| Előszó | 5 |
| A külkereskedelmi ügylet makrokörnyezete és résztvevői | 9 |
| A külkereskedelmi ügylet gazdasági és jogi környezete (Mikolay Lászlóné) | |
| A kereskedelempolitika | 11 |
| Kereskedelempolitikai irányzatok | 12 |
| A kereskedelempolitika érvényesülése az államközi kapcsolatokban | 13 |
| A kereskedelempolitika szabályozásának nemzetközi intézményei | 14 |
| A kereskedelempolitika belső eszközrendszere: a kereskedelempolitika belföld felé irányuló hatása | 16 |
| A gazdaságpolitika közvetlen eszközei a külgazdasági kapcsolatok szabályozásában | 17 |
| A gazdaságpolitika pénzügyi eszközei a külgazdasági kapcsolatok szabályozásában | 20 |
| A kereskedelempolitika külső eszközrendszere: a kereskedelempolitika külföld felé irányuló hatása | 32 |
| Kereskedelmi szerződések | 33 |
| Árucsere-forgalmi megállapodások | 33 |
| A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások | 36 |
| Nemzetközi áruegyezmények | 40 |
| Regionális kereskedelmi együttműködésének és kereskedelmi preferenciák | 42 |
| A KGST országok külkereskedelmi és pénzügyi együttműködését szabályozó megállapodások | 45 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányításának és szervezésének állami intézményei | 50 |
| Jogegységesítések a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban | 54 |
| A jogegységesítés szükségessége | 54 |
| A KGST kereskedelmi joga: az Általános Szállítási Feltételek | 56 |
| Új nemzetközi adásvételi törvény: a Bécsi Egyezmény | 57 |
| A szokások szabályozó ereje a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban | 57 |
| A külkereskedelmi ügylet résztvevői és közreműködői (Mikolay Lászlóné és Simon Lenke) | 60 |
| A termék útja a termelőtől a felhasználóig. A disztribúció (Mikolay Lászlóné) | 60 |
| Az értékesítési út | 61 |
| A fizikai elosztás | 63 |
| Kereskedőtípusok az értékesítési úton | 64 |
| Viszonteladók | 64 |
| Közvetítő kereskedők | 67 |
| A termelő saját értékesítési szervezete | 70 |
| Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben: indirekt és direkt értékesítés és beszerzés | 71 |
| A kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek formái jogi szempontból | 73 |
| A gazdasági társaságok | 73 |
| "Nemzetközi" vállalatok | 77 |
| A nemzetközi kereskedelemben közreműködő gazdálkodó szervezetek kapcsolatrendszere | 78 |
| A kapcsolatrendszer formái | 78 |
| A konzorcium (Simon Lenke) | 80 |
| A külkereskedelem szervezeti kérdései Magyarországon (Mikolay Lászlóné) | 86 |
| A külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendje | 87 |
| A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és belföldi partnereik szerződéses kapcsolatai | 90 |
| A külkereskedelmi adásvételi ügylet | 101 |
| A külkereskedelmi ügylet előkészítése és létrejötte (Törzsök Éva) | 103 |
| A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai | 103 |
| A külkereskedelmi ügylet folyamatai | 104 |
| A külkereskedelmi ügylet feltételeit befolyásoló tényezők | 106 |
| Az ajánlati tevékenység | 111 |
| Az ajánlat fajtái | 113 |
| Az ajánlat és az ajánlatkérés megjelenési formái | 115 |
| Az ajánlati tevékenység részfeladatai | 116 |
| Az ajánlat tartalma | 118 |
| Ajánlatkérés - az ajánlatok értékelése | 119 |
| Alkukapcsolatok eladó és vevő között | 120 |
| Személyes eladás a külkereskedelemben | 121 |
| A személyes eladás jelentősége | 121 |
| A legismertebb tárgyalás-stratégiai modellek | 124 |
| Az idegen kultúrák és az üzleti tárgyalások | 126 |
| A külkereskedelmi szerződés létrejötte, tartalma | 127 |
| A külkereskedelmi szerződés tartalma | 127 |
| A külkereskedelmi szerződés tipikus formái | 131 |
| Az adásvételi szerződés létrejöttének sajátos formái: az árverés és a versenytárgyalás (Simon Lenke) | 134 |
| Az árverés | 134 |
| Az árverés fogalma és intézményi jellemzői | 134 |
