1.034.800

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könyvtári tájékoztatás III.

Esztétika - művészetek - irodalom - nyelvtudomány/Kézirat/Tanárképző Főiskolák

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 255 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J11-610. Megjelent 829 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. Az esztétika
1.1 Az esztétika fogalma és tárgya
Az "esztétika" elnevezést 1750-ben használta először Alexander Baumgarten német egyetemi tanár, "Aesthetica" cimti latin nyelvű munkájában. A... Tovább

Előszó

1. Az esztétika
1.1 Az esztétika fogalma és tárgya
Az "esztétika" elnevezést 1750-ben használta először Alexander Baumgarten német egyetemi tanár, "Aesthetica" cimti latin nyelvű munkájában. A kutatási terület, amelyet az új elnevezéssel jelölt, már évszázadok óta létezett, de most jelentkezett először, mint a művészeti szféra kutatásával foglalkozó önálló tudományág. Korábban a különböző filozófiai rendszereken belül szerepeltek az egyes gondolkodóknak a művészetekről, a szépről stb. kifejtett nézetei. Baumgarten önállósította a művészetek elméletét, amely a filozófiai tudományok sorába tartozik, mint a logikával és etikával egyenrangú tudományág.
Az esztétika szó a görög "aisthesis" főnévből származik, amely érzékelést, közvetlen megérzést jelent. Az elnevezés utal arra, hogy az esztétikai vizsgálódás területe ismeretelméleti értelemben az érzéki megismerés szférájához kapcsolódik, az idetartozó tárgyak, jelenségek, (műalkotások) érzékszerveinkkel felfoghatók. Az esztétika ilyen értelmezése azonban szűkítést jelent, ahhoz hasonlóan, hogyha csak "széptan"-nak vagy művészetfilozófiának tekintjük.
Az esztétika tárgya a marxista-leninista esztétika szerint az esztétikum, amely lényegében a valóság visszatükrözésének egy sajátos módja. Szigeti József szerint az esztétikum "... legáltalánosabb keretét az vonja meg, hogy társadalmi-emberi tartalomnak érzéki megjelenítése az emberek társadalmi tudatának tükrében."
A valóság esztétikai elsajátítását, esztétikai megismerését meghatározott törvényszerűségek és kategóriák segítségével érjük el. (Például: az érzéki megjelenítés törvénye, vagy a tragikum.) Az esztétikum az élet minden területén megtalálható, a természetben és a társadalomban egyaránt, de koncentráltan a művészetben jelentkezik. Ezért az esztétikai kutatás elsősorban a művészetekre irányul. Vissza

