Skandináv mitológia

Fülszöveg

Ez a grafikai kísérlet (Búi Krístjánsson munkája, 1990) a skandináv mitológia kikerekedett világát akarja ábrázolni. A földet körben tenger övezi, és a partoktól nem messze lappangó, saját farkába harapó Világkígyó-szörny. A tér egész szerkezetét a Világfa (Yggdrasil) szabja meg: a szárazföldet beborító lombjai felső részén, Asgaröban laknak az istenek, lábánál terül el Miógarö, az emberek-lakta Középfölde. A kettő közt ível az istenek hídja, Bifröst, a szivárvány. A lombokat legelésző szarvasok fölött ül egy sas. A fa három gyökere Miógaróba, Óriáshonba és Helbe, az alvilágba ágazik el. Leglejjebb a Nióhögg sárkánykígyó áskálódik. A sas és a kígyó közti pörlekedés szavait közvetíti a fa törzsén futkározó mókus. Fúrófog.
A Világfa lábánál buzog három csodás forrás, a sorsot szabó nornáké, a bölcs Mímiré és a 11 folyót tápláló Hvergelmiré. Látni a három, baljósan rikoltó kakast is az isteneknél, a hegyeken túl lakó óriásoknál és az alvilágban. Magát a föld-korongot az égtájakról... Tovább

Fülszöveg

Ez a grafikai kísérlet (Búi Krístjánsson munkája, 1990) a skandináv mitológia kikerekedett világát akarja ábrázolni. A földet körben tenger övezi, és a partoktól nem messze lappangó, saját farkába harapó Világkígyó-szörny. A tér egész szerkezetét a Világfa (Yggdrasil) szabja meg: a szárazföldet beborító lombjai felső részén, Asgaröban laknak az istenek, lábánál terül el Miógarö, az emberek-lakta Középfölde. A kettő közt ível az istenek hídja, Bifröst, a szivárvány. A lombokat legelésző szarvasok fölött ül egy sas. A fa három gyökere Miógaróba, Óriáshonba és Helbe, az alvilágba ágazik el. Leglejjebb a Nióhögg sárkánykígyó áskálódik. A sas és a kígyó közti pörlekedés szavait közvetíti a fa törzsén futkározó mókus. Fúrófog.
A Világfa lábánál buzog három csodás forrás, a sorsot szabó nornáké, a bölcs Mímiré és a 11 folyót tápláló Hvergelmiré. Látni a három, baljósan rikoltó kakast is az isteneknél, a hegyeken túl lakó óriásoknál és az alvilágban. Magát a föld-korongot az égtájakról elnevezett négy törpe tartja. Az égbolton vonulnak a Napot és a Holdat hordozó lovas szekerek.

BERNATH ISTVÁN 5KANDINAV MITOLOGIA
Aí évtíoddt«« it éitelődő, tudói éí költw
aetó 3 flienő fliertMéletöen fe^
btí «cgíb^t nftíÍLn óaoö^K^éaékkteíolsaáához (kitáve a ojátoí Menta« formák iunertebéíérel imjd pedig a létező fonátanyagok lendszabe ft^lt leífáíát adja.
A kötet tartalmazza m^ a dtandínáv nwtDlógíának a 10. ét 13. század között Izlandon ízűletett két legfőbb ízővegfomtát a aeaő sokavatott fordításában elfő ízben magy^aruf megwlaló Próza-Eddát ét xí ugyancsak általa fordított mitológiai tárgyú Edda-veneket, a középkort világirodalom gyöngyszemeit Bevezetők és kommentárok íegítik a mai olvasót abban, hogy jaratosíá váljon ebben a térben és időben oly messzi v/lágban, éí telje» szépségükben élvezni tudja az ihletetten tolmácsolt veneket
Mitológiai kislexikon lár'fl a könyvet, az összes név, tárgy és fogalom szócikkervei, megadva előfordulási helyüket és szűkség esetén kiejtésüket is.
Bemáth Islván (1928-2012) Mcrsfoidítás-kötetekkel (Goethe, HöldeHin, Brecht Veriaine, Keab, Shelley) kezdte pályáját 1958-tól foglalkozott skandináv irodalmakkal, kultúrákkal, több évet élt is skandináv országokban, föképp Norvégiában és Izlandon. 1968-ban az ELTE Bölcsészkarán tudományos főmunkatárs lett ugyanekkortól a Világirodalmi Lexikon főmunkatársa is volt
Megjelent többek közt két nagyobb, összefoglaló skandi- ffí náv antológiája, nyolc Izlandi saga-kiadása, két izlandi re- ^
gényfordítása (Laxnesi), írt egy terjedelmes Leíró izlandi k nyelvtant, több tucat tanulmányt és esszét 1300 lexi- m Tk koncikket 2003-ban az izlandi Sólyom-rend és a Köz- "
társasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. f
A Corvina sorozatban adja ki Bernáth István hagya-tékban maradt és korábbi saga-fordításait Az Északi ^ ^ források eddig meg)elent kötetei: ^ "í
¦Völsunga5aga(20i5) ^ |
I Egils saga (2015) I Brennu-Njáls saga (2017) ivöröj Eirlk története (2018)
frey termékeny,égisten kkíiny bmniaobra »!véd Rállingéból (laázad)

Vissza