| Az aukció fajtái | 139 |
| Értékpapír-aukciók | 140 |
| A versenytárgyalás (tender) | 141 |
| A versenytárgyalás fogalma, a tenderkiírás | 141 |
| A tenderajánlati munka | 158 |
| Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben (Törzsök Éva) | 165 |
| Az áru megnevezése és minősége | 165 |
| Az áru csomagolása | 168 |
| Az áru mennyisége | 170 |
| A szállítási határidő | 171 |
| A külkereskedelmi adásvételi szerződésben az eladói teljesítést igazoló okmányok | 173 |
| Hatósági engedélyek | 174 |
| Fuvarozási okmányok | 174 |
| Számlák | 175 |
| Bizonyítványok, különféle bizonylatok | 179 |
| Értékpapírok az adásvételi szerződés okmányai között | 182 |
| Fuvarparitás az adásvételi szerződésben | 184 |
| Az Incoterms-ben szabályozott kérdések | 186 |
| Az Incoterms 1980 fuvarparitásai | 186 |
| Járulékos paritások | 192 |
| Alkalmazandó fuvarparitások az ÁSZF előírásai szerint | 192 |
| A fuvarparitás megválasztásának szempontjai | 194 |
| Az adásvételi ár (Törzsök Éva) | 196 |
| Az ár kialakítása | 196 |
| A külkereskedelmi tevékenység költségei | 196 |
| Kalkuláció a külkereskedelemben | 200 |
| Árképzés- az árat befolyásoló legfontosabb tényezők | 205 |
| A kalkuláció és az árképzés sajátosságai egyes termékcsoportoknál | 209 |
| Az árdokumentáció szerepe az adásvételi ár kialakításában | 216 |
| Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben | 218 |
| Fixáras ügyletkötések | 218 |
| Mozgó- (csúszó-) áras megállapodások | 218 |
| Az áru ellenértékének kifizetése (Törzsök Éva) | 221 |
| A fizetési módra irányuló alku szempontjai | 221 |
| A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos előírások a magyar külkereskedelemben | 223 |
| Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben | 223 |
| A váltó | 224 |
| A váltó fogalma és jogi szabályozása | 224 |
| A váltóügylet résztvevői | 225 |
| A váltó fajtái | 225 |
| A váltó kellékei | 226 |
| A váltó átruházása | 228 |
| A váltókövetelés érvényesítése | 230 |
| Az angolszász váltójog sajátosságai | 231 |
| A váltó szerepe a külkereskedelmi ügyletekben | 231 |
| Csekk | 233 |
| A csekk fogalma és jogi szabályozása | 0233 |
| A csekkügylet létrejötte és szereplői | 234 |
| A csekk alaki kellékei | 235 |
| A csekk lejárata | 235 |
| A csekk bemutatása és a fizetés | 236 |
| A csekk átruházása | 236 |
| Csekk-változatok a nemzetközi fizetési forgalomban | 237 |
| A csekk szerepe a külkereskedelemben | 238 |
| Az adásvételi ügylet valutája | 238 |
| A szerződéses valuta megválasztása | 238 |
| A valautáris kockázatok elleni védekezés lehetőségei | 240 |
| Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben (Törzsök Éva) | 244 |
| Előrefizetés | 244 |
| Akkreditív | 245 |
| Az akkreditív fogalma és jelentősége | 245 |
| Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány | 247 |
| Az akkreditív ügylet résztvevői | 247 |
| Az akkreditív által létrehozott jogviszonyok | 252 |
| Az akkreditív feltételei | 253 |
| Az okmányfelülvizsgálás és a fizetés | 258 |
| Akkreditív-változatok | 259 |
| Okmányos beszedvény fogalma és jellemzői | 267 |
| Az okmányos beszedvény fogalma és jellemzői | 267 |
| Okmányos beszedvény-változatok az eladó biztonsága szerint | 268 |
| Okmányos beszedvény-változatok a fizetés időpontja szerint | 272 |
| Utólagos elfogadású inkasszó | 275 |
| Az utólagos elfogadású inkasszó technikája | 276 |
| A fizetési mód szabályozása az ÁSZF-ben | 276 |
| Nyitvaszállítás | 279 |
| Céghitel | 280 |
| A céghitelnyújtás szempontjai | 280 |
| A céghitel időtartama, az átlagos hitelfutamidő | 281 |
| A hitelnyújtás költségeinek figyelembevétele az eladási árban | 283 |
| A céghitelnyújtás fedezete | 284 |
| A céghitel refinanszírozása | 285 |
| A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása - A szerződés teljesítése (Törzsök Éva) | 291 |
