| Bevezetés | 3 |
| Elméleti rész | 7 |
| A műalkotások elemzésének problémája | 7 |
| A művészi élmény szubjektív és objektív feltételei | 7 |
| Az értékelés szempontjai | 8 |
| A kifejező eszközök vizsgálata | 9 |
| Az elemzés jogosultsága, az elemzésekkel elérhető eredmények | 14 |
| Hatástényezők ismerete, az alkotókészség fejlesztése | 16 |
| A tér szerepe a művészetben | 17 |
| A térbeli rend két alaptípusa. Tömeghatás, térhatás | 17 |
| A térművészet működési köre | 19 |
| Térérzet, térhatás | 19 |
| A külső benyomások feldolgozása a tudatban: szemlélő és az alkotás viszonya | 20 |
| A különböző érzékletek szerepe a környezet észlelésében. A vizsgálatok körének leszűkítése | 22 |
| Helyzetérzés, térérzet, térhatás, művészi térhatás | 23 |
| Az előnyös szemlélés feltételei, látószögek | 25 |
| A helyzetérzés és térérzet keletkezésének feltételei | 37 |
| Az elméleti rész főbb tanulságainak összefoglalása | 41 |
| Központos téralakítások | 43 |
| Egyszerű központos terek | 44 |
| A római Pantheon elemzése | 45 |
| A Pantheonnal rokon téralakítások | 51 |
| A vertikális hatás növelése. A magassági irányban megnyújtott központos terek | 55 |
| A belső kiképzés jelentősége a karcsú, magas tereknél | 58 |
| Összetett központos terek | 63 |
| Az öszetett terek részei közötti viszony | 64 |
| Központi kupolatér és gyűrűs melléktér kapcsolata | 65 |
| Központi kupolatér és két ill. négy irányban csatlakozó mellékterek rendszere | 84 |
| A görögkereszt-elrendezés | 84 |
| A függőleges tengely körül szerveződő kilencosztású tér | 91 |
| Az összetett központos terek vizsgálatának tanulságai | 110 |
| Hosszirányú téralakítások | 111 |
| Osztatlan terek | 112 |
| A térérzet kialakulásának feltételei a különböző térformák esetében. Négyzetalaprajzú tér | 113 |
| A falfelületek zárt kompozíciós és ritmikus kialakítása | 116 |
| Nyújtott, kb. 1:1,5-es arányú tér | 123 |
| Letompított sarkokkal kiképzett és ovális tér | 130 |
| Nyújtott, kb. 1:2,5-es arányú tér | 134 |
| A folyosó, galéria. A hosszhajós templomtér | 137 |
| Eszmei célpont kialakítása, monumentalitás | 138 |
| Művészi kontraszthatás | 141 |
| Teremszerű templomterek | 145 |
| Összetett többhajós téralakítások | 149 |
| Az összetett tér részei közötti viszony | 149 |
| A hajók elhatárolása. Az elhatárolás optikai feltételei | 151 |
| A bazilikális elrendezés térművészeti koncepciója és főbb változatai | 152 |
| Csarnokelrendezések | 163 |
| Kéthajós elrendezések | 166 |
| A többhajós tértípusok vizsgálatának tanulságai | 169 |
| A kupolás tér szerepe az irányított téralakításoknál | 174 |
| A térrészek közötti helyes viszony | 177 |
| Illuzionisztikus hatások a téralakításban | 180 |
| A falfestés szerepe a térművészetben | 183 |
| Az illuzionosztikus festészetben rejlő ellentmondások | 191 |
| Térsorozatok | 195 |
| A térkapcsolás, térsorolás alapelvei, jellegzetességei | 196 |
| Kétterű elrendezések (előtér-főtér) | 202 |
| Az előtér differenciálódik | 204 |
| A főtér differeniálódik | 206 |
| Háromtagú térsorozat | 207 |
| Kéttengelyes elrendezés | 212 |
| A kibontakozás fázisa differenciálódik, a térelemek szerepe, jellege | 213 |
| Irányváltoztatás | 216 |
| Függőleges térkapcsolás, lépcsőházak | 219 |
| A térművészeti elemzések főbb tanulságainak összefoglalása (a Magyar Nemzeti Múzeum elemzése) | 229 |
| A térművészet történetének vázlatos összefoglalása | 245 |
| A történeti stílusok előzményei | 247 |
| Egyiptomi téralakítások | 248 |
| Óperzsa téralakítások | 252 |
| Görög téralakítások | 253 |
| Római téralakítások | 258 |
| Újperzsa (szaszanida) téralakítások | 263 |
| Korakeresztény téralakítások | 264 |
| Bizánci téralakítások | 266 |
| Praeromán téralakítások | 269 |
| Román téralakítások | 271 |
| Gótikus téralakítások | 276 |
| Renaissance téralakítások | 280 |
| Barokk téralakítások | 291 |
| Klasszicista téralakítások | 305 |
| Romantika, ekletika és a XX. sz. stílustörekvései | 309 |
| Irodalmi és módszertani tájékoztató | 315 |
| Betűrendi tárgymutató | 329 |