A gőzmozdony kimérése

Előszó

Szocialista tulajdonbavételük után a termelőeszközök megszűntek a dolgozók kizsákmányolásának fegyverei lenni. A dolgozók a gépeket már nem ellenségnek tekintik, hanem barátnak, amelyek elősegítik a munka termelékenységének növelését. A dolgozók érdeke, hogy minél tökéletesebb és jobb legyen a gép, mert annál könnyebb azzal dolgozni, annál gyorsabb, biztosabb és olcsóbb a termelés.
A vasútüzem egyik legfontosabb termelőeszköze a gőzmozdony. A gőzmozdony segítségével termelik a vasút dolgozói termékeik legnagyobb részét, az árutonnakilométerek és az utaskilométerek zömét. A gőzmozdony tartós és megbízható üzemképességének, jó hatásfokú, gazdaságos üzemének alapfeltétele az, hogy alkatrészei feszülés nélkül, könnyen és simán tudjanak mozogni. A gőzmozdony alkatrészeit ezeknek a feltételeknek megfelelően legyártani, vagy kijavítani csak pontos kimérés után lehet. A pontos mozdonykimérés tehát a mozdonygyártás és javítás jóságának az alapja. A Magyar Államvasutak műhelyeiben a múltban meglehetősen kezdetleges kimérési eljárások voltak alkalmazásban. Ezek a kimérési eljárások nem tudományosan kidolgozott módszerek voltak, nem a kiméréseket végző dolgozók és a műszaki vezetők együttműködése útján alakultak ki, hanem egyes szakemberek személyes tapasztalatai folytán jöttek létre. Kiméréssel foglalkozó szakkönyv hiányában azonban még ezek az eljárások sem válhattak közkinccsé, ami a munka folyamatosságában és minőségében hátrányos következményekkel járt. Ez az állapot is élénken rávilágít az elmúlt rendszer elmaradt technikájára és még üzemen belül is meglevő szervezetlenségére. A sokkal fejlettebb szocialista munkaszervezés a mozdonykimérés munkaterületén sem tűrheti ezt az elmaradottságot, ezért ebben a könyvben az utóbbi évek folyamán tudományos módszerességgel kidolgozott legkorszerűbb gőzmozdonykimérési eljárást ismertetik a szerzők és bocsátják a dolgozók, valamint a szakmai kiképzés és továbbképzés rendelkezésére. A könyv nemcsak a legkorszerűbb és jelenleg használt eljárásokat ismerteti, hanem rámutat egyéb fejlett eljárásokra is és a Szovjetunió szakkönyveinek módszeréhez simulva, elvi szempontból is tárgyalja a kiméréseket és utal a további fejlődés lehetőségeire is. Az egyes szerkezeti részek kimérését, munkamenetének leírását rajzok és fényképek kísérik, ezáltal a szöveg könnyen érthetővé válik.
A könyv gazdagítja a rendkívül szegény magyar vasúti szakirodalmat, célja az, hogy megkönnyítse a mozdonykimérési munka elvégzését, a munka minőségét javítsa és előmozdítsa a szocialista köztulajdonban levő gőzmozdonyok gazdaságosabb üzemét, nagyobb teljesítőképességét és jobb üzemi kihasználását. A Magyar Államvasutak öntudatos dolgozói ezzel újabb munkafegyvert kapnak kezükbe a szocializmus békés építéséhez. Vissza