiszta víz"? | 130 |
| A csőbe szorított fénysugár (fénynyaláb) | 131 |
| Forog-e a Föld? | 133 |
| Átlátszó, átlátszatlan, áttetsző | 133 |
| Fényes-érdes, fehér-fekete | 134 |
| Az árnyék | 134 |
| Mitől függ a sötétkamrában keletkező kép nagysága, minősége és fényessége? | 135 |
| Így verődik vissza a fény is | 135 |
| A fény tükörrel tetszőleges irányba fordítható. Hozd be a napsugarat a szobába! | 136 |
| Láthat-e bennünket az, akit mi a tükörben látunk? | 136 |
| A fény útja megfordítható | 137 |
| A tükörkép tükörképe | 139 |
| Fénymutató | 140 |
| A beesési és törési szög közötti összefüggés ábrázolása | 140 |
| A fénytörés mértéke ugyanabban az anyagban is megváltozhat | 141 |
| Levegőlencse | 143 |
| Fedezz fel törvényszerűséget a lencse képalkotásban! | 143 |
| Mekkora a lencse gyújtótávolsága? | 145 |
| A képek megszerkesztése: ügyesebbeknek! | 146 |
| Hogyan kell használni az egyszerű nagyítót? | 148 |
| Fényképezés sötétkamrával és lencsével | 149 |
| A fényképezés kis iskolája tíz perc alatt | 152 |
| Min alapszik a mozgás megörökítése a filmen? | 162 |
| Átlátszatlan kép vetítése | 163 |
| Kis mikroszkóp készítése | 164 |
| Egyszerű távcső készítése | 165 |
| Hányféle szín van? | 166 |
| Színkeverés | 167 |
| Egy pohár vízben a fénytan | 168 |
| Hőtani kísérletek | |
| Figyeld meg a hőmérséklet változását! | 172 |
| Ellenőrizd a hőmérő alappontjait! | 172 |
| Görgő a híd alatt | 173 |
| Mikor reped az üveg? | 174 |
| A fémhőmérő modellje | 174 |
| Miért kell a hőmérő gömbjébe sok folyadék? | 175 |
| Miért kell a hőmérő csövét vékonyra készíteni? | 176 |
| Miért kell ügyelni folyadék szállításakor, tároláskor? | 176 |
| A gázok egyenlő mértékben tágulnak ki | 177 |
| A gáz hő okozta térfogatváltozása függ a térfogatától | 178 |
| Sétáló pohár | 178 |
| Készíts gázhőmérőt! | 179 |
| Lehet-e papíredényben vizet melegíteni? | 180 |
| A kanál hatása a teára | 180 |
| Hogyan történik a hő terjedése vezetéssel? | 181 |
| Hogyan keletkezik, és mire való a kéményhuzat? | 181 |
| A papír jó hőszigetelő és jó hővisszaverő is! | 182 |
| Fényes és fekete felületek hősugárzása | 183 |
| Az izzólámpából a hő sugárzással jut el hozzánk | 184 |
| Olvadás és fagyás közben az anyag hőmérséklete változik | 184 |
| Térfogatváltozás fagyáskor | 185 |
| Keresztül a jégen! | 186 |
| Az állóvíz fagyása felülről kezdődik | 186 |
| Mitől függ a párolgás sebessége? | 187 |
| A szilárd anyagok is párolognak | 188 |
| Szorítás fagyasztással | 188 |
| Mikor keletkezik a harmat? | 189 |
| Oldatok fagyáspontja | 189 |
| Különböző folyadékok különböző hőmérsékleten forrnak | 190 |
| Oldatok forráspontja | 190 |
| A forráspont függ a nyomástól | 191 |
| Desztillálás fazékban | 191 |
| A borszeszlámpával történő melegítés hatásfoka | 192 |
| Mekkora a "spirituszkocka" égéshője? | 193 |
| Helyzeti energiából hő | 194 |
| A gőz munkája | 194 |
| Kaloriméter készítése | 195 |
| Termosz - házilag | 196 |
