1.035.078

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Itália

Úti rajzok és tanulmányok

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 215 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harminc fekete-fehér, hártyapapírral védett képmelléklettel. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Körülbelül tizenöt év óta szabad óráim egyik kedvencz tanulmányát képezi mindaz, a mi az olaszországi renaissance korára s különösen e kor szellemi mozgalmaira és művészetére vonatkozik. Igy... Tovább

Előszó

Körülbelül tizenöt év óta szabad óráim egyik kedvencz tanulmányát képezi mindaz, a mi az olaszországi renaissance korára s különösen e kor szellemi mozgalmaira és művészetére vonatkozik. Igy meglehetősen elkészülve tettem meg ezelőtt nyolcz évvel első olaszországi utamat, melyet különböző körülmények - főkép más irányban szükségessé vált utazások - miatt csak 1897-ben követett a második s mindjárt a következő évben, vagyis ez év tavaszán a harmadik. Utazásaim benyomásait, összefűzve azzal a tanulmány anyaggal, a mely évek sora óta halmozódott fel jegyzeteimben, a mult év nyarán megkezdtem egyes rajzokban feldolgozni, eleinte minden határozott terv nélkül, úgy szólván csak egy lelki szükségérzetnek felelve meg, rendszeres egymásután nélkül is, úgy a hogy épen hangulatom és kedvem hozta magával, arra egyáltalán nem gondolva - a mi most sem szándékom - hogy valami teljes vagy rendszeres leirást nyújtsak Olaszországról. Ezeket az úti rajzaimat és tanulmányaimat Gyulai Pál kiadta a Budapesti Szemle ez évi folyamában s már az első sorozat megjelenésekor a Franklin-Társulat vállalkozott az egész munkának könyvalakban való kiadására.
Ismétlem, hogy szándékom nem volt valami rendszeres dolgozatot nyújtani akár néprajzi, akár művészet- vagy művelődéstörténeti tekintetben; nem tekintem magamat a szó tulajdonképeni értelmében szakembernek sem egyik, sem másik téren; «un politique égaré dans l'estétique» ezt a variátióját a Taine mondásának alkalmazhatja rám az, a ki az eszményi dolgokkal való foglalkozásnál sem hajlandó a czéhszerű jogosultságok korlátaitól eltekinteni. Vissza