Tartalom

1 Az esztétika
1.1 Az esztétika fogalma és tárgya 3
1.2 A művészet fogalma és kapcsolatai 4
1.21 Tudomány és művészet 4
1.22 Vallás és művészet 5
1. 3 A művészetek osztályozása 6
1. 31 A művészetek osztályozásának alapelvei 7
1. 311 Belső és külső szemléletre épülő művészetek 7
1.312 Térbeli és időbeli művészetek 7
1.313 Mimetikus és nem-mimetikus művészetek 8
1.314 Autonóm és függő művészetek 8
1. 315 Reproduktiv művészetek 9
1.316 A művészetek gyakorlati (hagyományos)
felosztása 9
1.4 Az esztétika helye a tudományok rendszerében 10
1.41 Az esztétika és a művészettudományok 10
1.42 Az esztétika és a művészettudományok alap-, rokon- és határtudományai 11
1.5 Az esztétikai tájékoztatás eszközei 12
51 Lexikon
52 Kézikönyvek 13
53 Történeti összefoglalások 14
54 Gyűjtemények, monográfiák 16
55 Ágazati esztétikák 17
56 Rokontudományok
57 Esztétikai bibliográfiák
58 Esztétikai sorozatok
2 A képzőművészetek 21
2.0 A képzőművészet fogalma, ágai 21
2.1 A képzőművészettel foglalkozó tudományok 21
2.11 A művészettörténet és segédtudományai 21
2.12 A képzőművészetek elmélete és esztétikája 23
2.13 Müvészetkritika 24
2.2 A képzőművészet tájékoztató eszközei 24
2.21 Lexikon 24
2.22 Egyetemes művészettörténetek 26
2.221 Kézikönyvek a művészettörténet egyes
korszakairól 30
2.23 Magyar művészettörténetek 32
2.24 Az építészet tájékoztatási eszközei 34
2.25 A képzőművészet sajátos dokumentumai 37
2.251 Személyi monográfiák 37
2.252 Reprodukciós albumok 38
2.26 A képzőművészetek elmélete 38
2.27 Képzőművészeti bibliográfiák 39
2.28 Képzőművészeti sorozatok 42
2.29 Képzőművészeti folyóiratok 45
2.3 A képzőművészet intézményei, könyvtárai, kiadói 47
2.31 Képzőművészeti múzeumok és múzeum ismertetők 47
2.32 A képzőművészeti kutatás intézményei 50
2.33 Képzőművészeti szakkönyvtárak 50
2.34 A képzőművészeti könyvkiadás 51
3 Műemlékvédelem 53
3.1 Elméleti kérdések 53
3.2 A műemlékvédelmi tájékoztatás segédeszközei 53
3.21 Kézikönyvek 53
3.22 Bibliográfia 55
3.23 A műemlékvédelem sorozatai
3.24 Műemlékvédelmi folyóirat 57
3.25 A műemlékvédelmi kutatás és könyvkiadás 57
4.1 A zeneművészet és tudományágai 58
4.11 A zenei előadóművészei 58
4.12 A zenetudomány 59
4.2 A zenei tájékoztatás eszközei 60
4.21 Zenei lexikonok 60
4.22 Zenetörténeti kézikönyvek 62
4.23 Zeneelméleti, műfaji kézikönyvek 65
4.24 Sajátos zenei dokumentumok 67
4.25 Zenei szakbibliográfiák 67
4.26 Zenei sorozatok 69
4.27 Zenei folyóiratok 70
4.3 A zeneművészet kutatóintézetei, könyvtárai, kiadói 71
4.31 Kutatóintézetek 71
4.32 Zeneművészeti szakkönyvtárak 71
4.33 Zenemüvek és zenei szakkönyvek kiadása 72
4.34 Hanglemezgyártás 73
5 A táncművészet 74
5.1 A táncművészet és tudományai 74
5.2 A táncművészet tájékoztató eszközei 75
5.21 Lexikonok 75
5.22 Tánctörténet 76
5.23 Kézikönyv 76
6 A színházművészet 78
6.1 A színházművészet és tudományágai 78
6.11 A színház és az irodalom 78
6.12 A színházművészettel foglalkozó tudományok 79
6.2 A színházművészet tájékoztató eszközei 80
6.21 Színházművészeti lexikonok 80
6.22 Színháztörténetek 82
6.23 Drámatörténeti kézikönyv 84
6.24 Adattárak 85
6.25 Színháztörténeti bibliográfiák 86
6.26 Színházi folyóiratok 88
6.27 Színházi sorozatok 89
6.3 A színháztudomány kutatóintézete és könyvtárai 90
6.31 Kutatóintézet 90
6.32 Könyvtárak, könyvkiadás 90
7 A filmművészet
7.0 A filmművészet sajátosságai
7.1 A filmművészettel foglalkozó tudományok 93
7.11 Filmtörténet 93
7.12 Filmesztétika 94
7.13 Film szociológia 94
7.14 Filmkritika 94
7.15 Filmtechnika 94
7.2 A filmművészet tájékoztatási eszközei 95
7.21 Lexikonok 95
7.22 Filmtörténetek 96
7.23 Elméleti, esztétikai művek 101
7.24 Filmográfia 102
7.25 Film-szakbibliográfia 102
7.26 Filmművészeti sorozatok 103
7.27 Filmművészeti folyóiratok 104
7.3 A filmművészet intézményei, könyvárai, kiadói 105
7.31 Kutatóintézet 105
7.32 Szakkönyvi ár 106
7.33 Filmkönyv-kiadás 106
8 Az irodalom és az irodalomtudományok 107
8.0 Az irodalom fogalma és felosztása 107
8.01 Az irodalom fogalma 107
8.02 Az irodalom felosztása 109
8.021 Nemzeti irodalom és világirodalom 109
8.022 Műfajok és műnemek 111
8.023 Az irodalom és a népköltészet 113
8.1 Az irodalomtudomány 113
8.11 Az irodalomtudomány körülhatárolása 113
8.12 Irodalomtudományi irányzatok 114
8.13 Az irodalomtudomány tárgya és felosztása 116
8.131 Történeti irodalomtudományok 118
