Fülszöveg
A Magyar Századok egyik neves méltatója "balsors motiválta sikertörténetnek" aposztrofálta a magyar történelmet. Mint minden szellemes bonmot, úgy ez is vitatható, ha igazán mélyre ásunk a jelentésében. Még inkább igaz lehet óvatosságunk, amennyiben a magyar középkort kívánjuk ily módon értékelni. Végtére is kötetünk tragikus záróakkordja a mohácsi vész.
De minősíthet-e az állandó hömpölygésben lévő történelem egy kimerevített pillanata egy egész korszakot? Bizonyára nem, hiszen nagy dolgok történtek Magyarhonban a most tárgyalt több mint félezer év alatt. Egyebek között és legelsősorban hazára lelt Európában a magyarság, létrejött a keresztény magyar állam, amely erősnek és időtállónak bizonyult. Kiépült egyház- és államszervezete, kialakult feudális birtok- és társadalmi struktúrája, létrejöttek az első várak, piacok, városok: lerakták a településszerkezet alapjait. Megszülettek a "szabadság kis körei", a különböző szintű és jogi szabályozottságú nemesi, városi, jobbágy...
Tovább
Fülszöveg
A Magyar Századok egyik neves méltatója "balsors motiválta sikertörténetnek" aposztrofálta a magyar történelmet. Mint minden szellemes bonmot, úgy ez is vitatható, ha igazán mélyre ásunk a jelentésében. Még inkább igaz lehet óvatosságunk, amennyiben a magyar középkort kívánjuk ily módon értékelni. Végtére is kötetünk tragikus záróakkordja a mohácsi vész.
De minősíthet-e az állandó hömpölygésben lévő történelem egy kimerevített pillanata egy egész korszakot? Bizonyára nem, hiszen nagy dolgok történtek Magyarhonban a most tárgyalt több mint félezer év alatt. Egyebek között és legelsősorban hazára lelt Európában a magyarság, létrejött a keresztény magyar állam, amely erősnek és időtállónak bizonyult. Kiépült egyház- és államszervezete, kialakult feudális birtok- és társadalmi struktúrája, létrejöttek az első várak, piacok, városok: lerakták a településszerkezet alapjait. Megszülettek a "szabadság kis körei", a különböző szintű és jogi szabályozottságú nemesi, városi, jobbágy kiváltságok és érdekérvényesítő korporációk. Széles körben elterjedt és üzemszerűvé vált az írásbeliség, amelynek nyomán felvirágzott a középkori magyar kultúra. Ha a hagyományos periodizáció szerint az Újvilág felfedezésétől számítanánk a középkor végét, akkor a visegrádi palota reneszánsz pompája egy európai élvonalban lévő regionális hatalmat szimbolizálna. Egy olyan országét, amelynek fejlődése ugyan nem érte el a nyugati struktúrák csiszolt tagoltságát, de amely - némi elnagyoltsággal és kissé durva illeszkedéssel - a nagy késést gyors iramban ledolgozva mégiscsak felzárkózott a modern Európához.
A nomád létből a letelepedésbe, a kalandozásokból az államba, a pogányságból a kereszténységbe, az Ázsiából Európába vezető út hosszúnak, küzdelmesnek, de sikeresnek bizonyult. Minden feltorló akadály ellenére. S ez a mai világunkra nézve is komoly befolyást eredménye.
A magyar középkor története című kötettel a Pannonica Kiadó új sorozatának első darabját veszi kezébe az Olvasó. Ezt követi A magyar újkor története, majd A magyar jelenkor története. Históriánk egy-egy nagy, homogén korszakának megörökítésével jön tehát létre az új magyar történeti szintézis.
A középkori magyar történetről már számos jelentős összefoglaló mű született történetírásunkban. Bízunk benne, hogy ez a kötet nem egynek számít a sok közül, hanem méltó folytatása lesz a hazai historiográfia nagy állomásainak. Egyben meg is haladja azokat, hiszen a 21. század eleji történettudomány legújabb eredményeinek szintetizálására tesz kísérletet.
Vissza 