Tartalom

Előszó III-VIII
I. Perugia. A város és a környék általános képe; a piaczán
lejátszódott történetek; az olaszországi kis városok egyéni jellege
és becse, - különösen a művészetben; az umbriai iskola és
Perugino, ennek művészi jelleme és szerepe; Ráfael frescója
a San Severo kápolnában; Perugino és Ráfael mint mester és
növendék 3-10
II. Assisi. A város benyomása a völgyből tekintve; a San
Francesco hármas temploma, annak belseje; Cimabue és Giotto
frescói, a felfogás távolsága a maitól; Szent Ferencz alakja és
történeti szerepe a mai kor szempontjából nézve; a kilátás a
kolostor arkádjaiból, - naplemente; a belső kolostorudvar holdvilágban; az olaszországi tavasz és a vidék képe 11-18
III. Florenczi benyomások. Florencz a grácziák városa; a
sötét történeti emlékekre fényt borít a művészet örökös hajnala;
az Uffizik porticusa, Florencz nagyjai, különösen Michel Angelo ;
mindenütt vele találkozunk, képmásai, egyénisége; nagysága
daczára hatása káros is volt a művészet fejlődésére; a Medici-sirok a San Lorenzo templomban; Michel Angelo borús eszmevilágának magyarázata; Fra Angelico az előbbinek tökéletes ellentéte, derült művészete, boldog kedélyvilága 19 - 26
IV. A Certosa. A paviai Certosa kietlen fekvése, keletkezése és jelen állapota; homlokzata az olaszországi korai
renaissance betetőzése; dombormű-disze visszatükrözi a renaissance eszmegazdagságát, de egyúttal vallási és bölcseleti eszmezavarát ; a sirok a templom belsejében, Gian Galeazzo Visconti typicus kényuri alakja 27-32
V. Római benyomások. Az örök városban a változás is
örökkévaló; a legutolsó átalakulás talán valamennyi között
legnagyobb ; a város mai képe ; abból, a mi a régiből megmaradt,
leginkább az antik Róma és a renaissance fénykora emelkedik
ki; az ókori Róma teljes képének képzeleti reconstructiója mily
nehéz; az összes antik emlékeket szem előtt kell tartani;
a classikus ó-kor szépségideáljának jogosultsága és maradandósága; ennek újra felélesztése volt a renaissance, emennek legfényesebb képviselője és «uralkodó alakja» Ráfael; a renaissance művészeti ideálja mégis különbözik az antiktól 33-43
VI. Nagypéntek a Lateránban és húsvét a Vatikánban. Mai
nap a nagyhét és a husvét Rómában nem az, a mi régen volt;
a város életének profán benyomása; a nagypénteki notturnák a
Lateránban; a basilika belseje; az ének magasztossága. Husvét
vasárnapja a Sixtinában; a kápolna festése; a pápa megjelenése,
miséje, áldása 44-51
VII. Tivoli. Körültekintés az Albergo Sibylla erkélyéről;
a tájkép varázsló hatása; a Sibylla-templom romjai; a természet változhatatlan szépsége, - csak az ember változik és az, a mit ő alkot; a régi római emlékek; Tivoli szerepe a
középkorban; az Este-Villa regényes képe; az olajfaerdő; Villa
Adriana romjai, Hadrián császár alakja 52-59
VII. Az albanói hegység és a Campagna. Róma déli vidéke;
az albanói hegyek; Albano ; Genzano ; a Nemi-tó a Cesarini-palota
kertjéből nézve; a Galleria di Sopra, az Albano-tó látványa;
Castel Gandolfo, az erdei út, Marino; az olaszok kéjelgése a
színekben, a formákban és a hangokban; a Campagna útjai
alkonyatkor: a város zaja; egy dynastikus tüntetés 60-67
IX. Verona. Verona és vidéke: kicsiben Olaszország képe;
a. római emlékek, az aréna; a román templomok, különösen San
Zeno; a gothika, különösen a Scaliger-sirok; Can Grandé; a
renaissance: a veronai festészet, a Piazza Érbe és Piazza dei
Signori; a Dante szobra, tartózkodása Veronában; nyilatkozatai
Baját sorsáról; a Divina Commedia jelentősége 68-76
X. Siena. A középkor méltatása az ujabb időben, igazságosabb megítélése; Siena a középkori emlékek városa; az
olaszok conservativismusa az életszokásokban és mindennapi
dolgokban; a város egykori közélete és a Piazza del Campo;
Sienai Katalin; a sienai festőiskola; Ambrogio Lorenzetti allegorikus képei a Palazzo communaleban, jelentősége a renaissance
szempontjából; a dóm; a Libreria és Pinturicchio frescói; Sodorna
művészete 77-86
XI. Visszaemlékezések Nápolyra. Közeledés Nápolyhoz; a
Vesuv első látása; a város rettentő zaja; a fogadók városnegyede ; a tenger és a tengerparti várak ; kirándulás a Grotta
Yecchián át Pozzuoliba, ennek lakosai és partja; felséges kilátás
a Posilipóról a szigetekre, a tengerre, a városra és a Yesuvra.
Nápoly éjjeli utczai élete; a nápolyi dalok; monumentális
épületek hiánya; a Castello és az egykori királyok; a dóm;
a Via di Tasso; egy éjjeli tengeri vihar. Nápoly jelentéktelen
szerepe a képzőművészetek terén; a Museo Nazionale jelentőségét az antikok adják meg ; Pompeji és Herculanum ; a museum
Pompejiban, az utczák, a lakóházak, a sírok utczája; a tengerpart Castellammare és Sorrento között, ez utóbbinak bája;
boldogító és pusztító erők egyesülése a természetben és az
emberben 87-103
XII. Ravenna. A világtörténelem három paradox jelensége az ókor és a középkor érintkezése vonalán; ezeket magyarázza
