Büntetőjog I.

Tartalom

ELŐSZÓ 13
JELMAGYARÁZAT ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 15
BEVEZETŐ TANOK (Nagy Ferenc) 17
1. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 17
1.1. A büntetőjog fogalma és felosztása 17
1.2. A büntetőjog feladata 18
1.3. A büntetőjog jogrendszerbeli helye 21
1.4. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya 22
1.4.1. A büntetőjog és az alkotmányjog viszonya 23
1.4.2. A büntetőjog és a szabálysértési anyagi jog viszonya 24
1.5. Az állami büntetőhatalom és korlátai 26
1.6. A bűnügyi tudományok 28
1.6.1. A normatív és az empirikus bűnügyi tudományok 29
1.6.2. A bűnügyi tudományok segédtudományai 31
2. A MAGYAR BÜNTETŐJOG FEJLŐDÉSE 32
2.1. Az 1843-ik évi magyar büntető törvénykönyvi javaslat 33
2.2. A Csemegi Kódex 33
2.3. A Csemegi Kódex módosításai és a hozzá kapcsolódó külön törvények
1945-ig 35
2.4. Az 1945 utáni magyar büntetőjog alakulása 36
2.5. A büntetőjog tudományának főbb irányai 38
2.5.1. A klasszikus büntetőjogi iskola 38
2.5.2. A pozitivista irányzat 40
2.5.3. A közvetítő irányzat 40
2.5.4. Társadalomvédelmi irányzatok 41
2.5.5. Alternatív irányzatok 42
2.6. A magyar büntetőjog tudományáról 44
2.6.1. A büntetőjog tudományáról hazánkban 45
2.6.1.1. A büntetőjog tudományának hazai kezdetei (1745-1751) 46
2.6.1.2. A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek időszaka
(1790-1848) 46
2.6.1.3. Az abszolutizmus korszaka (1848/1852-1860/1867) 48
2.6.1.4. A klasszikus kodifikáció időszaka (1860/1867-1878/1900) 48
2.6.1.5. Reformirányzatok a büntetőjogi irodalomban
és a büntető jogalkotásban (1878/1880-1948/1950) 49
2.6.1.6. Az anyagi büntetőjog tudománya a szocializmus
korszakában (1948/1950-1989) 52
2.6.1.7. A rendszerváltozással kezdődő és jelenleg is tartó
úgynevezett modern/posztmodern jogállami büntetőjog
tudományának korszaka (1989-) 55
2.7. A magyar büntetőjog tudományának kiemelkedő alakjai 56
3. A BÜNTETŐJOG ALAPELVEI 60
3.1. A jogrendszer egészére ható elvek 62
3.1.1. A jogállamiság eszméje 62
3.1.2. A humanitás elve 64
3.2. Speciális büntetőjogi alapelvek
3.2.1. Az anyagi jogi legalitás (a törvényesség) elve
3.2.2. A tettfelelősség elve
3.2.3. A bűnösségen alapuló felelősség elve
3.2.4. Az arányosság elve
3.2.5. A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem)
3.2.6. A büntetőjog szubszidiaritása, illetve ultima ratio jellege
A BÜNTETŐPOLITIKA (Gellér Balázs) 80
1. A BÜNTETŐPOLITIKÁRÓL ÁLTALÁBAN
2. A HATÁLYOS JOG
2.1. Általános büntetőpolitika
2.2. Szakmai büntetőpolitika
AZ ANYAGI BÜNTETŐNORMÁK LEGALITÁSA (TÖRVÉNYESSÉGE)
(Gellér Balázs)
1. A LEGALITÁSRÓL ÁLTALÁBAN
2. A HATÁLYOS JOG
2.1. A legalitás szerkezete
2.1.1. Anyagi és formális legalitás
2.1.2. A legalitás alelvei és tartalma
2.1.3. A legalitás alelveinek belső kapcsolatai
2.1.4. Az egyenlőség elve
2.1.5. A formális és anyagi legalitás
2.1.6. Az előreláthatóság (és a bűnösségi elv)
2.1.7. A szükségességi teszt 103
2.1.8. Az anyagi igazságosság 105
2.1.9. A legalitás (törvényesség) egyéb esetleges részei 117
JOGSZABÁLYTAN (Gellér Balázs) 125
1. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI 125
2. A BÜNTETŐTÖRVÉNYEK RENDSZERE ÉS SZERKEZETE
3. A BÜNTETŐJOGI NORMA SZERKEZETE 132
4. A BÜNTETŐTÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE 133
4.1. Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói akarat 134
4.2. Az értelmezés módszerei 135
4.2.1. Az értelmezés módja szerinti csoportosítás 135
4.3. Az értelmezés alanya szerinti csoportosítás 139
4.4. Az értelmezés eredménye szerinti csoportosítás 140
5. AZ ANALÓGIA KÉRDÉSE 142
