Bence és a vasúti közlekedés

Előszó

Kedves Gyerekek!

Remélem ismerősként köszönthetlek benneteket, mert a gyalogos közlekedés tudnivalóinak megismerésekor már találkozhattatok velem - akik nem ismernek, csak azoknak mondom: Bencével - és édesapámmal.
Sokat hallottam aputól, hogy vasúton utazni milyen kényelmes. Érdekes emberekkel lehet találkozni a vonaton, sokszor még beszélgetésre is lehetőség nyílik, és különösen az ablak mellett ülők, zavartalanul élvezhetik a tovasuhanó tájak szépségeit.
A legutóbb a televízióban láttam egy filmet, ami arról szólt, hogy utazók vonattal jártak be távoli országokat, megismerkedve az ottani emberek életével, szokásaival, és természetesen a nevezetességekkel. Különösen tetszett, amikor régi mozdonyok vontatták a kocsikat.
Sajnos ez idáig nekem még nem nyílott lehetőségem arra, hogy vonattal utazhassak. Néhány osztálytársamtól, akik minden nap vonattal jönnek az iskolába, sok érdekes történetet hallottam a vasútról. Tőlük tudom, hogy a vasúti közlekedés komoly dolog, az ott dolgozóktól pontosságot igényel, és az utasok sem lehetnek figyelmetlenek, különben könnyen baj történhet. Sőt, sok mindent kell ismerniük, ami az utazáshoz nélkülözhetetlen.
Minden vágyam teljesült a napokban, a születésnapomon, mert egy gyönyörű villanyvasutat kaptam. Ekkor ígérte meg apu, hogy elvisz egy vasútállomásra, hogy körülnézhessek és a nagyiékhoz is vonattal utazunk a hétvégén. Akit tehát érdekel a vasúti közlekedés és hozzám hasonlóan keveset tud róla, az tartson velem a következő oldalakon. Elmesélem történetem és azt, hogy mit láttunk, illetve tapasztaltunk. Vissza