Bér, profit, adóztatás

Előszó

Ez a munka bizonyos értelemben folytatása az "Adalékok a mai tőkés pénz, a konjunktúraingadozások és a gazdasági vlságok" c. könyvemnek, amelynek első kiadása nyolc évvel ezelőtt jelent meg ugyanezen kiadónál. Megírásával régi adósságomat törlesztettem. Mintegy másfé évtizede bízott meg ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete azzal a tudományos feladattal, hogy írjam meg a keynesy elmélet és a keynesiánus gyakorlat bírálatát - s könyvem ezt a bírálatot is tartalmazza.
A feladat teljesítése legfőképpen azért húzódott el ennyire, mert a rám bízott feladat rendkívül nehéznek bizonyult. Megoldásához marxista szellemű választ kell adni számos olyan gazdaságleméleti problémára, amelyet részben Keynes és a keynesisták, részben a kapitalizmusnak állami monopolkapitalizmussá történt átalakulása vetett fel, s amelyek megválaszolását a marxista elmélet megítélésem szerint nem végezte el teljes sikerrel.
Az Adalékokban a keynesizmus bírálatához szükséges előtanulmányként foglalkoztam a mai pénzzel meg a társadalmi tőke újratermelésének és a konjunktúra-, illetve válságelméletnek a kérdéseivel. A jelen munkámban továbbhaladtam amegkezdett úton: megkíséreltem jó néhány további olyan leglényegesebb, de vitatott vagy egyláltalán felderítetlen politikai gazdaságtani probléma megávlaszolását, amelyek tisztázása nélkülözhetetlen az állami monopolkapitalizmus idejére kialakult gazdasági kategóriák megértéséhez.
Amire ez a könyv elkészült, a kapitalizmus válságának, kiéleződése jócskán megtépázta a keynesiánus gazdaságpolitika dicsőségét, és ez valamelyest időszerűtlenné tette munkámnak azt a vonását, hogy a tárgyalt problémákat éppen a keynesi gondolatok öré csoportosítva tárgyalom benne. Ezen azonban már nem segíthette, de az ilyetén csoportosítás különben is kapóra jött számomra; ürügyet szolgáltatott rá, hogy ne a kapitalizmus politikai gazdaságtanának egészét, hanem csak bizonyos részeit vizsgáljam újra át, s ezáltal mentesüljek az elmélet megálapodottabb részeinek megtárgyalásától. Sok mindennel kellett foglalkoznom a könyvben, de ezt mégsem kellett azzal a rendszerességggel megtennem, amellyel a tankönyvek mutatják be, legalábbis alapvonalaiban, az idáig kidolgozott politikai gazdaásgtan egészét. Ezt jelzi a könyv alcíme azáltal, hogy a munkát tanulmányoknak minősíti. Az olvasó bizonnyal egyetért velem abban, hogy a tanulmányoknak ez a sorozata, noha nem mentes kitérőktől, mégis logikailag összefüggő egészet alkot olyképpen, hogy a később sorra kerülő tanulmányok a megelőzőekben nyert eredményekre támaszkodnak. És, gondolom érezni fogja azt is, hogy noha a keynesizmus gazdaságpolitikája bizonyos értelemben rendező elvként jelentkezik benne, a keynesi gonodlatrendszer bírálata mégiscsak mellékterméke e munkámnak. Az eredeti célkitűzés célból eszközzé, a nyert gazdaságtani eredmények illusztrálásának eszközévé vált, hiszen tulajdonképpeni feladatomnak a marxista politikai gazdaságtan továbbfejlesztését tekintettem. Ám ítélje meg az olvasó , hogy milyen sikerrel teljesítettem vállal feladatomat. Vissza

Fülszöveg

A könyv négy fő részben vizsgálja és tárja fel a kapitalizmus plitikai gazdaságtanának azokat az elméleti problémáit, amelyeket részben Keynes és a keynesisták, részben a kapitalizmusnak állami monopolkapitalizmussá történt átalakulása vetett fel, s amelyeket - a szerző megítélése szerint - a marxista elmélet eddig mgé nem válaszolt meg kielégítően.
Részletesen a kvöetkező témaköröket taglalja:
Az értékelméletrl általában - A pénz csereértékéről és az Árszintről - A profitelméletről - Az improduktív foglalkoztatás és az állami monopolkapitalizmus.
A mű ngyrészt oylan kategóriákat és törvényszerőségeket vizsgál, amelyeket Marx elemzett "A tőke" három kötetében. A szerző bemutatja, hogy Marx tételei hogyan függnek korának gazdasági-társadalmi viszonyaitól, és bebizonyítja, hogy a gazdasági-társadalmi viszonyok változásával a marxista közgazdaságtudomány vizonyos tételeinek is szükségképpen változniuk kell. A kötet a marxi módszer alkalmazásának kitűnő példája.
A szerző jelentős teret szentel egyes polgári közgazdászok, illetve bizonyos apologetikus célokat szolgáló kategóriák kritikájának. Ezekben a fejezetekben arra mutat példát: hogyan lehet a polgári, ezen belül a modern polgári közgazdaságtan eredményeit, tételeit kritikusan és alkotó módon felhasználni.
A nemzetközi irodalomban - hosszú időszakra visszamenőleg - nincs a kötethez hasonló oylan marxista munka, amely a mai kapitalista gazdaság megértése és a munkásosztály harca szempontjából ilyen sok, alapvető kérdést válaszolna meg. A kérdések újszerű megközelítése, a marxista módszernek a megváltozott tőkés viszonokra való úttörő alkalmazása új távlatokat nyit a modern kapitalizmus kutatása számára.
A kötet kitűnően használható az egyetemi oktatásban, sok segítséget nyújthat a politikai gazdaságtan tankönyvek írásához, nélkülözhetetlen azoknak a tudományos kutatókank, akik a műben tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó témákat vizsgálnak. Vissza