| A lebonyolítói munka felelőssége | 291 |
| A külkereskedelmi ügylet nyilvántartásba vétele - adatszolgáltatási kötelezettségek | 293 |
| Az ügylet hatósági nyilvántartásba vétele Magyarországon | 293 |
| Az ügylet adatainak vállalati nyilvántartása | 294 |
| A lebonyolításhoz szükséges okmányok beszerzése | 295 |
| A külkereskedelmi tevékenység bizonylati rendje | 295 |
| A külkereskedelmi tevékenység bizonylatai | 295 |
| A lebonyolítás okmányainak kiállítása, illetve beszerzése | 297 |
| Az áruszállítással kapcsolatos feladatok | 298 |
| Az áruszállítással kapcsolatos üzletkötési feladatok | 298 |
| Az árutovábbítással kapcsolatos lebonyolítási teendők | 299 |
| A szállítmány biztosítása fuvarozási károk ellen | 304 |
| Az ellenérték befolyásával kapcsolatos teendők | 306 |
| Az akkreditívvel kapcsolatos teendők | 307 |
| Az okmányos inkasszdóval kapcsolatos teendők | 309 |
| Az utólagos elfogadású inkasszóval kapcsolatos lebonyolítási tennivalók | 310 |
| A céghitelnyújtással kapcsolatos teendők | 310 |
| A lejárt kintlevőségekkel kapcsolatos teendők | 315 |
| Az eladó hibás teljesítésével összefüggő lebonyolítási tennivalók | 316 |
| A devizahatósági előírások teljesítése Magyarországon | 318 |
| Utókalkuláció, elszámolások | 319 |
| Különleges külkereskedelmi ügyletek | 323 |
| Árucsere ügyletek (Törzsök Éva) | 325 |
| A nemzetközi csereügylet fogalma és típusai | 325 |
| A nemzetközi cserekereskedelem résztvevői | 325 |
| Elnevezésbeli különbségek a vállalatközi árucsere-kereskedelemben | 326 |
| A vállalatok közötti árucsereügyletek tipikusnak tekinthető változatai | 328 |
| Barterügylet | 328 |
| Kompenzációs ügylet | 328 |
| Viszontvásárlásos ügylet | 330 |
| Offset ügylet | 332 |
| Visszavásárlásos ügylet | 332 |
| A nemzetközi csereügyletek különböző típusainak rendszerezése | 335 |
| A szerződéskötési folyamat | 336 |
| Az ügylet előkészítése | 336 |
| A tipikus szerződéses feltételek | 338 |
| Hosszú lejáratú nyilvántartási számlás megállapodások | 341 |
| A nemzetközi cserekereskedelem világméretűvé válásának okai | 342 |
| Reexport és Switch ügyletek (Csánky Hayna) | 344 |
| Reexport ügylet | 344 |
| A reexport ügylet fogalma és a reexport feltételei | 344 |
| A reexport ügylet fajtái | 344 |
| Switch ügylet | 347 |
| A swich ügylet fogalma | 347 |
| A switch ügylet típusai | 348 |
| A reexpsort típusú ügyletek speciális kockázatai | 351 |
| A reexport ügyletek legfontosabb lebonyolítási követelményei | 352 |
| A Magyar Külkereskedelmi Bank gesztori szerepe | 353 |
| Termeltetés-típusú külkereskedelmi ügyletek, lecserélés (Szalai Ibolya) | 354 |
| Bérmunkaügylet | 354 |
| A bérmunka fogalma | 354 |
| Aktív bérmunka | 355 |
| Passzív bérmunka | 357 |
| Devizahitel ügyletek - feldolgozás és lecserélés | 358 |
| A devizahitel-konstrukció jellemzői | 358 |
| A devizahitel keretében megvalósuló ügyletek szabályozása | 359 |
| A feldolgozásos ügylet | 359 |
| A lecseréléses ügylet | 362 |
| Rendszerexport (Csánky Hayna) | 364 |
| A rendszerexport fogalma | 364 |
| A rendszerexport előfeltételei | 365 |
| A rendszerexport-ügylet szakaszai | 366 |
| A rendszerexport-ügylet előkészítése | 367 |
| Az ajánlattal szembeni követelmények | 368 |
| A rendszerexport-ügyletre vonatkozó szerződéstípusok és azok tipikus vonásai | 369 |
| Szerződés-típusok | 369 |
| Tipikus szerződéses feltételek | 370 |
| A rendszerexport sajátos kockázatai és kockázatviselése | 371 |
| A rendszerexporthoz kapcsolódó fenntartási, javítási és működtetési szolgáltatások | 372 |
| A rendszerexport lebonyolításának legelterjedtebb formái | 374 |
| Rendszerexport fővállalkozás keretében Magyarországon | 374 |
| A rendszerexport fővállalkozói szervezete | 374 |
| Az exportfővállalkozást segítő intézkedések | 375 |
