A konyhakömény

Tartalom

Summary 11
I. A konyhakömény neve (Szabó T. Attila) 14
1. A konyhakömény és a kömények 14
2. A magyar kömény szó történetéről 14
3. A konyhakömények (Carum fajok) nevei 16
a) Érvényes tudományos nevek 16
b) Érvénytelen tudományos nevek 16
(1) Társnevek (szinonimák) 16
(2) Hasonnevek (homonimák) 17
4. Hivatalosan elfogadásra ajánlott magyar nevek 18
5. A kömény jelenkori magyar népi nevezéktana (etnotaxonómia) 18
6. A Carum carvi L. hivatalos és népi nevei más nyelveken 19
II. A konyhakömény rendszertani helye (Mihalik Erzsébet) 211
1. Az ernyősvirágzatúak családja (Apiaceae, Umbelliferae) 21
2. Alcsaládok az Umbelliferae családban 22
3. A Carum nemzetség fajai 21
4. A Carum carvi faj alatti taxonjai 23
III. A konyhakömény származása és elterjedése (Bernáth Jenő) 24
IV. A konyhakömény külső alaktana (Mihalik Erzsébet) 27
1. Gyökérzet 27"
2. Vegetatív és generatív hajtás 27
3. Virág 28
4. Termés 32
V. A konyhakömény belső alaktana (Mihalik Erzsébet) 35
1. Gyökér 35
2. Gyökérnyak, tőlevélrózsa szárrésze 36
3. A szár szöveti felépítése a tőlevélrózsa fölötti első internódiumban 39
4. Levélnyél, levél 42
5. Virág 43
6. Magház, magkezdemény, embriózsák 44
7. Mag 48
8. Termés 49
9. Csírázás, csíranövény 52
VI. A konyhakömény egyedfejlődése (Zámboriné Németh Éva) 54
1. Csírázási szakasz 55
2. Vegetatív növekedési szakasz 56
3. Generatív differenciálódás 58
4. Virágzás és termékenyülés 59
5. Termésfejlődés 62
VII. Kémiai összetétel, beltartalmi anyagok, bioszintézis (Lemberkovics Éva - Szőke Éva) 65
1. A konyhakömény illóolaja 65
a) Konyhakömény-termésolaj (Carvi aetheroleum) 65
b) A konyhakömény herbájának és gyökerének illóolaja 68
2. A Köményolaj analitikája 68
a) Klasszikus kémiai mérési módszerek 68
b) Vékonyréteg-kromatográfia (VRK és HPTLC) 69
c) Gázkromatográfia (GC) és gázkromatográfiával összekapcsolt tömegspektrometria
(GC-MS) 69
3. A konyhakömény illóolaja iránt támasztott minőségi követelmények 69
a) Gyógyszerkönyvi (Ph. Hg. VIII. és Ph. Eur. 6.) minőség 69
(1) Gázkromatográfia 69
(2) Királis tisztaság (királis gázkromatográfia) 72
b) A köményolaj összetételére vonatkozó, ISO-minősítés szerinti követelmény 72
(1) A kömény illóolajának meghatározása apoláris állófázison 72
(2) A kömény illóolajának meghatározása poláris állófázison 73
4. A Köményolaj monoterpénjeinek bioszintézise 74
5. A Konyhakömény termésének (Carvi fructus) tartalmi anyagai 74
a) Terpenoidok 74
(1) Monoterpének 74
(2) Szeszkviterpén-karbonsavak 76
b) Fenoloidok 76
(1) Kumarinok 76
(2) Fenolsavak és depszidek 78
(3) Flavonoidok 79
c) Lipidek 80
d) Szénhidrátok 82
VIII. A konyhakömény környezeti igényei (Bernáth Jenő) 83
1. Fény 83
2. Hőmérséklet 85
3. Víz 88
4. Talaj és tápanyag-ellátottság 89
5. Biotikus tényezők hatása (inter- és intraspecifikus kompetíció) 93
IX. A konyhakömény genetikája és nemesítése (Zámboriné Németh Éva) 96
1. Genetika és öröklődés 96
a) Citogenetikai jellemzők 96
