| Bevezetés | 9 |
| Módszertani kérdések | 13 |
| Tudománytörténeti áttekintés | 19 |
| Előzmények | 21 |
| A marxista klasszikusok és Kautsky néhány gondolata | 21 |
| A 20-as évek gazdasági vitáinak néhány tanulsága | 26 |
| Az integráció | 32 |
| Az agribusiness koncepciójának kialakulása | 37 |
| John Davies és Ray Goldberg koncepciója | 37 |
| A koncepció néhány tanulsága | 39 |
| Az agribusinessre vonatkozó néhány megállapítás a polgári közgazdaságtanban | 42 |
| Az agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság a marxista közgazdaságtanban | 47 |
| A koncepció térhódítása Magyarországon | 47 |
| Az agrár-ipari komplexum és a szovjet közgazdaságtudomány | 62 |
| Az agrár-ipari komplexum kérdése más szocialista országokban | 69 |
| Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszergazdaság lényege és néhány nyitott kérdése | 79 |
| A fogalom meghatározásának nehézségei | 79 |
| Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszergazdaság, mint a népgazdasági gyártási ágak egyike | 87 |
| Az agrár-ipari komplexum és a mikroökonómia | 94 |
| Zárógondolatok az első részhez | 101 |
| Az agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság megjelenése a tudománytörténetben | 101 |
| Agribusiness, agrokomplexum, agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gazdaság | 103 |
| Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszer-gazdaság lényege | 105 |
| Az élelmiszer-gazdaság és az agrár-ipari komplexum a magyar közgazdaságtudományban | 107 |
| A magyar agrár-ipari komplexum struktúrájának vizsgálata | 109 |
| Az agrár-ipari komplexum formálódásának jelei | 111 |
| A termelőerők strukturális módosulása | 111 |
| A mezőgazdaság fő jellemzőinek változása | 119 |
| A mezőgazdaság input-output relációi | 129 |
| A társadalmi-gazdasági viszonyok néhány új vonása a mezőgazdaságban | 136 |
| A magyar agrár-ipari komplexum szerkezetének vizsgálata tradicionális szemléletben | 147 |
| A magyar agár-ipari komplexum szerkezetének változása | 148 |
| Az 1975. évi szerkezet analitikus vizsgálata | 152 |
| Az árrendszer és az agrár-ipari komplexum szerkezete | 157 |
| Az agrár-ipari komplexum szerkezetének egyéb jellemzői | 158 |
| Az agrár-ipari komplexum jelentősége a népgazdaságban | 162 |
| A külkereskedelem szerepe az agrár-ipari komplexumban | 167 |
| A nemzetközi munkamegosztás fő jellemzői | 167 |
| Az agrár-ipari komplexum nettő exportőr jellege | 171 |
| A külkereskedelem hatása az agrár-ipari komplexum szerkezetére | 175 |
| Az agrár-ipari komplexum szerkezete nemzetközi összehasonlításban | 178 |
| Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszer-gazdaság szerkezetének vizsgálata végtermékszemléletben | 183 |
| Az élelmiszer-gazdaság szerkezete végtermék szemléletben | 183 |
| A mezőgazdaság hatása az élelmiszer-gazdaság termelési szerkezetére | 185 |
| A gazdasági növekedést befolyásoló tényezők | 195 |
| A fejlődés néhány eredménye | 200 |
| Zárógondolatok a második részhez | 207 |
| A mezőgazdaság iparosodása és a magyar agrár-ipari komplexum formálódása | 207 |
| A magyar agrár-ipari komplexum vizsgálatának gazdaságpolitikai tanulságai | 209 |
| A magyar agrár-ipari komplexum külkereskedelmi szerepe és jelentősége | 212 |
| A végtermékszemléletű struktúravizsgálat tanulságai | 214 |
| Összefoglalás | 217 |
| Melléklet | 223 |
| Irodalom | 247 |