8.131.1 Irodalomtörténet 118
8.131.2 Összehasonlító irodalomtörténet 120
8.131.3 Filológia 120
8.132 Elméleti irodalomtudományok 120
8.132.1 Irodalomelmélet 120
8.132.2 Poétika 121
8.132.3 Stilisztika 122
8.132.4 Verstan 122
8.132.5 Kritika 122
8.133 Határtudományok 123
8.133.1 Irodalomesztétika 123
8.133.2 Irodalom pszichológia 123
8.133.3 Irodalomszociológia 123
8.134 Alap- és kiegészítő tudományok 124
8.2 Az irodalom és az irodalomtudományok
tájékoztatóeszközei 124
8.21 A világirodalom tájékoztató apparátusa 124
8.211 Lexikonok 124
8.212 A világirodalom történetének kézikönyvei 128
8.213 A nemzeti irodalmak története 130
8.214 Világirodalmi és nemzeti irodalmi antológiák 132
8.215 Világirodalmi bibliográfiák 133
8.216 A nemzeti irodalmak bibliográfiái 135
8.22 A magyar irodalom tájékoztató eszközei 138
8.221 Lexikonok 138
8.222 A magyar irodalom történetének szintézisei 141
8.223 Magyar irodalmi bibliográfiák 148
8.223.1 A retrospektív irodalmi bibliográfia 148
8. 223.2 Irodalmi hungarica-bibliográfia 150
8.223.3 A kurrens magyar irodalmi bibliográfia 151
8.23 Az elméleti irodalomtudományok 153
8.231 Általános irodalomtudományi bevezetők 153
8.232 Poétika 155
8.233 Verstan 156
8.31 Irodalomtörténeti sorozatok 158
8.32 Szépirodalmi sorozatok 162
8.321 Az irodalomtörténeti áttekintés igényével
indult sorozatok 162
8. 322 Az olvasók nevelésének igényével indult
sorozatok 164
8.323 Általános művelődési igényeket kielégitő
sorozatok 167
8.324 Szerzői sorozatok 173
8.325 Irodalmi hanglemez-sorozatok 174
8.4 Irodalmi folyóiratok 175
8.41 A magyar irodalmi folyóiratok történetének rövid
áttekintése 176
8.411 A kezdetektől a Nyugatig 176
8.412 A két háború között 178
8.413 A felszabadulás után 179
8.42 Napjaink irodalmi folyóiratai 180
8.42.1 Irodalomtudományi folyóiratok 181
8.42.11 A világirodalommal foglalkozó
szakfolyóiratok 181
8.42.12 A magyar irodalommal foglalkozó
szakfolyóiratok 184
8.42.2 Szépirodalmi folyóiratok 187
8.42.21 Világirodalmi folyóirat 187
8.42.22 Magyar irodalmi folyóiratok 189
8.42.221 Központi, Budapesten megjelenő
folyóiratok 189
8.42.222 Vidéki folyóiratok 194
8.42.3 A környező szocialista országokban megjelenő irodalmi és társadalomtudományi
folyóiratok 196
8.42.4 Vegyes tartalmú elméleti folyóiratok 197
8.42.5 Napi- és hetilapok kulturális rovatai 197
8.5 Az irodalomtudományi kutatás intézményei,
könyvtárai, kiadói 198
8.51 A kutatás intézményei 198
8.52 Irodalomtudományi és szépirodalmi könyvtárak
és gyűjtemények 200
8.53 Irodalmi könyvkiadás 202
9 A nyelvtudomány 205
9.1 A nyelvtudomány tárgya és rendszere 205
9.11 A nyelvtudomány tárgya 205
9.12 A nyelvtudomány felosztása 201
9.121 Általános és különleges nyelvészet 208
9.122 Diakronikus és szinkronikus nyelvvizsgálat 209
9.123 Alkalmazott nyelvtudomány 209
9.124 A nyelvtudományi kapcsolatai egyéb
tudományokkal 210
9.125 A nyelvtudomány sajátos dokumentumtipusai 211
9.125.1 A nyelvtudomány tájékoztató eszközei 212
9.20 Általános nyelvészeti "bevezetők" 212
9.21 Nyelvtörténetek 213
9.211 Egyetemes nyelvtörténetek 213
9.212 A rokonnyelvek és a magyar nyelv története 213
9.22 Forráskiadványok 215
9.23 A nyelvjáráskutatás irodalma 217
9.24 A magyar leíró nyelvtan kézikönyvei 218
9.25 A magyar nyelv speciális nyelvtudományi szótárai 219
9.26 A magyar helyesirás segédeszközei 226
9.27 Stilisztikai kézikönyv 227
9.28 A nyelvművelés irodalma 228
9.29 A névkutatás irodalma 229
9.30 Frazeológiai kézikönyvek 230
9.31 Nyelvtudományi folyóiratok 232
9.32 Nyelvtudományi bibliográfiák 234
9.4 Nyelvtudományi kutatóintézetek, könyvtárak, kiadók 236
9.41 Nyelvtudományi kutatóintézetek 236
9.42 A nyelvtudomány fontosabb hazai szakkönyvtárai 237
9.43 A nyelvtudományi könyvkiadás 238
Függelék 239
A gyermek- és ifjúsági irodalom (Vázlat) 239
Az ifjúsági irodalom tájékoztató eszközei 241
Az ifjúsági sorozatok 244

Bényei Józsefné

Bényei Józsefné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bényei Józsefné könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Könyvtári tájékoztatás III. Könyvtári tájékoztatás III. Könyvtári tájékoztatás III. Könyvtári tájékoztatás III.

Könyvtári könyv volt. A gerinc kissé elszíneződött, töredezett, rajta bejegyzés található. A lapélek enyhén foltosak.

Állapot: Közepes
1.680 Ft
670 ,-Ft 60
3 pont kapható
Kosárba
konyv