b) A növényi tulajdonságok öröklődésével kapcsolatos ismeretek 96
(1) Az érett termés leválása („magpergés") 96
(2) Első évi virágzás 96
(3) Illóolaj-tartalom 99
(4) Egyéb tulajdonságok 100
c) A tulajdonságok összefüggései 100
2. Nemesítési célok 101
a) Nem pergő termés 102
b) Magas illóolaj-tartalom 102
c) Magas karvontartalom 102
d) Virágzás és terméshozás a vetés évében 103
e) Rezisztencia 103
f) Egyéb nemesítési célok 103
3. Nemesítési módszerek és eredmények 104
a) Szelekció 104
b) Poliploidnemesítés 106
c) Keresztezéses nemesítés 106
d) Hibridnemesítés 108
e) Introdukció és honosítás 108
f) In vitro géntranszformáció 109
4. A konyhakömény nemesítését segítő speciális metodikák és szempontok 109
a) Nevelési körülmények, megporzási viszonyok 109
b) Hatóanyag-analitika 111
c) In vitro tenyésztés és géntranszformáció 111
X. Az egy- és kétéves konyhakömény-változatok termesztése (Pluhár Zsuzsanna) 113
1. Termesztőkörzetek 113
2. Termesztés társnövénnyel 113
3. Elővetemény 114
4. Talaj-előkészítés 114
5. Tápanyagellátás 114
6. Vetés 116
7. Növényápolás 117
a) Talajművelés 117
b) Gyomirtás 117
c) Növényvédelem 118
d) Öntözés 119
8. Betakarítás 119
9. Betakarítás utáni („posztharveszt-") műveletek 119
10. Termésmennyiség és -minőség 120
XI. A konyhakömény károsítói (Nagy Géza-Pénzes Béla) 121
1. Betegségek 121
a) Csírakori betegségek [Altemaria alternata (Fr.) Keissl., Botrytis cinerea Pers. (Fr.),
Fusarium spp., Pythium spp.] 121
b) Fomopsziszos betegség (Phomopsis diachenii Sacc.) 121
c) Lisztharmat (Erysiphe heraclei DC.) 122
d) Konyhakömény mikocentrospórás betegsége [Mycocentrospora acerina (R. Hartig)
Deighton] 123
2. Kártevők 124
a) Kömény-gubacsatka (Aceria carvi Nalepa) 124
b) Köménymoly (Depressaria daucella Denis & SCHIFFERMÜLLER) 124
c) Mezei poloskák (Miridae) 125
XII. Gazdasági jelentőség, felhasználás (Bernáth Jenő-SzabóT. Attila) 127
1. Termelés, forgalmazás 127
2. Fűszercélú felhasználás 127
a) Termésdrog 127
b) Illóolaj 128
c) A kömény egyéb részeinek felhasználása 129
3. Farmakológiai hatás, felhasználás a fitoterápiában 129
a) Antifungális, antibakteriális hatás 129
b) Emésztőrendszeri hatás 130
c) Diabetikus hatás 131
d) Antioxidáns hatás 132
e) Alkalmazási lehetőségek a rák kemoprevenciójában 133
f) Felhasználás a malária elleni védekezésben 133
g) Poratkaellenes (antiallergén) hatás 133
4. Felhasználás az állatgyógyászatban 134
5. Egyéb alkalmazási területek 134
a) Alkalmazás a kozmetikai iparban 134
b) Növényi kórokozók és kártevők elleni védekezés 134
c) Fonálférgek elleni hatás 136
d) Csigaellenes hatás 136
e) Repellenshatás 137
f) Felhasználás a burgonyagumó tárolására 137
XIII. Konyhakömény-változatok és -fajták (Bernáth Jenő) 141
1. Az intraspecifikus taxonok eltérései, csoportosításuk 141
2. Konyhaköménytaxonok és -fajták vizsgálati módszerei 143
3. Konyhaköményfajták 147
Irodalom 152
Név- és tárgymutató (Turcsányi Gábor) 172

Témakörök