| Kiadó: | Minerva Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.031 oldal |
| Sorozatcím: | A kultúra világa |
| Kötetszám: | 4 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrált. |
| IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés | |
| Előszó (Benedek Marcell) | 7 |
| Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár) | |
| A nyelvek eredete | 11 |
| A nyelvek csoportosítása | 14 |
| Holt és mesterséges nyelvek | 19 |
| Az írás | 19 |
| A magyar nyelvről | 20 |
| Irodalmi nyelvünk fejlődéséről | 20 |
| Nyelvünk válotozatai | 22 |
| Nyelvünk összetevőiről | 24 |
| A szókincsről és életéről | 24 |
| A nyelvtani rendszer | 28 |
| Az író és a nyelv | 31 |
| Az író és a hangok | 31 |
| A szavak és az író | 33 |
| Az író és a mondat | 37 |
| A mondatrészek stilisztikájáról | 39 |
| Az összetett mondat stilisztikája | 41 |
| A stílusrétegek | 43 |
| Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell) | |
| Az író, a mű és a közösség | 48 |
| Mi az irodalom? | 48 |
| Mit nevezünk irodalmi alkotásnak? | 49 |
| Az olvasóközönség | 54 |
| Irodalom és nem-irodalom | 59 |
| Néhány irodalomesztétikai fogalom | 66 |
| A szépség különböző fajtái | 67 |
| Az észtétikai élmány | 71 |
| Műfajok | 73 |
| Epikus (elbeszélő) költészet | 73 |
| A líra | 81 |
| A dráma | 86 |
| Határos területek | 90 |
| Esszé | 91 |
| Életrajz | 92 |
| Műbírálat | 92 |
| Irodalomtörténet | 92 |
| Újságírás | 93 |
| Az író munkájáról | 94 |
| Mi a stílus? | 126 |
| Kis verstan | 138 |
| Ritmus | 138 |
| Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés | 139 |
| Időmértékes vers | 140 |
| Rím | 143 |
| A próza kötöttsége | 150 |
| Irodalom és valóság (Nyírő Lajos) | 151 |
| A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell) | |
| Mi a világirodalom? | 165 |
| A klasszikus irodalom | 167 |
| Görögök | 168 |
| Latin irodalom | 185 |
| A középkor századai | 190 |
| Újjáébredés | 200 |
| A barokk | 218 |
| A világosság százada | 231 |
| A romantika | 248 |
| Új társadalomkritika | 265 |
| A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele | 277 |
| Francia naturalizmus és szimbolizmus | 277 |
| Az orosz irodalom fénykora | 283 |
| Angolok | 291 |
| Németek | 296 |
| Északiak | 300 |
| Déliek | 305 |
| A két utolsó emberöltő | 307 |
| Franciák | 308 |
| Angol nyelvű irodalom | 317 |
| Németek | 320 |
| Skandináv irodalmak | 325 |
| Északi szláv népek | 326 |
| Déli szláv népek | 328 |
| Román irodalom | 329 |
| Török irodalom | 331 |
| Spanyol és portugál nyelvű irodalmak | 331 |
| Olaszok | 332 |
| A szovjet irodalom | 333 |
| Magyar irodalom | |
| A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán) | |
| A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772) | 347 |
| Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom | 347 |
| A magyar nyelvű irodalom kezdetei | 348 |
| A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom | 349 |
| XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma | 351 |
| Balassi Bálint | 355 |
| A XVII. század irodalma | 357 |
| Zrínyi Miklós | 359 |
| A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom | 361 |
| A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei | 362 |
| A felvilágosodás (1772-1825) | 364 |
| Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói | 364 |
| a magyar verselés megújítói | 366 |
| A magyar jakobinus írók | 366 |
| Szentimentalizmus | 368 |
| Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai | 369 |
| Kazinczy és a nyelvújítás | 373 |
| Két korszak határán | 374 |
| Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja | 375 |
| A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849) | 379 |
| A politikai helyzet és az irodalom | 379 |
| Kölcsey Ferenc | 380 |
| Kisfaludy Károly | 381 |
| Vörösmarty mihály | 383 |
| Vörösmarty költő társai | 388 |
| Petőfi Sándor | 388 |
| A regény kezdetei | 395 |
| A dráma | 397 |
| Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában | 399 |
| Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején | 399 |
| Arany János | 400 |