| Mi történik a meleg és hideg víz összekeverésekor | 196 |
| A felvett hő egyenlő a leadott hővel | 197 |
| Mennyi hő szükséges 1 kg petróleumnak 1°C-kal való felmelegítéséhez? | 198 |
| Mennyi hő kell 1 kg réznek 1 °C-kal való felmelegítéséhez? | 200 |
| Mennyi hő szabadul fel 1 kg mész oltásakor? | 200 |
| Mennyi hő olvaszt meg 1 kg 0 °C-os jeget? | 201 |
| Mennyi hő szabadul fel 1 kg 100 °C-os gőz lecsapódása közben? | 202 |
| Elektromosságtani kísérletek | |
| Készíts kísérleteidhez áramforrást! | 205 |
| "Zárlatos" elem | 211 |
| Kis elem, nagy elem | 211 |
| Különböző feszültségű elemek párhuzamos kapcsolása | 211 |
| Az elektromos mennyiségekhez hasonló mennyiségek | 211 |
| Az elem és az áramkör modellje | 214 |
| Kapcsolók párhuzamosan | 215 |
| Kapcsolók sorban | 216 |
| Alternatív kapcsolás | 216 |
| Készíts kapcsolókat! | 217 |
| Készíts "csillárt"! | 218 |
| Csillárkapcsoló | 218 |
| Melyik égett ki? | 220 |
| Szakadásvizsgáló | 220 |
| Párhuzamos kapcsolás megkönnyítése | 220 |
| Áramjelző készítése | 222 |
| Mágnestűs műszer | 222 |
| Mágnestűs műszer | 224 |
| Forgótekercses műszer | 225 |
| Áramjelző hőhatás alapján | 225 |
| Áramjelző vajtartóból (A mutató "csillapítása") | 226 |
| Mitől függ az ellenállás? | 228 |
| 1 Ohm ellenállású vezeték készítése | 230 |
| Ellenállás-sorozat | 231 |
| Az ellenállás meghatározása helyettesítéssel | 231 |
| Milyenek legyenek az áramköri kötőhuzalok? | 232 |
| Mikrofon az áramkörben | 232 |
| Vizsgáld meg a vizes oldat vezetőképességét! | 233 |
| Mit használjunk változtatható ellenállásnak? | 235 |
| Feszültségelosztás | 236 |
| Miért nincs oxigén az izzólámpákban? | 237 |
| Spirálhatás | 237 |
| Mi történik, ha az izzószál valahol elvékonyodik? | 238 |
| Rövidzárlat | 238 |
| Túlterhelés | 239 |
| Az áramforrásnak is van ellenállása | 240 |
| Rövidzárási áram | 241 |
| Mennyi hőt "termel" az áram? | 241 |
| A műszerek téves kapcsolásának következményei | 244 |
| A mérőműszer mérési határának kiterjesztése | 245 |
| Melyik az áramforrás negatív sarka? ("Póluskeresés") | 246 |
| Vonj be rézzel egy gipszből készült figurát! | 247 |
| Készíts mágnestűt! | 247 |
| Mágnesezés árammal | 248 |
| Áramjárta tekercs mágneses tere | 249 |
| Ismeretlen tekercselésű áramjárta tekercs északi sarkának megkeresése | 250 |
| Mágneses "fúvócső" | 251 |
| Az áramvezető folyadéknak is van mágneses tere | 252 |
| Mágneses erővonalak | 253 |
| Elektromágneses berendezések összerakhatóan | 256 |
| A váltakozó és egyenáram összehasonlítása | 258 |
| Ráz-e a kerékpár-generátor? | 261 |
| Ráz-e a zsebtelep | 261 |
| A transzformátor szerepe a telefonálásban | 262 |
| A nagyfeszültség előnye távvezetésben | 265 |
| Az elektromos állapot | 266-270 |
| Mit olvass? | |
| II. kötet | |
| Bevezetés | 13 |
| Az általáos iskolában tanult fizika összefoglalása és néhány kiegészítése | 15 |
| Mit tanultunk fizikából? | 17 |
| A testek tulajdonságai és egymásra hatásuk | 18 |
