Édes anyaföldem
Egy nép, s egy ember története
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Benedek Elek (1857-1927) önéletírását tartja kezében az olvasó. Nehéz időben, egy vesztett világháború után, 1920-ban született. Nem szokványos önéletrajz ez az írás, hanem vallomás a szülőföldről, amolyan erkölcsi számvetés. A szeretetről, a becsületről, az egészséges hazafiságról, emberségünk egyre jobban kopó értékeiről szól. Emlékezések, karcolatok, novellák laza füzére ez, amiből kibontakozik a varázslatos múlt, hogy a jelennek adjon erőt. Ahogyan Benedek Elek fogalmazott, ez „a meleg szív és a kemény gerinc" könyve. Benne nemcsak a család múltja, a napóleoni háborúk emlékei, a parlamenti csatározások szélmalom harcai szólalnak meg. A régi hétköznapok emberségének apró rezdüléseiben rácsodálkozhatunk a nagy mesemondó világának színes szőttesére, és vágy ébred bennünk a jó és a szép után. Ez a mű hűséges korrajz egy hajdan volt társadalomról, ahol éppen úgy jelen volt az önös érdek, aj emberi hitványság, mint ahogyan a mi világunkban. Ezért erőforrás is lehet azoknak, akik...
Tovább
Fülszöveg
Benedek Elek (1857-1927) önéletírását tartja kezében az olvasó. Nehéz időben, egy vesztett világháború után, 1920-ban született. Nem szokványos önéletrajz ez az írás, hanem vallomás a szülőföldről, amolyan erkölcsi számvetés. A szeretetről, a becsületről, az egészséges hazafiságról, emberségünk egyre jobban kopó értékeiről szól. Emlékezések, karcolatok, novellák laza füzére ez, amiből kibontakozik a varázslatos múlt, hogy a jelennek adjon erőt. Ahogyan Benedek Elek fogalmazott, ez „a meleg szív és a kemény gerinc" könyve. Benne nemcsak a család múltja, a napóleoni háborúk emlékei, a parlamenti csatározások szélmalom harcai szólalnak meg. A régi hétköznapok emberségének apró rezdüléseiben rácsodálkozhatunk a nagy mesemondó világának színes szőttesére, és vágy ébred bennünk a jó és a szép után. Ez a mű hűséges korrajz egy hajdan volt társadalomról, ahol éppen úgy jelen volt az önös érdek, aj emberi hitványság, mint ahogyan a mi világunkban. Ezért erőforrás is lehet azoknak, akik elkötelezik életüket a jó és a szép mellett. Mindazoknak ajánljuk e könyvet, akik szeretnének erkölcsi értelemben is emberek maradni. Szeretnék végre fölfedezni, hogy a múlt - tanítómester, kalauz az emberi lét országútján. S ha valaki még a szépen és igazán mondott szavak szépségének koldusa, örömet és békességet talál ebben a könyvben.
Vissza
Tartalom
Dr. Szigeti Jenő: Széljegyzetek Benedek Elek önéletrajzi könyvéhez 5
Benedek Elek: Egy nép, s egy ember története 11
Az olvasónak
ELSŐ RESZ
Első fejezet 15
Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be
Második fejezet 43
Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak 20 éves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi s mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola
Harmadik fejezet 59
Ebben az író néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még
gyakran lesz találkozása
Negyedik fejezet 67
Ebben az író feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermekkorában látta
Ötödik fejezet 83
Ebben az író arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak
Hatodik fejezet 107
Ebben az író a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni amilyennek gyermekszemmel látta
Hetedik fejezet 121
Ebben sok minden közt két különös emberről s egy igen szomorú temetésről lesz szó
Nyolcadik fejezet 137
Ebben az író bocsánatot kér hogy nem is egy; de két igen szomorú temetésről
kell megemlékeznie
Kilencedik fejezet 155
Ebben az író egy falut próbál megeleveníteni melyben a lelkek még nem szabadultak fel
Tizedik fejezet 167
Ebben megtudjuk, hogyan lesz a diákból úr, s többek közt azt is, milyen hasznos dolog a legáció?
Tizenegyedik fejezet 185
Ebben sok mindenről lesz szó, többek közt egy pár csizmáról is, sőt egy kiskapunak a kilincséről
Tizenkettedik fejezet 197
Ebben egy székely fiú igen megütődik azon, hogy az „országszíve" nem magyar
Tizenharmadik fejezet 215
Ebben egy igazi tékozló fiúról lesz szó, aki meghalni készül mivelhogy töredelmes vallomásra képtelen
MÁSODIK RÉSZ
Első fejezet 237
Ebben a tékozló fiú új életet kezd, s igen szép álmot lát a csángó magyarok
földjén, húsvét hajnalán
Második fejezet 253
Ebben szó lesz ifjú óriásokról egy rövid, de igen szép meséről, ezzel kapcsolatosan
fészekrakásról
Harmadik fejezet 275
Ebben az igen hosszú fejezetben az íróember két nagy ellenségéről: az újságszerkesztésről, s a honatyaságról lesz szó
Negyedik fejezet 307
Ebben csudát lát az olvasó: a magyar író már könyvírásból is megél
Ötödik fejezet 315
Ebben igen közönséges dolgokról lesz szó, nevezetesen: házépítésről, faültetésről,
mezei és falusi életről
Hatodik fejezet 347
Ebben meghal nagyapó és nagyanyó igen szép, s meghal egy könyv igen csúf
halállal
Hetedik fejezet 363
Ebben folytatódik a csendes falusi élet, de hirtelen-váratlan megszakítja ezt
égitek, földnek megrendülése, ami közönségesen világháborúnak neveztetik
Nyolcadik fejezet 409
Ebben folytatódik égnek, földnek megrendülése, s előreláthatóan következik a
nagy összeomlás
Kilencedik fejezet 417
Ebben oly szomorú dolgokról lesz szó, amikről az író nem szeret, de kénytelen
beszélni
Tizedik fejezet 437
Ebben naplószerű feljegyzések, soha el nem küldött levelek lesznek, s az igen
hosszúra nyúlt könyv befejeződik