Ravenna; a góthok emlékei, Theodorik eszméje; az ó-keresztény
basilikák; átmenet a byzanczi stilbe; a ravennai templomok
mozaikjai, a művészileg szépnek és a műtörténetileg érdekesnek
megkülömböztetése; az ó-keresztény és a byzanczi stil fejlődésének szükségszerűsége; Justinian és Theodora a San Vitaletemplomban; Ravenna végzetszerű hanyatlása; a tenger is elhagyta; Dante és Byron fölkeresik e várost; az előbbinek sírja 104-114
XIII. Velenczei benyomások. Az első benyomás mindig
szomoru, különösen a keskeny csatornákon haladva; Velencze
páratlan építkezési módja s abból kifejlődött szerepe a történelemben ; szépsége az egyedüli, a mi megmaradt; a Szent Márk-tér,
a templom káprázatos látványa; az építési stilek sajátságos
vegyülése, a San Marco belseje, a Doge-palota; az idegenek mai
nap Velencze urai; a Serenaták és a Canal Grandé egykor és
most; a velenczei festészet, Giovanni Bellini; a cinquecento élete
az egykorú festéseken; a velenczei iskola fénykora, a késő
virágzás előnye; Tizian; a síremlékek, Bartolommeo Colleoni
szobra, a renaissance dicsvágya 115-131
XIV. Ferrara. A város jelentéktelennek látszik; építkezésének jellege; a dóm; a Castello benyomása, emlékei; az Esték;
Lucrezia Borgia, sphynx a történelem alakjai között; a Palazzo
Schifanoja frescói; a ferrarai festőiskola; Ariosto vidám, Tasso
szomorú emlékei Ferrarában; a Savonarola szobra 132-140
XV. Pádua. Velenczére emlékeztető vonások; a város
mozgalmas története s annak emlékei; Szent Antal cultusa;
Pádua a tudomány városa; Dante és Giotto együttes időzése
Páduában, a művészet föllendülése; a Madonna deli'Aréna és az
Eremitani frescói; Giotto és Mantegna művészi egyénisége;
a keresztény vallásosság és az antik művészet felélesztése
egyaránt szükséges volt a renaissance művészetének létrehozására 141-148
XVI. Pisa. A nyugati partvidéken Velencze szerepét vitte ;
művészete a renaissance hajnalhasadása ; emlékei könnyen áttekinthetők ; a dóm építészeti jelentősége és szépsége; a Campanile vagy ferde torony; a Battistero, Pisano szobrászati műveinek fontossága; a Campo Santo, festményei; Benozzo Gozzoli;
a «Halál diadala» és a «Végitélet»; a középkor vallásos felfogása s annak hatása az életre 149-157
XVII. Génua és szomszédsága. A város nagyszerü látványa
a kikötőből nézve; Fiesco és a pártharczok; az olasz genius
practikus oldala itt nyilvánult meg; kereskedelem és fölfedező
utak; Columbus; a késő renaissance génuai palotastilje; a város
mostani átalakulása; a Campo Santo, szépsége és ízléstelenségei.
A Riviéra di ponente kezdete; a Pallavicini-kertek Pegliben;
a Riviéra di levante, Nervi kertjei és partja; Olaszország természeti gazdagsága 158-166
XVIII. Milano. Lombardia Európa csatatere ; Milano sorsának változandósága; mai képe kevéssé olaszos; a külömböző
korok kinyomatai az épületeken ; a dóm csodálatos megalkotása,
belseje, a gothika hatása; a Brera és az Ambrosiana gyűjteményei; a milanói festőiskola, Lionardo da Vinci a renaissance
universalitásának megtestesülése ; szerepe a művészet történetében ; a Viscontik és Sforzák, a Castello; Napoleon-emlékek, a
Simplon-ív átalakulásai; a történelmi képrombolók és a Napoleoncultus 167-178
XIX. Ujabb florenczi benyomások. (A quattrocento vége,
olasz renaissance és humanismus.) Az Amerigo Vespucci és
Paolo Toscanelli emlékére rendezett ünnepélyek; Ghirlandajo
egy újon fölfedezett frescója; Savonarola halálának évnapja;
a XV. század vége Olaszországban és kivált Florenczben; az
újkori szellem bölcsője; ama kor palotáinak, képeinek benyomása: a Medicik Gozzoli és Botticelli festményein; Florencz
akkori képe; a plátói academia; Luigi Pulci, Angelo Poliziano,
Pico della Mirandola; a Medici-kertek és a Brancacci-kápolna
szerepe a művészet fejlődésében; a quattrocento végének művészei;
Michel Angelo első fellépése; Lorenzo de'Medici az első modern ember, jelleme, sokoldalúsága; Savonarola Lorenzo halálos
ágyánál; a San Marco-kolostor, Savonarola csudálatos alakja az
újkor elején, bukása tulajdonképen a renaissance diadala;
Macchiavelli mint iró; Florencz historikusai; Michel Angelo,
Lionardo és Ráfael találkoznak Florenczben; a hanyatlás, Róma
felülkerül, ezt is eléri végzete; a Sacco di Roma; Olaszország
sorsának tragikuma. - Olaszország szerepe a renaissanceban;
ez utóbbinak jelentősége ; a keresztény és pogány vallási felfogás különfélesége ; a kereszténységben rejlő fájdalmas vonás
magyarázata; a két felfogás küzdelme a renaissanceban; kísérletek a kiegyenlítésre ; az erkölcsök meglazulása; a humanismus
mint a pogány és keresztény eszme egyesülésének szüleménye ;
túlzásai, szükségessége, befolyása a művészetre; az «aranykor»
művészete és a humanistikus ideál; a renaissance hanyatlása;
ellentét a mai kor és a renaissance között 179-210

Berzeviczy Albert

Berzeviczy Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Berzeviczy Albert könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv