Lakáskultúra 2017. július

Előszó

Manapság egyre többször szembesülünk azzal, hogy kevés a precíz, szakértelemmel bíró ember, így felbecsülhetetlen értéke van a szakmai tapasztalatnak és a munka iránti tiszteletnek. Hónapról hónapra csodálatos otthonokba és mesésen megtervezett kertekbe nyerünk betekintést; és talán nem árulok el titkot, ha elmesélem, hogy interjúink során házigazdáink gyakran a fent említett szakemberhiányra panaszkodnak, vagy a nagy becsben tartott iparosok és a lakásátalakítást végző szakemberek dicséretével töltjük el a leghosszabb időt. Mondják, egy jó mester aranyat ér, hiszen munkája után nem kell újrafalazni, járólapokat cserélni, a szigetelés ismétlésével bajlódni vagy épp - saját élethelyzetemet említve - újrakezdeni egy már befejezettnek tekintett fűtésrendszer-telepítést. A bosszúságon és a komoly anyagi kiadásokon túl: az igazi mesterember az elvakult lakásfelújítókat néha észérvekkel a helyes útra tereli, esetenként pedig tanácsaival százezer forintokat takarít meg számukra. Ahhoz, hogy az álomotthon luxuskivitelben pompázzon (8-15. oldal), illetve életük magával ragadó színek bűvöletében (18-23. oldal), netán különleges hangulatban (26-31. oldal) vagy hűvös nyári árnyalatok világában (32-36. oldal) teljen, igazi asztalosokra, kárpitosokra, festőkre, burkolókra, ácsokra van szükség. Ismerje meg júliusi lapszámunk mesés otthonait, amelyek mind dolgos kezek munkáját dicsérik.
Fazekas Kira
főszerkesztő Vissza