Bem József és a magyar szabadságharc

Előszó

Részlet:
"Bem József halálának századik évfordulóján a magyar dolgozó nép a nemzet nagyjainak kijáró hálás elismeréssel adózik szabadságharcunk eme nagy hőse emlékének. Mert Bem nem pusztán egyike az 1848-as forradalom számos tábornokának, hanem sok tekintetben megszemélyesítője is azoknak az eszméknek, amelyek szabadságharcunkat valóban a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem egyik fontos, történelmi jelentőségű szakaszává avatták. A forradalom katonája ő, akit a történelmi események sodró árama emel a politikai tudatosság mind magasabb fokára s akit e kettős helytállás: a katonai és politikai tisztánlátás erénye avat valóban forradalmi harcossá.
A varsói katonai iskola padjaitól Osztrolenkán s a hosszú emigráción át a forradalmi Bécsbe, majd innen egyenesen Kossuth táborába vezet a hős lengyel tábornok útja - beszédes bizonyítékául annak, hogy a lengyel nép a nemzetközi reakcióval vívott harcokban valóban a forradalom nemzetközi katonájaként harcolt Európa legkülönbözőbb csataterein. A fejlődés, melynek Bem életében vitathatatlan jeleit látjuk, nem volt mentes tévedésektől, kisiklásoktól, ám végső fokon odavezetett, ahol a népek szabadsága eldől: a forradalmi harcok színterére, Bécs barikádjaira és Erdély csatatereire. dicsőséges harcok és győzelmek során át a magyar nép bámuló szeretetétől, Kossuth nagyrabecsülésétől és Petőfi rajongó csodálatától kísérve, valóságos diadalút volt ez, melynek ma sincs vége. A népszabadság katonája, akinél hősiesebben honfitársai közül egy sem verekedett a szabadságért - tegyük hozzá: a közös szabadságért -, ma, száz évvel halála után, a nemzet emlékezetében egyenesen Petőfi és Kossuth mellett kap helyet, s példája világító jelképévé lesz néphadseregünk katonáinak." Vissza