| Tompa Mihály | 406 |
| Jókai Már | 407 |
| Kemény Zsigmond | 412 |
| Madách Imre | 412 |
| Irodalmunk és a kiegyezés | 416 |
| Gyulai Pál és a század második felének kritikája | 417 |
| Vajda János | 419 |
| Az ellenzési lírikusok | 421 |
| Arany László | 421 |
| Tolnai Lajos | 422 |
| Mikszáth Kálmán | 423 |
| A realista próza | 426 |
| A magyar drámáért | 427 |
| A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós) | |
| Előzetes megjegyzés | 433 |
| Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 434 |
| A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 440 |
| Ady Endre | 443 |
| Móricz Zsigmond | 447 |
| A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 464 |
| Az első világháború évei (1914-1918) | 465 |
| A forradalmak tüzében (1918-1919) | 468 |
| A két világháború között (1919-1944) | 470 |
| A konzervatív irodalom | 471 |
| A Nyugat és köre | 473 |
| A "népi" írók mozgalma | 483 |
| A forradalmi irodalom 1919 után | 494 |
| József Attila | 507 |
| A felszabadulás utáni magyar irodalom | 519 |
| A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI | |
| Előszó (Dr. Sándor Pál) | 529 |
| A rabszolgatartó társadalmak filozófiája | |
| Az ókori Kelet filozófiája | 535 |
| Az indiai filozófia | 535 |
| A kínai filozófia | 538 |
| Az antik filozófia | 540 |
| Forrásai | 540 |
| A görök filozófia kezdetei | 541 |
| A materialista természetbölcselet új szakasza | 548 |
| A szofisztika. Sokrates és Platon | 552 |
| Aristoteles | 559 |
| A hellenisztikus kori filozófia | 565 |
| A késő antik filozófia | 569 |
| A hűbériség korának filozófiája | |
| A keresztény dogmatika kiépülése | 575 |
| Az ókori gondolkodás válsága | 575 |
| A patrisztika | 579 |
| Augustinus | 581 |
| A dogmák filozófiai igazolása | 583 |
| A skolasztika hajnalhasadása | 583 |
| Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard | 584 |
| Az arab tudomány. Az averroizmus | 586 |
| Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora | 588 |
| A renaissance előestéje | 591 |
| A feltörekvő polgárság filizófiája | |
| A renaissance filozófiája | 595 |
| Az új világszemlélet alapjai | 595 |
| A firendzei Akadémia | 596 |
| Nicolaus Cusanus | 597 |
| Aristoteles ellen | 599 |
| A természettudományok születése | 599 |
| Az új társadalombölcselet | 600 |
| A gondolkodás szabadsága | 603 |
| Giordani Bruno | 604 |
| A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában | 606 |
| A természettudományok fellendülése | 606 |
| Francis Bacon és a kísérleti tudományok | 607 |
| Hobbes materializmusa | 610 |
| Descartes és a kartezianizmus | 611 |
| Spinoza | 616 |
| A newtoni világkép | 618 |
| Locke | 619 |
| Leibniz idealizmusa | 620 |
| A felvilágosodás filozófiája | 624 |
| Az ész trónraemelése | 624 |
| A győztes angol polgárság filozófiája | 625 |
| Az enciklopédia | 627 |
| A felvilágosodás gondolkodásformája | 628 |
| A természetszemlélet alapvonásai | 632 |
| Az ismeretelmélet kérdései | 633 |
| Új erkölcstan | 634 |
| A felvilágosodás eszméinek elterjedése | 637 |
| A német klasszikus filozófia | 639 |
| A francia forradalom és a német filozófia | 939 |
| Kant | 640 |
| Fichte | 645 |
| Schelling | 649 |
| Hegel | 653 |
| Feuerbach | 660 |
| Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája | 664 |
| Az orosz fejlődés | 664 |
| Az orosz forradalmi demokrácia előzményei | 665 |
| Új szakasz az orosz filozófia történetében | 666 |
| Belinszkij | 667 |
| Hercen | 669 |
| Csernisevszkij és Dobroljubov | 671 |
| Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége | 674 |
| A marxizmus filozófiai forradalma | |
| A marxista filozófia kialakulása | 679 |
| Új korszak a gondolkodás történetében | 679 |
| A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx | 681 |
| A dialektikus materializmus kialakulása | 686 |
| A történelmi materializmus megteremtése | 689 |
| Alap és felépítmény | 693 |
| A kifejtés marxi módszere | 695 |
| Marx tőkéje és a dialektika problémái | 696 |
| Engels filozófiai főművei | 699 |
| A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza | 705 |