| Huzalok megnyúlása erő hatására | 19 |
| A súly és a súlypont | 20 |
| Anyagok fajsúlya és sűrűsége | 21 |
| Az erő eloszlása; a nyomás | 22 |
| A testek mozgása | 24 |
| A tehetetlenség | 28 |
| A súrlódás | 28 |
| Az energia, a munka | 29 |
| A teljesítmény | 30 |
| Energiaátalakulások | 31 |
| Hőjelenségek. Mi a hő? | 32 |
| A hőérzet, a hőmérséklet | 33 |
| Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 34 |
| A belső energia | 37 |
| Hőátadások | 37 |
| A kalória | 38 |
| Halmazállapot változások | 41 |
| Olvadás, fagyás | 41 |
| Párolgás és lecsapódás | 42 |
| Fényjelenségek | 46 |
| Az elektromos áram | 50 |
| Az áramköri mennyiségek | 50 |
| Ohm törvénye | 53 |
| A fogyasztók kapcsolása | 55 |
| Az áram hőhatása | 56 |
| Az áram vegyi hatása | 58 |
| Az áram mágneses hatása | 59 |
| A mágnesség magyarázata | 60 |
| Elektromágneses indukció | 61 |
| A fizikai mennyiségek | 62 |
| Példák a kérdések, problémák megoldására | 67 |
| Miért van huzat? | 70 |
| Miért nem emelkedik fel a víz alá nyomott pingponglabda, ha a poharat elejtjük? | 70 |
| Vízzel nem egészen teli palackot egyfuratos dugóval - benne a vízbe merülő vékony üvegcsővel - lezárunk. Az üvegcsövön keresztül levegőt fúvunk a palackba. Mi történik? | 71 |
| Mikor folyik rövidebb idő alatt le a kádból a víz: 1. ha a kádban ülve várod meg, amíg lefolyik, | 72 |
| vagy 2. ha csak akkor húzod ki a dugót, amikor kiléptél a kádból? | 72 |
| A vízzel telt közlekedőedény két szárát dugattyúval elzárjuk. A dugattyúkra felülről erőt gyakorlunk. Mekkora erők tartanak egyensúlyt? | 73 |
| Egyenlő magasan van-e a víz szintje a közlekedőedény két szárában, ha az egyik szárban a víz színén egy fadarab úszik? | 74 |
| És ha petróleum úszik? | 74 |
| Két pohárban kétféle folyadék van. Hogyan állapítanád meg rugós erőmérő segítségével, melyiknek nagyobb a fajsúlya? | 75 |
| Meg tudnád-e állapítani az egyik folyadék fajsúlyát, ha a másikét ismered? | 75 |
| Miért képesek egy tenyerükkel felemelni barátjukat ezek a képen látható tanulók? | 77 |
| Egy ember 15 kg-os terhét úgy viszi, hogy botra akasztja, a botot pedig középen a vállára teszi. Mekkora erő nyomja a vállát? | 77 |
| Hogyan segíthetne magán? | 77 |
| Mit mérünk a karos mérlegen: tömeget vagy súlyt? | 78 |
| Miért nehéz a hosszú létrát a falhoz támasztani? | 79 |
| Egyenlőkarú emelőn két vödröt kiegyensúlyoztunk. Az egyikben víz, a másikban gázolaj van. Mindkettőbe belelógatunk egy-egy 5 kg-os vasdarabot úgy, hogy ne érjenek hozzá a vödörhöz. Mi történik? | 79 |
| Futball-labdából kiengedjük a levegőt úgy, hogy ne essen össze, majd megmérjük a súlyát. Ezután összeszorítjuk, s újból megmérjük. Mindkét esetben ugyanakkorának találják a súlyát. Hogyan lehetséges ez? | 80 |
| Két egyenlő súlyú és anyagú ládát egy rúddal el akarunk mozdítani. Melyik láda mozdul ki előbb: A vagy B? | 81 |
| Miért nem mindig egyenlő súlyúak a súlyvonalak mentén kettévágott lemezek darabjai? | 82 |
| Mi van egyensúlyban a levélmérlegen? | 83 |
| A lejtőn leguruló golyó nem csúszik, hanem gurul. Miért? Mikor "csúszik meg" a golyó? | 84 |
| Milyen egyensúlyi helyzetben van a) egy tömör, egyenletes tömegeloszlású félgömb, amikor a gömbfelület érintkezik a vízszintes lappal, b) a félgömbhéj alakú test (a fél dinnye héja), c) egy belül üreges, egyenletes falvastagságú gömb (gömbhéj), amelyben víz van? | 85 |
| A bányákban igen nagy veszélyt jelentenek a gyúlékony gázok (a "bányalég"). Régen ez ellen úgy védekeztek, hogy a bányászok petróleumlámpájában a lángot erős fémszitával vették körül. Miért? | 85 |
| Miért veszélyes a kazánkő? | 86 |
| Ezt a tanácsot kapod: A forrón beöntött tea nem repeszti meg az üvegpoharat, ha abba kanalat teszel! Helyes-e a tanács? | 86 |
| Eső után miért hül le a levegő? | 87 |
| Miért fő meg gyorsabban a kuktában a bab? | 88 |
| A tengerparton nyáron hűvösebb, télen melegebb van, mint a szárazföld belsejében. Mi ennek az oka? | 88 |
| Milyen fizikai jelenség a tükörskála alapja? | 90 |
| Két tükör áll 30 cm-re egymással szemben. Síkjaik párhuzamosak. A tükör közé A-tól 10 cm-re, B-től 20 cm-re helyezünk egy (C) gyertyát. Hol és milyen képek keletkeznek a tükörben? | 90 |
| Szerkeszd meg a C pont tükörképét, ha a C pont két, egymással 60°-os szöget bezáró tükör között van! | 91 |
| Hogyan változik az áramforrás sarkain mért feszültség, amikor az áramerősség az áramkörben változik (nő vagy csökken)? | 92 |
| Egy transzformátor meneteinek száma 560 és 1120. Használható-e 110 V-os fezsültségre méretezett izzólámpa működtetésére, ha a hálózatunk 220 V-os? | 94 |
| Mit mutat a voltmérő? Mennyi az E és F elágazási pontok közé eső eredő ellenállás? | 95 |
| Két egyenlő átmérőjű acélgolyó közül az egyik üreges. Hogyan lehetne megállapítani a súlytalanság állapotában (űrhajóban, szabadesés közben), hogy melyiknek nagyobb a tömege? | 96 |
| Még néhány tanács | 98 |
| Kérdések és problémák gyűjteménye | 99 |
| A testek tulajdonságai | 101 |
| Az erő | 102 |
| Szilárd testekre ható nyomás | 104 |
| Folyadékok nyomása | 105 |
| Hajszálcsövesség | 109 |
| A levegő, gázok nyomása | 109 |
| Arkhimédész törvénye | 113 |
| Mozgások | 116 |
| Súrlódás | 121 |
| Az erő és a mozgás. Testek tehetetlensége | 123 |
| Munka, teljesítmény, energia; egyszerű gépek | 129 |
| Súlypont, testek egyensúlya | 138 |
| Hőmérséklet-változással együtt járó térfogatváltozások | 146 |
| Belsőenergia-változások | 152 |
| Halmazállapot-változások | 155 |
| Hőátadások | 159 |
| Fényjelenségek | 164 |
| Az elektromos áramkör | 172 |
| Az áram munkája, hőhatásas | 181 |
| Az áram mágneses hatása | 184 |
| Energiaátalakulások | 190 |
| Példák, feladatok megoldása | 195 |
| Még néhány jó tanács | 221 |
| Hogyan kell "felelni" fizika órán? | 223 |
| Mit olvass? | 267 |
| Az 1. és 2. könyvhöz felhasznált forrásmunkák | 269-271 |
| 541 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.