| Szolgáltatások és az exportfővállalkozói tevékenység | 376 |
| A project management feladatai | 376 |
| A consulting engineering tevékenység | 377 |
| Banki szolgáltatások a rendszerexportban | 379 |
| Lízing (Csánky Hayna) | 380 |
| A lízing fogalma, kialakulása | 380 |
| A lízingügylet alaptípusai | 381 |
| A pénzügyi (finanszírozási) lízing | 381 |
| Az operatív (működési) lízing | 381 |
| A lízing egyéb típusai | 382 |
| A lízingügylet szereplői | 383 |
| A lízingszerződés tipikus feltételei | 384 |
| A lízingtevékenység előnyei | 385 |
| A lízing előnyei a bérbevevő szempontjából | 385 |
| A lízing előnyei a bérbeadó részére | 386 |
| A lízinggel kapcsolatos tipikus szabályozások | 387 |
| Lízing Magyarországon | 388 |
| A lízing bevezetésének igénye és előnyei | 388 |
| Importlízing a magyar gyakorlatban | 388 |
| Exportlízing a magyar gyakorlatban | 390 |
| A lízing ára Magyarországon | 390 |
| A lízinggel kapcsolatos főbb kedvezmények | 390 |
| A szellemi termékekre köthető külkereskedelmi ügyletek (Csánky Hayna) | 391 |
| A szellemi termék fogalma | 391 |
| Szabadalom | 391 |
| Know-how (tudni hogyan) | 391 |
| Franchising (kihasználási szerződés) | 392 |
| Licencia | 392 |
| A technológia fogalma, a technológia mint sajátos áru | 393 |
| A technológiai-piac és résztvevői | 393 |
| A licenciaügylet | 394 |
| A licenciaügylet előkészítése | 395 |
| Ajánlati tevékenység | 396 |
| A licenciaszerződés és tipikus feltételei | 397 |
| A nemzetközi kooperáció (Mikolay Lászlóné) | 401 |
| A nemzetközi kooperáció fogalma | 401 |
| A nemzetközi kooperáció típusai | 403 |
| A kooperációs szerződés jellege | 405 |
| A kooperációs szerződés tartalma | 407 |
| Külföldi beruházások (Mikolay Lászlóné) | 410 |
| Fogalmak | 411 |
| Működőtőke-kapcsolatok létesítésének indítékai és feltételei | 412 |
| A külföldi beruházásokra vonatkozó nemzeti szabályozások modelljei | 415 |
| A külföldi beruházások szabályozásának elvei | 416 |
| A külföldi beruházások állami szabályozásának módszerei | 418 |
| Szektorvédelem | 418 |
| Engedélyezési bejegyzési mechanizmus | 418 |
| A külföldi tőkehányad mértékének szabályozása | 419 |
| A gazdasági társaság formájának szabályozása | 419 |
| A tőkekivitel szabályozása | 421 |
| Adózási és pénzügyi szabályok | 421 |
| Külkereskedelmi szabályozás | 422 |
| A vámszabadterületi társaságok | 422 |
| A külföldi beruházásokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozások | 424 |
| A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények | 424 |
| A beruházásvédelmi megállapodások | 425 |
| A Nemzetközi Beruházásbiztonsági Ügynökség (MIGA) | 426 |
| Egyezmény az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről | 426 |
| A külföldi beruházásokra vonatkozó egyéb nemzetközi szabályozások | 427 |
| Az árutőzsde (Simon Lenke) | 428 |
| A tőzsdék kialakulása, fejlődése | 428 |
| A tőzsdék létrejöttének okai | 428 |
| A tőzsdék működésének feltételrendszere | 428 |
| Határidős kereskedelem a tőzsdén | 434 |
| A spekulánsok jelenléte | 434 |
| A határidős tőzsdei szerződések jellemzői | 435 |
| A határidős szerződések terminológiája | 436 |
| A határidős szerződések technikai lebonyolítása | 436 |
| A tőzsdei opciós ügylet | 438 |
| A tőzsdeműveletek alkalmazása | 441 |
| A tőzsdei ügyletek rendszerezése | 441 |
| A fizikai piac és a határidős piac kölcsönhatásai | 441 |
| Spekulatív célú ügyletek | 444 |
| Fedezeti célú (hedge) ügyletek | 447 |
| A tőzsdézés információs háttere | 453 |
| Információs források | 454 |
| Az információk hasznosítása a tőzsdei döntésekben | 455 |
| A határidős piacok világkereskedelmi szerepe | 458 |
| A kockázatviselési funkció | 458 |
| A tőzsdék működésének közgazdasági feltételei, értékelése | 460 |
| Irodalomjegyzék | 461 |
Folytatás Microsoft-tal