| A leninizmus | 705 |
| A materializmus továbbfejlesztése | 707 |
| Lenin és a dialektika kérdései | 709 |
| A kommunista tudatosság és pártosság | 713 |
| A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában | 715 |
| A polgári filozófia válsága | |
| Általános vonások | 723 |
| A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után | 723 |
| A polgári filozófia válságának tünetei | 725 |
| Egyes irányzatok | 731 |
| Schopenhauer és Nietzsche | 731 |
| Újkantizmus és újhegelizmus | 734 |
| Az empiriokriticizmus | 737 |
| Az "életfilozófia" | 739 |
| Egzisztencializmus | 744 |
| Pragmatizmus | 746 |
| Objektív idealista rendszerek | 748 |
| Logikai pozitivizmus | 750 |
| NEVELÉS | |
| Bevezető | 757 |
| Lélektan (Kardos Lajos) | |
| Általános lélektan | 761 |
| A lélektan ágai és részterületei | 761 |
| A lélektan alkalmazásai és feladata | 762 |
| A lélektan tárgya | 763 |
| A lelki jelenségekről | 763 |
| Az érzékelés | 764 |
| Az érzékelés formái | 764 |
| Az érzékelés lélektanának problémái | 765 |
| A figyelem | 766 |
| Az emlékezés | 767 |
| A képzet | 768 |
| A képzelet | 769 |
| A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája | 770 |
| Beszéd és munka | 770 |
| Beszéd és megismerés | 771 |
| Gondolat és fogalom | 772 |
| Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás | 772 |
| Tudatosság | 772 |
| Következetesség, gondolkodás | 773 |
| Az érzelmi élet | 773 |
| A cselekvés és az érzelem | 774 |
| A cselekvés és akarás | 775 |
| Elhatározás és szándék | 776 |
| A személyiség és jegyei | 776 |
| Gyermeklélektan (Hermann Alice) | |
| A gyermeklélektan - fejlődéslélektan | 780 |
| A csecsemő (0-1 év) | 782 |
| A kisgyermek (1-3 év) | 785 |
| Az óvodáskorú gyermek (3-6 év) | 788 |
| A kisiskolás (6-10 év) | 790 |
| A serdülő és az ifjú (10-19 év) | 793 |
| Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla) | |
| A neveléslélektan feladatai | 797 |
| A szerkezet és funkció összefüggése | 799 |
| A Transzfer (átvitel) | 800 |
| Az érdeklődés fejlesztése | 801 |
| Az életkori sajátosságokról | 802 |
| Az emlékezet fejlesztése, a tanulás | 803 |
| A fantázia fejlesztése | 805 |
| A gondolkodás fejlesztése | 806 |
| Nevelés | |
| Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice) | 811 |
| A nevelés fogalma | 813 |
| A nevelés lehetőségei és korlátai | 817 |
| A neveléstudomány | 818 |
| A nevelés területei | 819 |
| A nevelés egysége | 821 |
| Mi a nevelés célja (Székely Endréné) | |
| A nevelés célja az ősközségi társadalomban | 822 |
| Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról | 823 |
| Nevelési cél a régi Egyiptomban | 824 |
| Görög nevelési eszmények az ókorban | 824 |
| Nevelési célkitűzések Rómában | 826 |
| Középkori nevelési célkitűzéek | 828 |
| Újkor: az ember és a világ felfedezée | 829 |
| A magyar nevelésügy kezdetei | 831 |
| Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések | 832 |
| A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései | 835 |
| A polgári társadalom nevelési céljai | 837 |
| Magyar nevelési törekvések a XIX. században | 840 |
| A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét | 844 |
| Korunk nevelési célkitűzései | 846 |
| A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései | 847 |
| Nevelési intézményekről | |
| Az óvoda történetéből (Vág Ottó) | |
| A legfiatalabb intézmény | 851 |
| Az első óvodák | 851 |
| Óvodák és népóvodák | 853 |
| Az óvoda az imperialista országokban | 853 |
| Óvodák a Szovjetunióban | 855 |
| Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban | 855 |
| Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre) | |
| Az iskolarendszer felépítése | 860 |
| Az iskola fokozatai | 861 |
| Az iskola rendszer szétágazása | 863 |
| Az egységes iskola programja | 864 |
| Alapvető iskolarendszeri típusok | 865 |
| Kitenkintés | 867 |
| Modern pedagógiai törekvések (Faragó László) | |
| A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban | 869 |
| Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák | 869 |
| Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért | 871 |