5.1. Elméleti megközelítés és gyakorlat 142
A BÜNTETŐTÖRVÉNY HATÁLYA (Gellér Balázs) 145
1. A HATÁLYRÓL ÁLTALÁBAN 145
2. AZ IDŐBELI HATÁLY 146
2.1. Általános szabály 147
2.2. Kivétel a visszaható hatály tilalma alól 149
3. TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLY 154
3.1. Elméleti megközelítések 155
3.2. A Btk. szabályozása 156
A BŰNCSELEKMÉNY TANA (Nagy Ferenc) 160
1. A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA 160
1.1. Bűncselekmény-fogalmi irányzatok; a fogalom egésze felépítésének
alakulása 160
1.2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban 163
1.2.1. A hazai tudományos bűncselekmény-fogalom 1948-ig 163
1.2.2. A bűncselekmény törvényi fogalmáról 164
1.2.3. A hazai tudományos bűncselekmény-fogalom 1950-től 165
1.2.4. A bűncselekmény tudományos és törvényi - megfeleltetett -
fogalmáról 166
1.3. A bűncselekmény mint cselekmény 167
1.3.1. A büntetőjogi cselekményfogalom feladatairól 167
1.3.2. Cselekmény tani irányzatok 168
1.3.3. A redukált cselekményfogalom 170
1.3.4. A cselekményt kizáró körülmények 171
1.4. A tényállásszerűség (diszpozíciószerűség) - büntetendőség 172
1.4.1. A tényállás jelentéstartalmai 172
1.4.2. A tényállás feladatai 173
1.4.3. A tényállás és a jogi tárgy viszonya 173
1.4.4. A tényállás kategóriájának büntetőjogi fejlődése 175
1.4.5. A tényállási elemek köre és csoportosítása 176
1.4.6. A bűncselekmény tárgyi oldalának elemei, objektív tényállási
elemek 178
1.4.6.1. Az elkövetési tárgy 178
1.4.6.2. Az elkövetési magatartás 179
1.4.6.3. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek 182
1.4.6.4. Az eredmény 183
1.4.6.5. Az okozati összefüggés 184
1.4.7. A bűncselekmény elkövetője/alanya, tettességhez szükséges
ismérvek 191
1.4.8. A bűncselekmény alanyi oldala, szubjektív tényállási elemek 192
1.4.8.1. A szándékosság 192
1.4.8.2. Gondatlanság 196
1.4.8.3. A vegyes bűnösség 200
1.4.8.4. A motívum és a célzat 201
1.5. A (büntető)jogellenesség - társadalomra veszélyesség 202
1.5.1. Az alaki és az anyagi jogellenesség 202
1.5.2. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség
1.6. A bűnösség
1.6.1. A bűnösség fogalma és elemei
1.6.2. A bűnösség fogalma és a felróhatóság
1.7. A bűncselekmények súly szerinti felosztása 215
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI (Belovics Ervin) 218
1. AZ AKADÁLYOKRÓL ÁLTALÁBAN, RENDSZERÜK 217
2. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ VAGY KORLÁTOZÓ OKOK 220
2.1. A beszámítást kizáró okok 223
2.1.1. A gyermekkor 223
2.1.2. A kóros elmeállapot 225
2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért
való felelősség 230
2.1.4. A kényszer és a fenyegetés 233
2.2. A bűnösséget kizáró okok 235
2.2.1. A tévedés 235
2.2.1.1. A ténybeli tévedés 237
2.2.1.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében való
tévedés 238
2.2.2. Az elöljáró parancsa 240
2.3. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok
2.3.1. A jogos védelem 241
2.3.2. A végszükség 254
2.3.3. Jogszabály engedélye
2.3.4. A Btk. Különös Részében szabályozott egyes
bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok 259
2.3.5. A sértett beleegyezése 260
2.3.6. A fegyelmezési jog gyakorlása 266
2.3.7. A megengedett kockázatvállalás 267
3. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OKOK 267
3.1. Az elkövető halála 268
3.2. A büntethetőség elévülése 268
3.3. A kegyelem 275
3.4. A tevékeny megbánás 277
3.5. A törvényben meghatározott egyéb ok 281
4. AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTEL HIÁNYA 282
4.1. A magán indítvány hiánya 282
4.2. A feljelentés hiánya 285
4.3. A legfőbb ügyész döntésének hiánya 286
4.4. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya 286
4.5. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 288
A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (Belovics Ervin) 289
1. A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAIRÓL
ÁLTALÁBAN 289
2. A BEFEJEZETT BŰNCSELEKMÉNY 293
3. A KÍSÉRLET 295
3.1. A kísérlet fogalma 295
3.2 A kísérlet fajtái 299
3.3. A kísérlet büntetése 301
3.4. Az alkalmatlan kísérlet 301
3.5. Az önkéntes visszalépés 307
4. AZ ELŐKÉSZÜLET 310
4.1. Az előkészület büntetendősége 310
4.2. Az előkészület elkövetési magatartásai 311
4.3. Az önkéntes visszalépés 313
A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI (Belovics Ervin) 316
1. AZ ELKÖVETŐKRŐL ÁLTALÁBAN 316
2. A TETTESSÉG 320
2.1. A tettes 320
2.2. A társtettes 325
3. A RÉSZESSÉG 329
3.1. A részesség járulékos jellege 329
3.2. A felbujtó 331
3.3. A bűnsegéd 334
4. A BŰNKAPCSOLATOK 336
4.1. A bűnpártolás 337
4.2. Az orgazdaság 338
4.3. A feljelentési kötelesség elmulasztása 338
4.4. A pénzmosás 338
4.5. A zendülés megakadályozásának elmulasztása 338
5. A TÁRSAS BŰNELKÖVETÉSI ALAKZATOK (Gellér Balázs) 339
5.1. A társas bűnelkövetési alakzatokról általában 339
5.2. Bűnszövetség 340
5.3. Csoportos elkövetés 342
5.4. A bűnszervezet 344
5.4.1. A bűnszervezet hatályos fogalma 354
BŰNCSELEKMÉNYI EGYSÉG ÉS TÖBBSÉG (Gellér Balázs) 358
1. AZ EGYSÉGRŐL ÉS HALMAZATRÓL ÁLTALÁBAN 358
2. A HATÁLYOS JOG 360
2.1. Az egység 361
2.2. Halmazat (a többség) 364
2.2.1. Alaki és anyagi halmazat 364
2.2.2. Alaki halmazat 365
2.2.3. Anyagi halmazat 366
A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK (Tóth Mihály) 369
1. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK ELVI KÉRDÉSEI ÉS RENDSZERE 369
1.1. A jogkövetkezmények fogalma 369
1.2. A büntetés jogalapja, oka és rendeltetése 371
1.2.1. A büntetés jogalapjára vonatkozó nézetek 371
1.2.2. A büntetés céljával foglalkozó elméletek 372
1.2.2.1. Büntetési célok a XIX. század derekáig:
az abszolút elmélet kiteljesedése és túlsúlya 372
1.2.2.2. Relatív teóriák az alkalmazott társadalomtudományok
fejlődésével 374
1.2.2.3. Az egyesítő vagy közvetítő elmélet, a hagyományos
büntetéstani nézetek szintézisének megkísérlése 377
1.2.2.4. Napjaink fontosabb büntetéstani irányzatai 378
1.2.2.5. A büntetés céljára vonatkozó hazai nézetek alakulásának
vázlata 381
1.3. A büntetés sajátosságai 385
1.3.1. A büntetéssel szemben támasztható követelmények 385
1.4. A szankciórendszer jellemző vonásai 388
1.4.1. Szankciófajták és azok meghatározása 388
1.4.2. A magyar Btk. jogkövetkezményeinek általános rendszere 389
2. AZ EGYES JOGKÖVETKEZMÉNYEK 392
2.1. Kitekintés a közelmúltra: a halálbüntetés 392
2.2. Hatályos jogkövetkezmények 398
2.2.1. Büntetések 398
2.2.1.1. A szabadságvesztés 398
2.2.1.1.1. Határozott ideig tartó szabadságvesztés 402
2.2.1.1.2. Életfogytig tartó szabadságvesztés 406
2.2.1.2. Az elzárás 416
2.2.1.3. A közérdekű munka 417
2.2.1.4. A pénzbüntetés 422
2.2.1.5. A foglalkozástól eltiltás 427
2.2.1.6. A járművezetéstől eltiltás 430
2.2.1.7. A kitiltás 433
2.2.1.8. A sportrendezvények látogatásától eltiltás 434
2.2.1.9. A kiutasítás 435
2.2.2. Mellékbüntetések 437
2.2.2.1. A közügyektől eltiltás 437
2.2.3. Intézkedések 439
2.2.3.1. A megrovás 440
2.2.3.2. A próbára bocsátás 442
2.2.3.3. A jóvátételi munka 445
2.2.3.4. A pártfogó felügyelet 447
2.2 3.5. Az elkobzás 449
2.2.3.6. A vagyonelkobzás 452
2.2.3.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele... 456
2.2.3.8. Kényszergyógykezelés 456
2.2.3.9. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések 459
3. AZ EGYES JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSI GYAKORLATA 462
A BÜNTETÉS KISZABÁSA (Belovics Ervin - az 1. pont kivételével) 465
1. A BÜNTETÉS CÉLJA (Tóth Mihály) 465
2. A BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK ELVEI 468
3. A HALMAZATI BÜNTETÉS 475
4. A BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE 480
5. A BÜNTETÉS KISZABÁSA TÁRGYALÁSRÓL LEMONDÁS ESETÉN 483
6. A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE 484
7. A KÜLÖNÖS, A TÖBBSZÖRÖS ÉS AZ ERŐSZAKOS TÖBBSZÖRÖS
VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 489
8. A BŰNSZERVEZETBEN TÖRTÉNŐ ELKÖVETÉSRE VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK 496
9. AZ ELŐZETES FOGVATARTÁS ÉS A HÁZI ŐRIZET BESZÁMÍTÁSA 497
10. AZ ÖSSZBÜNTETÉS 498
A JOGI SZEMÉLY BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE (Gellér Balázs) 503
1. JOGTÖRTÉNET
2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 503
2.1. A francia modell 504
2.2. Az angol modell 504
2.3. Az amerikai modell 506
2.4. A nemzetközi jogban kialakult nézetek 509
2.4.1. Az Európai Közösség vonatkozó normái 509
2.4.2. Az Európa Tanács vonatkozó normái 513
2.5. Érvek és ellenérvek 513
3. A HATÁLYOS JOG 514
AZ ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEK
ÉS A MENTESÍTÉS. A MENTESÜLTEK NYILVÁNTARTÁSA
(Tóth Mihály) 520
1. A MENTESÍTÉS INTÉZMÉNYÉNEK KIALAKULÁSA 520
2. A MENTESÍTÉS A HATÁLYOS JOGBAN 522
2.1. A mentesítés lényege, fogalma 522
2.2. A marasztaló ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények,
a mentesítés módjai, egységessége 523
2.2.1. A törvényi mentesítés 524
2.2.2. A bírósági mentesítés 525
2.2.3. A kegyelmi mentesítés 527
2.2.4. A mentesülés, illetve a mentesítés összefoglaló táblázata 529
3. A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS ÉS A MENTESÍTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 530
A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGA (Nagy Ferenc) 534
1. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ÉS TENDENCIÁK 534
2. A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGÁNAK HAZAI FEJLŐDÉSE 536
3. A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 538
3.1. Alapvető rendelkezések 538
3.2. A tevékeny megbánás 539
3.3. A fiatalkorúval szembeni jogkövetkezmények 540
4. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ
INTÉZKEDÉSEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 542
4.1. A próbára bocsátás 542
4.2. A jóvátételi munka 543
4.3. A javítóintézeti nevelés 543
4.4. A pártfogó felügyelet 545
5. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ BÜNTETÉSEK
SPECIÁLIS SZABÁLYAI 546
5.1. A szabadságvesztés 547
5.2. Az elzárás 549
5.3. A közérdekű munka 549
5.4. A pénzbüntetés 549
5.5. A közügyektől eltiltás 550
5.6. A kitiltás 551
5.7. A kiutasítás 551
5.8. A halmazati és összbüntetés 553
5.9. Egységes intézkedés 554
5.10. Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása 555
5.11. A mentesítés 555
A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (Belovics Ervin) 557
1. AZ ELKÖVETŐK 558
2. MÁS ÁLLAM KATONÁJA ELLEN ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNY 559
3. A BÜNTETHETŐSÉGET KIZÁRÓ OKOK 561
4. A BÜNTETHETŐSÉGET MEGSZÜNTETŐ OK 562
5. A KATONAI FOGDA 563
6. ÖSSZBÜNTETÉS 564
7. A KÖZÉRDEKŰ MUNKA KISZABÁSÁNAK KIZÁRÁSA 564
8. A KATONAI BÜNTETÉSEK 565
8.1. A lefokozás 565
8.2. A szolgálati viszony megszüntetése 566
9. A KATONAI MELLÉKBÜNTETÉSEK 566
9.1. A rendfokozatban visszavetés 566
9.2. A várakozási idő meghosszabbítása 567
10. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK
ALÓL 567

Témakörök