| A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya | 876 |
| A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer | 878 |
| A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés | 878 |
| Az új szovjet iskolareform | 879 |
| A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése | 880 |
| Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja | 889 |
| Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv) | 891 |
| A gyógypedagógia fogalma, alapelvek | 892 |
| Új utakon | 892 |
| A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai | 894 |
| Az értelmi fogyatékosok nevelése | 894 |
| Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára | 898 |
| Csökkentlátók és vakok | 900 |
| Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben | 902 |
| Hibásbeszédű gyermekek | 902 |
| A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása | 903 |
| Gyógypedagógusok képzése | 904 |
| A nevelés időszerű kérdései | |
| A politechnikai képzés (Gordos István) | |
| A politechnikai előkészítés | 909 |
| Régi ismeretek új jelleggel | 910 |
| Új tárgyak az iskolában | 911 |
| Közelebb az üzemhez | 912 |
| A szocialista nevelés módszerei (Szarka József) | |
| A hogyanról | 914 |
| A közösség | 914 |
| A meggyőzés | 916 |
| A gyakorlás | 917 |
| Az ellenőrzés | 917 |
| Az értékelés | 918 |
| Jutalmazás - büntetés | 919 |
| Alapelvek | 920 |
| Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor) | |
| Az erkölcsi nevelés nehézségei | 921 |
| Mi az erkölcs | 925 |
| A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés | 928 |
| Befejezésül | 935 |
| A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor) | |
| A szélesebbkörű népművelés kezdetéről | 939 |
| A szabadművelődésről | 942 |
| A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956) | 944 |
| Ismeretterjesztés | 945 |
| Műkedvelő művészeti együttesek | 946 |
| Új népmávelési intézmények | 946 |
| Gondok, nehézségek, | 947 |
| A népművelés új útjai 1956 után | 948 |
| A népművelés szervezetéről | 951 |
| Szemelvények (Székely Béla) | |
| Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok) | 955 |
| Platon: az athéni nevelésről (Protagoras) | 957 |
| Aristoteles: A nevelésről (Politika) | 958 |
| Ciceró: A gyermek nevelhetősége | 960 |
| Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről | 961 |
| Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere | 961 |
| Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates | 963 |
| Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük | 965 |
| Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról | 966 |
| Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés | 966 |
| Mátyás nézetei a nevelésről | 967 |
| Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség | 967 |
| Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról | 968 |
| Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól | 970 |
| Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek | 972 |
| Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről) | 974 |
| Helvétius: A nevelés mindenható | 974 |
| Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse) | 975 |
| Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?) | 977 |
| Owen: Az új erkölcsi világ könyve | 978 |
| Herbart: A képzetkörök | 979 |
| Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám) | 981 |
| Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája | 982 |
| Marx: Gépi berendezés és nagyipar | 983 |
| Engels: A munkásosztály helyzete Angliában | 984 |
| Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává | 985 |
| Makarenko: Fegyeleme | 987 |
| Makarenko: A közösségről | 990 |
| N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára? | 991 |
| N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez | 993 |
| N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés | 993 |
| Névmutatók és irodalomjegyzék | 995 |
A borító és a lapélek enyhén foltosak.
Védőborító nélküli példány.
A lapélek kissé foltosak.
Védőborító nélküli példány.
A borító enyhén foltos.
Védőborító nélküli példány.
